BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Élelmiszerárak: mérsékelt maradt a drágulás, és nem elsősorban a gyártók gerjesztették

A visszaeső ipari teljesítményből felfelé „lógott ki” idén a hazai élelmiszeripar, ám a növekedéssel sem tudott visszakapaszkodni a 2022-es szintre. Idén visszafogottan emelkedtek az élelmiszerárak, viszont élénkülő fogyasztói kereslettel számolnak, és azzal, hogy a most elbírálás alatt álló beruházási pályázatok nyertesei elindítják projektjeiket, amelyek a következő években nagy fejlődést hoznak az iparágba.

Idén lényegesen jobban teljesített az élelmiszeripar, mint 2023-ban: az iparág teljesítménye valószínűleg 4-5 százalék körüli éves növekedést mutat majd az előző évihez képest – mondta a Világgazdaságnak Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) elnöke. Ez jóval felülmúlja az ipar egészének teljesítményét, amelynél éves szinten valószínűleg 3-5 százalék körüli visszaeséssel kell számolni. Az élelmiszeripar idei ilyen mértékű növekedése elsősorban az alacsony 2023-as teljesítménynek tudható be, tavaly ugyanis az ágazat 12 százalékos visszaesést produkált. Vagyis a bázishatás igen erős, és az ágazat teljesítménye idén még nem érte el a 2022-es szintet – helyezte kontextusba a számokat Éder, hozzátéve, hogy a növekedés a belföldi értékesítés és az export bővülésének egyaránt köszönhető.

élelmiszerárak
Bár nem volt jelentős drágulás, az élelmiszerárak sokszor jobban számítanak a vásárlásnál, mint a minőség / Fotó: Havran Zoltán

Élelmiszerárak: saját márkás kontra márkázott termékek

Az élelmiszerek fogyasztói áráról elmondta, hogy némileg növekedtek az év során, az éves átlagos élelmiszer-infláció 3 százalék körül alakul. „Júliustól kicsit emelkedett az élelmiszerek inflációs indexe” – mondta, ami részben annak köszönhető, hogy a korábban ársapkás termékekre vonatkozó kötelező akciózás ekkor szűnt meg, és a fogyasztói kosárban nagyobb súllyal jelen lévő termékek ára ezt követően érte el a normál piaci árszintet. Ez pedig jókora emelkedést jelentett a korábbi ársapkás termékek többségénél. Mint fogalmazott: 

az külön fájdalmas az ipar szereplői számára, hogy az érintett termékeknél a kiskereskedelem diszkriminatív árképzést alkalmazott, ugyanis a saját márkás termékek esetében sokkal kisebb mértékű áremelést hajtott végre, mint a márkázott termékek esetében, miközben egyébként az ipari átadási árak nem változtak. 

Ezzel tovább gyengítette az élelmiszeripari cégek márkatermékeinek versenyhelyzetét.

Az élelmiszerek fogyasztói ára annak ellenére növekedett, hogy az élelmiszeripar belföldi értékesítési árszintje 2-3 százalékkal csökkent az év során – hívta fel a figyelmet. Az ipar tehát alacsonyabb árszínvonal mellett adta át kereskedő partnereinek a termékeket, ám a fogyasztói árak mégis növekedtek.

Nagy ugrást vár az élelmiszeripar

Az élelmiszeripar uniós szinten gyenge hatékonyságát sokan felemlegették. Éder Tamás szerint ugyanakkor rendkívül heterogén ebben a tekintetben a magyar élelmiszeripar, és vannak olyan – elsősorban külföldi tulajdonú cégek által működtetett – üzemeink, amelyek a nemzetközi élmezőny elején vannak, de jócskán vannak alacsony hatékonyságúak is. Az azonban valószínűsíthető, hogy az elmúlt évek fejlesztéseinek eredményeként iparági szinten közelítettünk az európai átlaghoz. (Hasonlóan nyilatkozott erről a Világgazdaságnak adott évértékelő interjújában Nagy István agrárminiszter is, aki azt mondta: „Az előző körös és a mostani új pályázatok eredményeként egy nagyon látványos fejlődésen megy keresztül az iparág.”)

Ebből is látszik, hogy minden szereplő nagyon sokat remél a beruházási pályázatoktól, amelyek között kapacitásbővítő és hatékonyságjavító projektek egyaránt vannak. A FÉSZ-elnök reményei szerint a legtöbb pályázó a pályázati források segítségével az elérhető legmodernebb technológiát kívánja alkalmazni. Mint mondta, erre már csak azért is szükség van, mert az ágazat súlyos munkaerő-problémákkal küzd. Vagyis az automatizáció-robotizáció erősítése alapvető érdek. Ugyanakkor a „fenntarthatósággal” kapcsolatos fejlesztések is megjelennek a célok között. Az ágazati modernizáció eredményei valószínűleg döntően 2026-ban, illetve 2027-ben lesznek érezhetők.

A következő évre az élelmiszeripari szereplők visszafogott optimizmussal tekintenek: a belföldi kereslet némi erősödése a FÉSZ szerint reális várakozás, hiszen érdemi reálbér-növekedés várható, annak pedig meg kell jelennie a fogyasztásban is. 

Abban reménykedünk, hogy a vásárlók a kissé vastagodó pénztárcájukat látva ismét nagyobb érdeklődést mutatnak a minőségi élelmiszerek iránt, ami segíti a magyar élelmiszerek belföldi értékesítését

– jelezte, szerinte a fogyasztás élénkülése túlmutat majd a mennyiségi növekedésen. Pozitívak a külpiaci várakozások is, és a FÉSZ a magyar élelmiszerexport kismértékű növekedésére is számít 2025-ben.

A mélyből kapaszkodik a húsipar

Az élelmiszeriparon belül a húsipar teljesítményének növekedése valószínűleg meghaladja az élelmiszeripari átlagot, de ez is elsősorban a bázishatásnak köszönhető, mivel az ágazat 2023-as visszaesése lényegesen nagyobb volt, mint az élelmiszeriparé. Ugyanakkor az ágazaton belül a két alágazat teljesítménye némileg eltér. A vágással foglalkozó cégek esetében a belföldi értékesítés gyakorlatilag stagnált, miközben a készítménygyártók bel- és külföldi értékesítése egyaránt növekedett.



 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.