Árrésstop: egyre biztosabb a folytatás, sőt, ezekkel az élelmiszerekkel ki is bővítheti a kormány

„Én is feszengtem, tizenhatszor gondoltam át minden lépést, hogy kellő óvatossággal járjunk el, de két hét után azt kell mondanom, hogy a dolog a működik” – ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteki rádióinterjújában, amikor az árrésstop eddigi tapasztalatairól beszélt. A kormányzati beavatkozás március közepén lépett életbe, harminc alapvető élelmiszer árrését korlátozták 10 százalékban, továbbá azt is megszabták, ahol alacsonyabb az árrés, ott emelhetik a kiskereskedelmi láncok. 

A kormányfő példátlan sikertörténetnek nevezte az intézkedést, mivel szerinte sosem fordult elő a modern magyar történelemben, hogy ekkora áresés következzen be az élelmiszerárakban ilyen rövid alatt. Árstopok ugyan voltak, de azok csak az áremelkedéseket akadályozták meg.

Árrésstop: ha a dolog működik, akkor miért vezetnék ki?

Ráadásul a kormány előzetes várakozásait is felülmúlta a beavatkozás, korábban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter 10 százalék körüli árcsökkenést jósolt, ehhez képest a legutolsó adatok szerint több mint 18 százalékkal csökkent az érintett 30 alapvető élelmiszer ára. Ezek után adódik a kérdés, hogy ha ennyi sikeres a kormányzati beavatkozás, akkor tényleg kivezeti-e május végén, ahogy az eredeti javaslat is szólt.

Ezt a forgatókönyvet jósolta nemrégiben a Világgazdaság makrogazdasági podcastsorozatában, a Bruttóban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, Horváth Sebestyén, aki emlékeztetett rá, hogy a hatósági árakat 2022 elején eredetileg szintén csak két-három hónapra vezették be, azonban végül 2023 nyarának végéig fenntartotta a kormány. Emiatt nem zárja ki, hogy ha hatékony lesz az árrésstop, akkor meghosszabbítják a rendelkezést. Az intézkedés a szabályozói piramis második szintjén áll, eggyel alatta a kereskedelmi láncok önkéntesen vállalt árcsökkentése szerepel, míg eggyel fölötte a hatósági áras rendszer. Ez utóbbit láthatóan a kormány is el akarja kerülni.

Ugyanakkor meglehetősen rövid idő áll majd a kabinet rendelkezésére, hogy döntsön a hosszabbításról. Nagy Márton korábban az áprilisi inflációtól tette függővé a folytatást, amit azt jelenti, hogy csak a Központi Statisztikai Hivatal május 9-i adatközléséből fog pontos kiderülni, hogy tényleg sikerült-e leszorítani az élelmiszer-inflációt. 

A folytatás mellett szól az is, hogy ha a dolog ennyire sikeres, akkora megéri-e kockázatot vállalni azzal, hogy esetleg ismét emelkedik majd az élelmiszer-infláció, amely márciusban is úgy tűnt, 9-10 százalék közé kúszik. Már pedig a nemzetgazdasági miniszter is úgy számolt, áprilisra 5 százalékra mérséklődhet az élelmiszerárak növekedése átlagosan, és ezt a szintet hosszú távon szeretnék fenntartani, addig pedig biztosan nem vezetik ki, míg ez alá nem mennek az árak.

Főként a tejtermékek ára mérséklődött, van, ami feleannyiba kerül

Az eddigi tapasztalatok szerint a kormány a lépéssel nem lőtt mellé, az érintett ezer termékből több mint 870-nek csökkent az ára, átlagosan 18,1 százalékkal. A legnagyobb árzuhanás a tejtermékeknél volt. Néhány példa:

• a margarin ára 25 százalékkal,
• a rétesliszté 22 százalékkal, 
• sertészsír ára mintegy 31 százalékkal,
• a 12 százalékos zsírtartalmú tejföl ára 27 százalékkal csökkent.

Korábbi cikkünkben több olyan terméket is találtunk, amelyeknél szabályos árzuhanást láttunk az intézkedés hatására. Például a 0,33 kilogramm kiszerelésű, 12 százalékos Nádudvari tejföl az árrésstop előtti héten még a Tescóban, a SPAR-ban és az Auchanban is egységesen 759 forintba került, 

A minisztérium számításai szerint van olyan élelmiszer, amely 60 százalékkal, 27 élelmiszer 50 százalékkal, több tíz áru 40 és 50 százalék közötti arányban lett olcsóbb.

Húsokra és a tésztákra is kiterjesztheti a kormány az árrésstopot

Azt már korábban is tudni lehetett, hogy a legnagyobb árrés a tejtermékeknél volt, a 10 százalékos plafon leginkább ezeknél a termékeknél okozott látványos áresést. A 30 alapvető élelmiszerbe azonban nem került be az összes húsfajta, illetve a tésztafélék, amelyek még esetleg számításba jöhetnek, 

Ez azonban függ attól is, hogy látnak-e esetleg más termékek esetében áremelkedést, azaz hogy megpróbálják-e a kiskereskedelmi láncok áthárítani más termékkörökre a kieső bevételüket. Ez lehet a kormány legnagyobb félelme, korábban ugyanis meglépték ezt a kiskerláncok az árstopok időszakban, amikor a helyettesítő termékeket drágították meg az indokoltnál nagyobb mértékben. 

Ezúttal annyival nehezebb helyzetben vannak, hogy a fogyasztói görbéje más ezen termékeknek, tehát ha akarnák, se nagyon tudnák így pótolni az kisebb árrésből fakadó veszteségüket.