Árrésstop: ezért nem szabad majd azonnal megszüntetni – figyelmeztetett a szakértő

A kormányzati bejelentések szerint az árak eddig 18,1 százalékkal csökkentek az árrésstop bevezetése óta, összesen 884 termék kerül kevesebbe, mint az intézkedést megelőzően – válaszolt a Világgazdaság megkeresésére az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője.

Mint mondta, voltak olyan alapvető élelmiszerek, mint

• a tejföl,
• a laktózmentes tejtermékek,
• a sertészsír
• vagy a margarin,

amelyek árai átlagosan 30 százalékkal csökkentek. Ez a 30 százalék körüli árcsökkenés azt jelenti, hogy ezen termékek esetében a kereskedők – figyelembe véve a fennmaradó 10 százalékos árrést – legalább 50 százalékos árrést alkalmaztak az intézkedés bevezetése előtt.

Ezt a mértéket pedig semmilyen gazdasági racionalitás vagy vállalati költség nem indokolja. Sőt, mindenképpen negatív képet mutat a kereskedelmi láncok árazási gyakorlatáról, hogy a legnagyobb árcsökkenés, vagyis korábban a legnagyobb árrés, jellemzően a laktózmentes termékek körében következett be.

Mi lesz, ha megszűnik az árrésstop?

A kormányrendelet szerint egyelőre 2025. május 31-ig lesz érvényben a korlátozás. Ennek kapcsán kérdeztük Molnár Dánielt, mi történhet, ha megszűnik az árrésstop. Az elemző hangsúlyozta: korai lenne ítéletet mondani az árrésstopról és annak jövőjéről.

Emlékeztetett, hogy még csak nagyon rövid idő telt el a bevezetés óta, nem látni egyelőre a kereskedelmi láncok reakcióját, hogy más, nem érintett termékek árait milyen mértékben emelték meg, illetve milyen kiadásokon kezdtek el spórolni, ellensúlyozandó a kieső bevételt. Az árrésstop jövőjéről szóló döntést megelőzően ezt is meg kell majd vizsgálni – hangsúlyozta.

A hirtelen, egyik napról a másikra történő feloldás valószínűsége viszont több okból is alacsony:

• Egyrészt pánikvásárlást eredményezne a fogyasztók részéről, amely zavart okozna az ellátásban, ezt az opciót a kormányzat és a kereskedelmi láncok is el akarják kerülni.
• Másrészt a megszüntetés után semmi nem korlátozná a kereskedelmi láncokat, hogy visszatérjenek a korábbi, egyes termékek esetében 50-60 százalékos árrésekhez, amely így ismételten inflációs hatással járna.

Ennek korlátját egyedül az ismételt kormányzati beavatkozástól való félelem jelenthetné, kérdéses viszont, hogy ez mennyire működhetne. Lehetőségként felmerülhet akár az is, hogy a mostaninál rugalmasabb szabályozás kerül bevezetésre, amely habár továbbra is korlátozná az alapvető élelmiszerekre alkalmazható árrést, azonban mozgásteret is biztosítana a láncoknak, amely akár a versenyt is élénkítheti – vélte az elemző.  

A miniszterelnök és a miniszter szerint is működik az árrésstop

Én is feszengtem, tizenhatszor gondoltam át minden lépést, hogy kellő óvatossággal járjunk el, de két hét után azt kell mondanom, hogy a dolog a működik – mondta Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteki rádióinterjújában, amikor az árrésstop eddigi tapasztalatairól beszélt. A kormányzati beavatkozás március közepén lépett életbe, harminc alapvető élelmiszer árrését korlátozták 10 százalékban, továbbá azt is megszabták, ahol alacsonyabb az árrés, ott emelhetik a kiskereskedelmi láncok.

A kormányfő példátlan sikertörténetnek nevezte az intézkedést, mivel szerinte sosem fordult elő a modern magyar történelemben, hogy ekkora áresés következzen be az élelmiszerárakban ilyen rövid alatt. Árstopok ugyan voltak, de azok csak az áremelkedéseket akadályozták meg.

Árrésstop: ha a dolog működik, akkor miért vezetnék ki?

Ráadásul a kormány előzetes várakozásait is felülmúlta a beavatkozás, korábban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter 10 százalék körüli árcsökkenést jósolt, ehhez képest a legutolsó adatok szerint több mint 18 százalékkal csökkent az érintett 30 alapvető élelmiszer ára. Ezek után adódik a kérdés, hogy ha ennyi sikeres a kormányzati beavatkozás, akkor tényleg kivezeti-e május végén, ahogy az eredeti javaslat is szólt.

Nagy Márton hétfőn a minisztériumban tartott sajtótájékoztatón is utalt arra, hogy ha kivezetik, akkor az csak fokozatosan történhet meg, tehát jó eséllyel valamilyen formában a nyáron is velünk marad a kormányzati intézkedés.

Ezt a forgatókönyvet jósolta nemrégiben a Világgazdaság makrogazdasági podcastsorozatában, a Bruttóban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, Horváth Sebestyén, aki emlékeztetett rá, hogy a hatósági árakat 2022 elején eredetileg szintén csak két-három hónapra vezették be, azonban végül 2023 nyarának végéig fenntartotta a kormány. Emiatt nem zárja ki, hogy ha hatékony lesz az árrésstop, akkor meghosszabbítják a rendelkezést.