Nehéz elhinni, de Magyarország akár profitálhat is a vámháborúból: a Mercedes lehet az első fecske
Felbolydult méhkashoz hasonlított leginkább a világgazdaság az elmúlt hetekben. Donald Trump amerikai elnök a fél világot magára haragította, amikor április 2-án, „Amerika felszabadításának napján” bejelentette, megvámolja a világ szinte valamennyi országát. Így például 20 százalékos büntetővámokat vetett ki az Európai Unióból származó minden termékre, köztük az autóipari termékekre 25 százalékost. Japán 24 százalékos, India 26 százalékos, Kína pedig 34 százalékos vámot kapott a nyakába. Bár azóta felfüggesztette 90 napra őket, a távol-keleti országgal még jobban elmérgesedett a viszony, és már 145 százalékon áll a vám mértéke. A hullámverés természetesen a tőzsdéket sem kímélte, a világ vezető tőzsdéi napokon keresztül történelmi mínuszokat produkáltak, miután egyre nagyobb lett a félelem egy globális recessziótól.
Lehetséges, hogy egy nyugati cég idehozza költséglefaragás miatt a kapacitásait
Annak ellenére, hogy az elnök mindenkit meglepett, valójában csak betartja a választási ígéreteit, amelyek az ország külkereskedelmi egyensúlyának helyreállításáról szóltak. Az elnök ugyanis nem akar mást, és ennek minden alkalommal hangot is ad, hogy a cégek térjenek vissza Amerikába, és teremtsenek munkahelyet, egyszóval a relokalizáció a célja.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ezért nyilatkozott úgy korábban, hogy egyértelműen nem látja azt, hogy a magyar autóiparnak kárt okoznának a vámok. A magyar autógyártás ugyanis szerinte versenyképesebb a német autógyártásnál, és elképzelhetőnek nevezte, hogy végül a német gyárak is elindítanak egy relokalizációt, így nem csak csak Amerikába telepíthetne gyáregységet, hanem Magyarországra is.
Elvileg lehetséges, ha egy nyugat-európai cég elhatározza, hogy az amerikai vám okozta bevételkiesést a gyártásnak egy alacsonyabb bérköltségű országba való átköltöztetésével próbálja kompenzálni. Ettől az elvi lehetőségtől függetlenül a vámok nettó hatása minden bizonnyal negatív lesz
– mondta a Világgazdaságnak Matheika Zoltán, aki szerint a vámoknak a magyar gazdaságra gyakorolt hatása nem feltétlenül drámai, mivel Magyarországról közvetlenül az USA-ba menő közúti járművek bruttó értéke a magyar gépjárműipar bruttó kibocsátásának mindössze 5 százaléka. A közvetett hatások persze annál inkább érintenek minket, amelyek főleg a német kereslet várható alakulásával és az autóipart érintő elbizonytalanodással vannak összefüggésben.
Nem tudjuk, hogy már a vámháborúnak és a relokalizáció tudható-e be, de épp a hét végén írt arról a német sajtó, hogy a Mercedes Magyarországra helyez át gyártósorokat és vele együtt munkahelyeket.
A hír előzménye, hogy az autóipari óriás pénzügyi igazgatója, Harald Wilhelm még február végén beszélt arról, hogy az alacsonyabb bérköltésű országokban zajló termelés arányát 15 százalékról 30 százalékra növelnék. Wilhelm akkor kijelentette, hogy egyik németországi gyárat sem szeretnének bezárni, azonban a cégcsoporton belüli fluktuációval és elbocsátási programmal vágnák vissza költségeiket. Ennek keretében a következő három évben 100 ezer darabbal csökkenthetik a németországi gyártókapacitást, és nagyjából ugyanennyivel, évi 200 ezerre bővítenék a kecskeméti gyár kapacitását.
A Bosch is hasonló terveket sző: a sebnitzi és a leinfeldeni gyár bezárását tervezi, egyúttal pedig a miskolci telephely felfuttatását.
A régió rugalmasan reagálhat a vámháborúra
A szakértő által elmondottakat erősíti az ING Bank nemrégiben megjelent elemzése is. Chris Turner Közép-Európáért felelős vezető amellett érvelt,
a régió rugalmasabb reagálhat, mint azt a legtöbben gondolják.
