Az elmúlt gazdasági nehézségei sem törték meg a bérdinamikát a régióban, ahol a munkaerőhiány és az infláció egyszerre hajtotta a fizetések növekedését – ezt mutatja régiós körképünkből, amelyet a visegrádi országok statisztikai hivatalainak adatai alapján állítottunk össze. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly a magyar fővárosban 782 982 forint volt a bruttó átlagkereset, amivel toronymagasan a legjobban lehetett keresni az országban.
A budapesti fizetésektől jócskán elmaradtak a vidéki keresetek, a 646 801 forintos nemzetgazdasági átlagot:
A lista végén szinte szokásos módon Szabolcs-Szatmár-Bereg áll, az ország észak-keleti csücskében mindössze 474 752 a bruttó átlagkereset, ami több mint 300 ezerrel kevesebb, mint a fővárosban. Azonban mint később látjuk, ez a különbség egyáltalán nem ritka régiós szinten.
A régiós országok közül Lengyelország helyzete különleges, ugyanis a visegrádiak vezető gazdaságában meglepő módon nem a fővárosban, a Budapesthez hasonló méretű 1,8 milliós Varsóban lehet a legjobb fizetést megkeresni, sőt, 2024 decemberében csak a harmadik helyen állt. Azt azonban érdemes tisztázni, hogy az adatok összehasonlítását erőteljesen torzítja, a lengyel statisztikai hivatal a vállalati szektorra vonatkozó decemberi adatokat közölte, ahol érthetően magasabbak a fizetések, mint a nemzetgazdaság egészében, ami igaz a decemberi bérekre is.
A szokásos béren kívüli juttatásoknak köszönhetően az év utolsó hónapjában jelentős bérkiáramlás zajlik. Ez Magyarországon sincs másképp, tavaly például decemberben az országos átlagkereset a vállalatok körében 733 000 ezer forint volt, ami 80 ezer forinttal volt több, mint az egész éves nemzetgazdasági átlag. Tehát vélhetően a 800 ezer forintnál nagyobb számokat láthatnánk Budapesten, ha arról bármit közölne a KSH.
Ez ugyanakkor nem változtat azon a tényen, hogy Krakkóban már egymillió forint fölött van az átlagfizetés, egészen pontosan tavaly decemberben a Kis-Lengyelország vajdaság székhelyén 10 640 zloty volt a bruttó átlagkereset, ami 1 millió 10 ezer forintnak felel meg.
Utána következik kicsivel lemaradva Gdansk, illetve a dobogó harmadik fokán pedig maga a főváros, utóbbiban az átlagfizetés 2024 decemberében 10 456,10 zloty volt, 993 320 forint. Lengyelország abból a szempontból szerencsésnek mondhatja magát, hogy nem jellemző a magyarhoz vízfejszerű településszerkezet, így a főváros után több nagyvárossal is rendelkezik,
Varsó után 5 olyan település van, ahol 500 ezernél többen laknak. Krakkó a második legnagyobb 800 ezres lélekszámával, és többek között ennek is köszönhető, hogy nagyon jelentős SSC szektorral rendelkezik, ami kifejezetten magas béreket kínál a munkavállalóknak.
Ami a másik szélsőértékeket illeti, Gorzów Wielkopolski és Bialystok áll a lista végén. Az átlagfizetés ezekben a városokban 2024 decemberében 7 086,06 zloty és 7 139,24 zloty volt. Ez forintban a leggazdagabb városokhoz képest 300 ezer forintos különbséget jelent.
Bár sokáig a csehországi fizetések voltak a legvonzóbbak a visegrádi országokban, ez mostanra megváltozott. A cseh bérdinamika az elmúlt évek magas inflációs közegében sem haladta meg a 6-7 százalékot, miközben Magyarországon és Lengyelországban is 10 százalék fölött alakult, emiatt aztán lengyelek ha egy főre jutó GDP-ben még nem is, de a fizetések terén mára csehek elé kerültek.
