Az nem kérdés, hogy amennyiben Ukrajna csatlakozna az unióhoz, a legnagyobb agráriumú tagállamok egyikeként jelentősen átírná a mezőgazdasági támogatások elosztását a nemzetközösségen belül. A kieső közös agrárpolitikai források miatt a magyar mezőgazdaság évente 672 milliárd forintos veszteséget szenvedne el, amely egy átlagos magyar gazda számára 3,2 millió forintos kiesést jelentene – idézi az ukrán uniós csatlakozás költségvonzatairól a szakértőket a Magyar Nemzet.
A lap Máthé Réka Zsuzsannát, az NKE Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársát idézve azt írja, ha minden úgy alakul, miként Ukrajna szeretné és gyorsított eljárásban tagja lesz a közös agrárpolitikai támogatási rendszernek, az számos további problémát felvet és több, ezen felüli, de hatalmas összeggel bíró többletköltséget is jelenthet az uniónak.
Ukrajna a világ egyik legaláaknázottabb területű országa, amely igen jelentős tétel lehet az ukrán csatlakozás mezőgazdasági irányú finanszírozásánál.
Bizonyos források azt mutatják, hogy hetente történnek ezzel összefüggő halálesetek, tehát ahhoz, hogy folytatódhasson a földművelés, minél előbb meg kellene történnie a mezőgazdasági területek aknamentesítésének, amelynek az európai uniós források terhére értett költsége a becslések szerint elérheti a 30-35 milliárd eurót
– véli a szakértő, aki szerint a csatlakozás különböző élelmiszer-biztonsági kérdéseket is felvet. Az Európai Uniónak ugyan vannak különféle szervezetei, amelyek ellenőrzik, hogy a nemzetközösség tagállamai megfelelnek-e a szigorú uniós követelményeknek, ezáltal megkaphatják a közös agrárpolitikai támogatást, de Ukrajna hatalmas területének ellenőrzésére kevés lenne a mostani rendszer, külön ügynökséget igényelne a feladat nagysága, amely természetesen plusz költségekkel járna.
Az egyik legjelentősebb problémát szerinte leginkább az jelenthetné, hogy a legtöbb európai országgal ellentétben – ahol közepes méretű vállalkozások, termelők működnek – Ukrajna mezőgazdaságának, földjeinek nagy része néhány hatalmas vállalat, cég tulajdonában van.
„A mezőgazdasági területek jó részét mindössze 22 olyan vállalat birtokolja, amelyek fejenként legalább ötvenezer, de esetenként akár százezer hektár feletti területen gazdálkodnak. Ezt nagyon nehéz összehasonlítani olyan kis területek felett gazdálkodó vállalkozásokkal, amelyek Európában működnek” – véli Máthé Réka Zsuzsanna.
Összehasonlítva a volt posztszocialista országokkal: ott a rendszerváltozás után, sok esetben visszakerültek a földek az eredeti tulajdonosokhoz, ahol átlagosan 10-15-20-30 hektáros területek a jellemzők.
Ukrajnában ezek a földek máig néhány fontos gazdasági és politikai szereplő kezében maradtak, így jogosan merülhet fel, hogy a csatlakozás után mindössze néhány befolyásos szereplő élvezhetné az uniós támogatásokat.
„Ez aránytalanul nagy politikai-gazdasági befolyást jelenthet mind az ukrán, mind az európai lobbitevékenységre, amely komoly korrupciós lehetőséget hordoz magában” – figyelmeztet a szakértő.
A kifejezetten az ukrán mezőgazdaság felzárkóztatását célzó támogatások összegéről Máthé Réka Zsuzsanna azt mondta a
A kutató kiemelte: Ukrajna gyorsütemű felzárkóztatása nem csak Magyarország számára okoz aggályokat.
A német, a lengyel és különösen a francia mezőgazdasági termelők szakszervezetének elnökei is úgy látják, Ukrajna gyorsütemű integrációja mindegyik európai ország mezőgazdasága számára katasztrofális lehet.
Az NKE Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa sajnálatosnak látja, hogy mezőgazdasági szakembereik figyelmeztetése ellenére az említett országok politikusai nem vállalják fel ezt a véleményt, olyan mértékben semmiképpen, amekkora aggályokat ez felvet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.