Kisebb részben a hazai gazdaság lassulása, döntően pedig a nemzetközi megbízások csökkenése miatt tavaly jelentősen csökkent a vasúton szállítandó áru mennyisége Magyarországon. A Hungrail Magyar Vasúti Egyesület részben emiatt Vasúti Árufuvarozási Gazdaságossági és Teljesítménynövelő Akcióterv (VÁGTA) néven nyolc fő kategóriában, több mint 40 beavatkozási területet jelölt meg, hogy megállítsa a volumencsökkenést, visszaszorítsa az ágazat magas költségekeit, a szolgáltatásait pedig mielőbb kiszámíthatóbbá, megbízhatóvá tegye.
Az akciótervet a Hungrail februári konferenciáján adták át Nagy Bálint közlekedésért felelős államtitkárnak. A VÁGTA-ra azért van szükség, mert – Világgazdaság akkori cikke szerint – a vasút versenyképességét a volumencsökkenésen felül számos tényező hátráltatja. Ezért felül kell vizsgálni a vasúti szolgáltatások és eszközök állapotát, hiányosságait és az ügyfelek elvárásait. Figyelembe kell venni, hogy felértékelődnek például a közforgalmú rakodóterületek, de általában is fejleszteni kell a vasúti infrastruktúrát, ami egyebek mellett megfelelő tengelyterhelést, pályakapacitást jelent és azt, hogy az e célból eddig bevetett ösztönzők nem elégségesek.
A Magyar Vasút sorra vette, hogy hogyan értékelik az elmúlt évet a legnagyobb hazai vasúti árufuvarozók első számú vezetői saját tapasztalataik alapján, és mire számítanak ebben az évben.
Folytatódik a fuvarozási volumenek 2024 eleje óta tartó csökkenése Kovács Imre, a Rail Cargo Hungaria Zrt. (RVH) vezérigazgatója, igazgatóságának elnöke szerint, hiszen az ipari kibocsátás Európa-szerte esett. Az RCH forgalmainak 80 százaléka nemzetközi fuvar, így forgalmain belül tavaly csak a belföldi fuvarozás részaránya nőtt, az exporté már stagnált, az import pedig kissé esett. A vállalat így is megállította a fuvarvolumenek csökkenését, holott a korábbiakhoz képest kevesebb fát, cementet, kavicsot, acélipari nyersanyagot, autóipari terméket és gabonát szállított.
Az idén a kisebb volumeneket változatlanul magas fix költségek mellett szállító ágazat Európában mindenütt a túléléséért dolgozik.
Jelenleg nem látható sem a háború befejezésének, sem az akkumulátorgyárak beindulásának, az autógyárak termelésfelfutásának időpontja. Ugyanakkor várhatóan jelentős építőipari alapanyag beszállítására lesz szükség energetikai beruházásokhoz, és talán jelentkezik némi kereslet az acélipari nyersanyagok iránt.
A GYSEV Cargo Zrt. teljesítményei a naturáliák szintjén kissé nőttek tavaly, de bizonyos fokú piaci átrendeződés és egyes szegmensekben jelentkeztek a recesszió jelei. Boda János vezérigazgató a teljes piac szintjén a kombinált szállításban látja a növekedés lehetőségét. A társaság teljesítménye e területen, valamint a vegyiáru-szállításban és a vasúti egyes kocsi támogatásnak is köszönhetően az egyes kocsi szegmensben emelkedtek. Az európai acélgyártás azonban drasztikusan csökkenhet a magyarországi tranzit mennyisége és a kereslet erős csökkenése miatt. E szegmensben irányváltás kezdődött, azaz az export helyett import szállítási igények jelennek meg.
Az ukrán gabonát korábban is elsősorban a Fekete-tengeren szállították, így a háború elején megjelent magasfokú szállítási igény csak átmeneti, arra hosszú távon kevéssé célszerű magyarországi tranzit útvonallal számolni. A közeljövőben Boda János is az acélipari megbízások további csökkenésével és azzal számol, hogy ennek hatása tovább gyűrűzik a többi szegmensre.
Nem számít az idén jelentős gazdasági fellendülésre Guba László, a CER Hungary Zrt. vezérigazgatója sem. A társaság 2025-ös célja a mérsékelt növekedés, elsősorban a több országot érintő fuvarozási folyamatokhoz kapcsolódva. Az elmúlt év kapcsán Guba László is azt emelte ki, hogy a magyar gazdaság teljesítménye elmaradt az előzetes várakozásoktól, ami jelentős hátrányként jelentkezett a vasúti árufuvarozásban. További negatív hatás volt
A CER Hungary számára ezért 2024. elsősorban a forgalom fenntartásáról és a működés stabilizálásáról szólt. Az elmúlt időszakban jelentősen átalakult az uniós működési környezet, amit többek között az orosz–ukrán háború, a távol-keleti autóipari versenytársak térnyerése és innovációs előretörése is befolyásolt. Mindezek lassító hatása végighullámzik egész Európa gazdaságán, és különösen erőteljesen érinti a német gazdaságtól nagymértékben függő Magyarországot is. A hazai nehézipar megszűnése, az ukrán tranzitforgalom csökkenése, az újraiparosítás – például az akkumulátorgyárak kiépülésének – a vártnál lassabb üteme, valamint az építőipar jelentős visszaesése egyaránt éreztették hatásukat a vasúti árufuvarozási szektorban.
Az MMV Magyar Magánvasút Zrt. tavaly általánosságban is, de erősebben a második félévben érezte a visszaesést Katona László vezérigazgató szerint. Cége forgalmát tovább csökkentik az ukrajnai háború hatásai. A záhonyi térség átrakó kapacitása kihasználatlan. Ráadásul Ukrajnában az átrakást is szeretnék az ukrán oldalon elvégezni, amit legfeljebb az korlátozhat, hogy Magyarország felé a szűkös a határon a normál pályakapacitás. Tavaly:
„Románia belépése a schengeni övezetbe pozitív hatással volt eddigi tapasztalataink szerint Curtici forgalomra, reméljük, ez így is marad” – mondta Katona László. 2024-ben a hazai és a külföldi vágányzárak miatt a balkán viszonylatokban időigényes és nehezen tervezhető volt a forgalom. Ha Curtici átjárhatósága fennmarad, és újból használni lehet a kelebiai vonalat, az jelentős javulást jelenthet. Gyékényes térsége azonban még továbbra is megoldandó kérdés lesz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.