Továbbra is szenved a magyar feldolgozóipar – itt vannak az adatok

Februárban az ipari termelés volumene 8,7, munkanaphatástól megtisztítva 8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipari alágak mindegyikében visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártásában – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,3 százalékkal kisebb volt a 2025. januárinál. Az ipari export volumene 5,5 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 34 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 9,4 százalékkal visszaesett, míg a 13 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 0,3 százalékkal emelkedett.

Az ipar belföldi értékesítése 2, a feldolgozóiparé 8,8 százalékkal kevesebb volt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az iparon belül döntő 95 százalékos súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 9,5, a csekély súlyú bányászat kibocsátása 4,4 százalékkal csökkent, ugyanakkor az energiaipar termelése (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 12,3 százalékkal nőtt.

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 28 százalékát képviselő járműgyártás volumene 10,4 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A közúti gépjármű gyártása 14,1, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 8,3 százalékkal csökkent.

• A feldolgozóipari termelés 10 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása – az alágak közül a legkevésbé – 0,6 százalékkal mérséklődött. A két legnagyobb alágazatot tekintve az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 6,3 százalékkal kisebb, a számítógép, perifériás egység gyártása 1 százalékkal nagyobb lett.
• A 8,9 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása – az alágak közül a legnagyobb mértékben – 24 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazatból az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 37, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 17,1 százalékkal visszaesett.
• A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 5,8 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest mind a hazai, mind a külpiaci eladások visszaesése miatt. A legnagyobb (23 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 1,8 százalékkal maradt el az előző év februárjától. Hat alágazatban csökkent még a termelés, 0,5 és 25 százalék közötti mértékben, a legkevésbé a malomipari termék, keményítő gyártásában, a leginkább a növényi, állati olaj gyártásában. A többi négy alágazatban 2,9 és 37 százalék között nőtt a kibocsátás, a legerőteljesebben az igen csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban, a legkevésbé a pékáru, tésztafélék gyártásában. 
• A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 5,5, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 15,8 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjához mérten.
• Az előző négyhavi bővülést követően az 5,6 százalékos feldolgozóipari súlyt adó vegyi anyag, termék gyártása 2,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, a belföldi értékesítés csökkent, az export nőtt.
• Hasonlóan az előző hónaphoz a gép, gépi berendezés gyártása 9,6 százalékkal visszaesett 2024 februárjához viszonyítva, a szakágazatok döntő többségében csökkenést regisztráltak.

Az ipari termelés csak az Észak-Alföldön nőtt (0,8 százalékkal). A többi régióban 5,5 és 17,2 százalék közötti volumencsökkenést regisztráltak, a legnagyobb mértékűt Pest régióban.

• A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 26 százalékkal visszaesett 2024 februárjához mérten. Az új belföldi rendelések 9,8, az új exportrendelések 28 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány február végén 9,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

2025. január–februárban az előző év azonos időszakához képest:

• Az ipari termelés 6,4 százalékkal csökkent. Az összes értékesítés 63 százalékát adó külpiaci eladások volumene 0,2, a 37 százalékot képviselő hazai értékesítésé 2,9 százalékkal mérséklődött.
• A feldolgozóipar tizenhárom alága közül tízben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 27 százalékkal a villamos berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 7 százalékkal csökkent. A többiben 4,2 és 6,8 százalék közötti mértékben nőtt a volumen, a leginkább a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában.