késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Az ólakban és a vágóhidakon is olcsóbb lett a sertéshús
Nőtt tavaly a hazai vágóhidakon levágott disznók száma: a 4,782 millió sertést vágtak, vagyis 291 ezerrel, 6,5 százalékkal többet mint az előző évben – közölte az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). A sertéshús jövőbeni piacát határozhatja meg, hogy a vágás átlagos növekedésénél nagyobb arányban emelkedett a levágott anyakocák száma, amely az előző évi 54 ezerhez képest 9,2 százalékkal volt több, és elérte az 59 ezer darabot.
A tavalyi első tizenegy havi adatok szerint nőtt az élősertésexport is, több mint 13 százalékkal volt magasabb a 2024 azonos időszakában mért mennyiségnél, míg az import 7 százalékkal csökkent ugyanebben az összevetésben. Az export 35 ezer tonna, az import pedig a csökkenéssel együtt is 63 ezer tonna volt, azaz a behozatal továbbra is jóval meghaladja a kivitelt. Élő sertés főként Szlovákiából, Horvátországból és Németországból érkezett, a kivitel nagyrészt Romániába, Ausztriába és Szerbiába irányult a jelzett időszakban. A KSH adatai szerint nőtt a sertésállomány is: a 2023. decemberi 2608, millióról tavaly decemberre 2,802 millióra.
Keresettebb lett a sertéshús
A vágásszám növekedése örvendetes, ezzel nyilván a húsfeldolgozás, tartósítás ágazat teljesítménye is javult. Ez az exportteljesítmény növekedésének, a belföldi kereslet enyhe bővülésének és a sertésállomány emelkedésének is köszönhető – mondta a Világgazdaságnak Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetsége elnöke. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy visszatértünk volna a 2022-es szinthez, ugyanis a 2023-ban a 10 százalékot messze meghaladó volt az ágazat visszaesése.
Az élősertés-piacon csökkentek az árak, ez azonban az év elején még nem jelent meg a húsárakban.
Mert bár a vágóhidak költségstruktúrájában valóban az élősertés ára a meghatározó – üzemtől függően a több mint kétharmad és a 75 százalék között is lehet –, de az egyéb költségekben sajnos tavaly és már idén is jelentős növekedések mentek végbe. Az élő állaton kívül az energia és a bér a két legfontosabb költségelem, a bérek jelentős növekedése pedig megjelenik a költségekben. Ezeken felül pedig egyedi hatásokkal is kell számolniuk a húsipari cégeknek, így az idei ismételt csatorna- és vízdíj-növekedéssel, valamint az ATEV-díjak jelentős emelkedésével is. Továbbá minden költségelem, amit euróban kell számolni, az novemberben, decemberben és januárban jelentősen megemelkedett a forint árfolyamának gyengülése miatt. Most van egy ellentétes folyamat, ami – ha kitart – ugyancsak érezhető lesz a költségekben, de már csökkenésként – tette hozzá.
Élelmiszerárak: mérsékelt maradt a drágulás, és nem elsősorban a gyártók gerjesztették
A visszaeső ipari teljesítményből felfelé „lógott ki”2024-ben a hazai élelmiszeripar, ám a növekedéssel sem tudott visszakapaszkodni a 2022-es szintre. Visszafogottan emelkedtek az élelmiszerárak, viszont élénkülő fogyasztói kereslettel számolnak, és azzal, hogy az elbírálás alatt álló beruházási pályázatok nyertesei elindítják projektjeiket, amelyek a következő években nagy fejlődést hoznak az iparágba.
Az élősertés-árak az elmúlt időszakban mérséklődtek, a német jegyzés – ami a magyar felvásárlási árakat is meghatározza – tavaly tizennyolc héten át tartotta a hasított súlyra vetítve 2,2 euró/kilogrammos csúcsát, majd 29. héttől kezdett csökkenni és 1,92 eurós szinttel tárta a tavalyi évet. Idén sertéshús tovább csúszott lefelé a német ár, és jelenleg 1,72 eurón áll – már nyolcadik hete.
Az élősertés-ár csökkenésének hatására a vágóhidak átadási árai is lejjebb mentek.
Engedtek az árból a feldolgozók
Az AKI legfrissebb piaci jelentése szerint a feldolgozói értékesítési árak közül
- a karajé 9,71,
- a combé 6,47 és a
- tarjáé pedig 6,67 százalékkal
volt alacsonyabb az idei 8. héten (február 17-e és 23-a között), mint 2024 8. hetében. Ez a csökkenés tette lehetővé, hogy az egyéb költségek növekedése ellenére némi átadásiár-mérséklést hajtsanak végre a vágóhidak.
Ez viszont nem érződik a boltokban. Ennek pedig az az oka, hogy az élelmiszeripari termékeknél a tavalyi évben megfigyelt gyakorlat szerint a kiskereskedelem növelte az árrését. Tavaly az élelmiszeripari termékek egészére kis árcsökkenés volt a jellemző, míg a fogyasztói árak 2-3 százalékkal emelkedtek – magyarázta, hozzátéve, hogy januárban viszont már – ha nem is a húsnál – az élelmiszerek átadási árai is növekedtek.
Élénkült a baromfipiac
Szarvasmarhából 84,8 ezer darabot vágtak le 2024-ben, ami 4,4 százalékkal múlta alul a 2023-as marhavágási adatot. A tehenek vágása 7 százalékkal, az üszőké 14,5 százalékkal csökkent, míg a bikáké 12,7 százalékkal emelkedett a darabszám alapján 2024-ben az előző évhez képest. Ennél is jobban csökkent a magyarországi vágóhidakon levágott juhok száma, amely 43,1 ezer volt 2024-ben, ami 7,1 százalékos visszaesést jelent az előző évhez képest. A 237 millió levágott baromfi viszont 5,8 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi. A baromfi túlnyomó részét – darabszám alapján a 83 százalékát – a csirke tette ki, amelyből 196,8 milliót vágtak, vagyis 4,7 százalékkal többet, mint 2023-ban. A kacsavágások száma eközben 19 százalékkal nőtt, a libáé pedig 21,2 százalékkal csökkent éves összevetésben, míg a levágott pulykák száma 2,6 százalékkal kevesebb, mint az előző évben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.