Alaptörvénybe került a készpénzes fizetéshez való jog
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Országgyűlés hétfőn elfogadta az egyes állami tulajdonban lévő részvénytársaságokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot és Magyarország Alaptörvényének tizenötödik módosítását. Ez magában foglalta a készpénzről és a kábítószer előállításáról szóló módosításokat is.
Mindenkinek joga van a készpénzzel történő fizetéshez – áll ezentúl az Alaptörvényben. Egyedül a készpénzforgalom fenntartása biztosíthatja, hogy a gazdaság működése ne váljon teljesen kiszolgáltatottá az elektronikus pénzügyi rendszereknek, amelyek technikai vagy piaci okokból sérülékenyek lehetnek.
E jog alaptörvényi szintű rögzítése garantálja azt is, hogy a készpénzes fizetés lehetősége mindenki számára elérhető marad,
ezáltal elkerülve a pénzügyi kirekesztettség lehetőségét – olvasható a preambulumban.
A módosított alaptörvény továbbá kimondja, hogy a kábítószer előállítása, használata, terjesztése és népszerűsítése egyaránt tilos. Ezzel erősítették meg az állam elköteleződését a közbiztonság, az egészséges életmód és a társadalmi rend védelme mellett.
Új szabályok az állami pénzügyi intézmények befektetéseiről
A parlament 135 igen, 24 nem és 9 tartózkodó szavazattal elfogadta az egyes állami tulajdonban lévő részvénytársaságokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A változtatás célja a Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) befektetési jegyeire vonatkozó tőkekiegyenlítési elszámolás és az állami készfizető kezesség beváltását követő elszámolási szabályok bevezetése, valamint a külföldi követelések értékesítésével kapcsolatos jóváhagyási folyamat és hatáskörök szabályozása.
További célja a módosításnak, hogy
- a hazai ipar és gazdaság fellendítésén keresztül az új lakásfejlesztési tőkeprogram indításával társasházak építésével segítse elő a lakáshoz jutást,
- figyelembe véve a minőségi lakhatási feltételek mellett az energiahatékonyság, a környezetvédelem és a társadalomfejlesztési szempontok érvényesülését is.
A módosítás célja továbbá egy kockázatkezelési mechanizmus kialakítása a tőkekiegyenlítés rendszerével, amely a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) esetleges tőkeigényét csökkenti, mérsékelve és kiszámíthatóbbá téve a költségvetés esetleges terheit és növelve az MFB Zrt. forrásbevonási lehetőségeit.
Fónagy János, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára a törvénymódosítás parlamenti vitájában kiemelte: az Eximbank és az MFB az egyes befektetési alapokba történő befektetéseivel kiemelt szerepet tölt be a kormány gazdaságfejlesztési céljainak megvalósításában. A javaslat rögzíti: ha az adott alap zárásakor az Eximbank az elvárt feletti hozamot realizál, akkor a pozitív különbözetre vonatkozóan befizetési kötelezettsége keletkezik a költségvetés felé.
Elfogadták az alaptörvény tizenötödik módosítását
Elfogadta Magyarország alaptörvényének tizenötödik módosítását hétfőn az Országgyűlés. A parlament 140 igen, 21 nem szavazattal hagyta jóvá a jogszabályt. A kormánypárti képviselők által kezdeményezett módosítás megerősíti: biológiai adottság az ember születési neme, amely vagy férfi, vagy nő lehet. Az állam feladata, hogy biztosítsa ennek a természetes rendnek a jogi védelmét, és megakadályozza azokat a törekvéseket, amelyek a születési nem megváltoztatásának lehetőségét sugallják. A biológiai nem rögzítettsége biztosítja a társadalom egészséges fejlődését és az alapvető közösségi normák fennmaradását – áll a preambulumban, amelyben az is szerepel: a magyar jogrendszer nem ismeri el a születési nem megváltoztatását, ezzel megőrizve a család intézményének stabilitását és a társadalmi rend biztonságát.
Az alaptörvény szerint minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. A módosítással kimondták: ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz. Megteremtették annak lehetőségét, hogy más állam állampolgárságával is rendelkező – ide nem értve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező államok állampolgárait – magyar állampolgár magyar állampolgársága sarkalatos törvényben meghatározottak szerint felfüggeszthető legyen. Az érintett a felfüggesztés idejére elveszíti a magyar állampolgárságát. A csoportos felfüggesztés tilos.