Ezt azzal indokolja, hogy a térség új, EU-vezérelt kereskedelmi megállapodásokhoz kapcsolódhat be, és vonzhatja az USA befektetéseit, amelyek a NATO keleti szárnyának katonai képességeinek erősítésére összpontosítanak. Lehetősége van arra is a régiónak, hogy alacsonyabb tarifákról tárgyaljon, különösen a védelmi és potenciálisan nukleáris ágazatban kötött megállapodások révén.
Mindez egyébként összecseng azzal, amit a magyar kormány is hangoztat egy ideje. Orbán Viktor miniszterelnök az idei gazdasági évnyitón beszélt arról, hogy a vámháború vérveszteséget okoz a magyar gazdaságnak, de a hatását lehet mérsékelni két ország között létrejövő gazdasági megállapodással, ami lehetővé tenné, hogy a jövőben ismét felfedezzék Magyarországot az amerikai befektetők.
Pontosan kiszámolták, hogy mekkora kárt okoz a gazdaságoknak a vámháború
A vámbejelentéssel egy időben közölt a bécsi Wiiv gazdaságkutató intézet a becslését, amely szerint a megemelt amerikai autópiaci importvámok rossz hírt jelentenek ugyan az ágazatnak, összességében azonban az általános gazdasági következményei „nem lesznek pusztítók”. Ez azonban még nem jelenti, hogy ne lenne hatással a régióra. A gyenge gazdasági növekedés tovább fog lassulni, illetve a recesszió Ausztriában és Németországban tovább fog súlyosbodni, és EU-ban valószínűleg Szlovákia szenvedi meg a legnagyobb mértékben a vámokat, mivel ott a GDP legnagyobb részét az autóipar adja, a bruttó hazai termék közel egyharmadát. A Wiiv számításai szerint
- Szlovákiában a GDP várhatóan 0,3 százalékkal lehet alacsonyabb az export csökkenése miatt,
- Magyarországon 0,16 százalékkal,
- Németországban 0,12 százalékkal,
- Svédországban és Csehországban pedig egyaránt 0,10 százalékkal.
Az Audit érinti a legjobban a vámháború
Matheika szerint a leginkább érintett cég, az Audi esetében számottevő a kitettség: darabszám alapján a Győrben gyártott autók több mint 15 százaléka az amerikai piacra kerül. A Mercedes esetében az arány kisebb.
Mindenesetre az export és az exporthoz kapcsolódó árbevétel zsugorodni fog a vámok hatására, de az amerikai kivitel ettől aligha fog végleg leállni rövid távon.
A végső hatás pedig sok tényezőtől függ, és nem lehet előre kiszámítani, de csökkenhet a termelés, és visszavághatják a foglalkoztatási és beruházási terveket az autóipari vállalatok, ami szintén nem jó hír ágazatnak, amely az elmúlt az elmúlt évtizedek talán legnagyobb válságát éli meg.
Különösen nehéz helyzetbe kerülhet a Volkswagen csoporthoz tartozó Audi, amelynek egyértelműen hátrány, hogy nincsen az Egyesült Államokban termelőüzeme, csak Mexikóban, úgyhogy még ha úgy dönt is, időbe telik, amíg létesíteni tud egy telephelyet az Államokban. Ez a szakértő szerint kedvezőtlen lehet a cégnek, de pillanatnyilag kedvező hír lehet a magyarországi gyártás szempontjából.
Szintén mérsékeli a kockázatokat, hogy Egyesült Államokba menő európai autók jellemzően magasabb kategóriájúak, így azok vásárlói nem túlságosan árérzékenyek. „Másfelől lehetséges, hogy nem ez volt Trump utolsó pofonja: újabb intézkedésekkel állhat elő a jövőben, ha elégedetlen a külkereskedelem kiegyensúlyozására vonatkozó elképzelése megvalósulásával” – mondta Matheika Zoltán. Bár azt tegyük hozzá: Trump is hangsúlyozta, hogy eszközként tekint a vámokra, ő ugyanis tárgyalni szeretne az érintett országokkal. Ezért is mondta Orbán Viktor a múlt pénteki szokásos interjújában, hogy hamarosan itt lehet a vámháborúból a vámbéke.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.