Az átlagbér mindenesetre tavaly 46 165 korona (738 640 forint), ettől azonban sokkal jobban kerestek azok, akik a fővárosban éltek. Prágában 2024-ben 59 870 korona volt az átlagfizetés, ami 16 koronás árfolyam mellett 957 920 forintnak felel meg. A Közép-Csehországi régió a második helyen állt 49 442 koronával. Ezzel szemben Karlovy Vary-i régióban a legalacsonyabb a bérszínvonal, ott 42 284 korona, azaz 676 544 forint volt a bruttó átlagkereset, majd ezt követi a Morva-Sziléziai régió, ahol az átlagbér 44 660 cseh korona (714 560 forint).
Jó pár éve sokkal erőteljesebb a bérkiáramlás Magyarországon, mint Szlovákiában, ennek köszönhetően a hazai bruttó átlagbér is magasabb, és ez fővárosi viszonylatra is igaz. Noha Pozsony szinte összenőtt Béccsel, emiatt sokan az osztrák főváros külső városrészének is tartják, ez nem érződik a fizetéseken.
A pozsonyi kerületben tavaly mindössze 1858 euró, 733 900 forint volt bruttó átlagkereset, ami még úgy is kifejezetten alacsony, hogy a 475 ezres település mellett a 250 ezres agglomeráció is része a kerületnek, ami persze lejjebb húzza a bérdinamikát.
Szlovákiában ráadásul ugyanúgy megtalálhatóak a területi egyenlőtlenségek, mint bárhol máshol a régióban. Az eperjesi kerületben 1195 euró, 472 075 forint volt a bruttó átlagbér, ami szinte ugyanannyi mint a magyar Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. A második legalacsonyabb pedig a Trencséni kerület, 1419 euró volt. Északi szomszédunknál egyébként 1524 euró, azaz 602 284 forint volt a bruttó átlagkereset, ami több mint negyven ezerrel alacsonyabb a magyar átlagbérnél.
Ha európai uniós szinten nézzük, akkor 2023-ban a magyarországi bruttó átlagbér az ötödik legalacsonyabb volt a 27 tagállam között, kis lemaradásban volt Lengyelországhoz és Lettországhoz képest, ez derült ki a A globális munkavállalók adóterhei (Institut économique Molinary) című kiadványból, amiben a szerkesztők éves bruttó bér euróban kifejezett összege alapján az Európai Unió egyes tagállamait négy csoportba osztották a bruttó bér összege szerint:
Első csoport (50 000 euró felett)
Nyolc uniós tagállamban haladta meg az átlagos bruttó éves bér az 50 000 eurót, nevezetesen Luxemburgban (70 189 euró), Dániában (62 798 euró), Hollandiában (57 513 euró), Belgiumban (55 332 euró), Németországban (55 041 euró), Írországban (54 649 euró), Ausztriában (52 666 euró) és Finnországban (50 774 euró).
Második csoport (30 000 eurótól 50 000 euróig)
Három uniós tagállamban az átlagos bruttó éves bér magasabb volt, 30 000 és 50 000 euró között mozgott. Ezek Svédország (44 259 euró), Franciaország (41 540 euró) és Olaszország (33 855 euró).
Harmadik csoport (20 000 eurótól 30 000 euróig)
Hat EU-tagállamban az átlagos éves bér 20 000 és 30 000 euró között mozgott. Ez a magas bruttó éves bér Spanyolországban (28 360 euró), Cipruson (26 424 euró), Szlovéniában (23 332 euró), Portugáliában (21 606 euró), Máltán (20 952 euró) és Litvániában (20 667 euró) volt.
Negyedik csoport (legfeljebb 20 000 euró)
Tíz EU-tagállamban az átlagos éves bruttó fizetés nem éri el a 20 000 eurót, nevezetesen Észtországban (19 996 euró), Görögországban (19 912 euró), Csehországon (19 176 euró), Lettországban (16 758 euró), Lengyelországban (16 731 euró), Magyarországon (16 582 euró), Horvátországban (16 557 euró), Szlovákiában (15 538 euró), Romániában (15 527 euró) és Bulgáriában (10 786 euró).
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.