Itt az igazság a magyar fizetésekről: valójában ennyit érnek a román és lengyel bérekhez képest

Noha az infláció 2024-ben nagyobb volt az uniós átlagnál, a régióban így egyik legmagasabb volt a magyar fizetések vásárlóerejének növekedése – ez derült ki a visegrádi országok statisztikai hivatalainak adataiból. Tavaly Magyarországon a keresetek a várakozásokat meghaladó mértékben, 13,2 százalékkal nőttek, ezzel a bruttó átlagkereset elérte a 646 800 forintot. Mivel az infláció 3,7 százalékos volt átlagban, a hazai fizetések közel 10 százalékkal értek többet, mint egy éve. Azaz az előző évi 2,6 százalékos reálbér-veszteséget bőven sikerült kompenzálni. Ráadásul az elmúlt 30 évben mindössze kétszer mértek a tavalyinál nagyobb vásárlóerő növekedést Magyarországon.

A lengyelek elöl, utána jönnek csak a csehek és a magyarok

Ha a visegrádi országokkal, és velük kiegészítve Romániával vetjük össze a magyar kereseti adatokat, biztosan nincs szégyenkezni valónk: 

Lengyelország, amely tavaly is dacolt a kihívásokkal és közel 3 százalékos GDP-növekedést produkált, már második éve vezeti a régiós fizetések listáját:

1. A lengyeleknél 8181,72 złoty volt a bruttó átlagkereset 2024-ben, ami 91,7 zlotys átlag mellett 752 718 forint felel meg, és ez már nagyobb, mint a cseh átlagbér. A lengyelek esetében ugyanakkor nem árt tudni, hogy a statisztika nem a teljes munkáltatói körre vonatkozik, hanem a legalább a 9 főt foglalkoztató cégeket veszi figyelembe, emiatt a mikrovállalatok és az alacsonyabb keresetűek kiesnek a körből. Így volt ez korábban Magyarországon is, nálunk 5 főnél volt meghúzva határ, ám a Központi Statisztikai Hivatal 2023 óta a teljes teljes munkáltatói kört veszi alapul, ami érhetően a kereseti adatokat is lejjebb húzza.
2. Annak ellenére, hogy a vásáróerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP-je alapján a visegrádi országok között Csehország számít a legfejlettebbnek, miután tavaly az uniós átlag 91 százalékán állt, évek óta alacsony bérdinamika jellemzi, 2024-ben mindössze 7,1 százalékkal nőttek a fizetések. Emiatt a bruttó átlagkereset 46 165 koronát tett ki, ami 15,71 árfolyamon számolva 725 252 forinttal azonos. A reálbérek 4,6 százalékkal nőttek, de legalább már emelkedtek: ugyanis 2022-ben és 2023-ban jelentősen veszítettek értékükből a cseh fizetések, összesen mintegy 10 százalékkal, aminek következtében az egész régió egyik legsúlyosabb életszínvonal romlását szenvedte el Csehország.
3. A fizetési lista végén jó pár éve már Szlovákia áll. Északi szomszédunknál 2024-ben 1524 euró, azaz 602 284 forint volt a bruttó átlagkereset, ami 6,6 százalékkal nagyobb, mint 2023-ban. A visegrádiak között egyedüliként eurót használó országban az infláció is alacsonyabb volt, így a reálbérek 3,7 százalékkal nőttek.

Bár nem tartozik a visegrádi országokhoz, de Romániát is érdemes szemügyre venni. Keleti szomszédunkban tavaly 8508 lej volt, 675 299 forint volt a bruttó átlagbér, ezzel tehát a fizetési rangsorban Magyarország elé került. Csakhogy az adatokat erősen torzítja, hogy 2017-es adóreform óta egy az egybe ráterhelik a munkáltatói közterheket a munkavállalók bérére, ami persze jókorát dobott a román fizetéseken. A nettó átlagbér beszédesebb, amely 2024-ben 5196 lej, 412 459 forint volt. Magyarországon ugyanakkor a kedvezményekkel számított nettó átlagkereset még mindig magasabb, tavaly 445 200 forint volt. 

Megnégyszereződtek a fizetések 20 év alatt

A magyar bérdinamika kifejezetten hektikus képet mutat húsz év távlatában. Magyarország 2004-es uniós csatlakozása után gyorsult, azonban 2008-ban megtorpant a pénzügyi válság következményeként. A moderált ütemű bérnövekedés az alacsony inflációs közegben egészen 2016-ig kitartott, majd 2017-től, a munkaerőhiány megjelenésével vett ismételt lendületet. Bár az elmúlt években már inkább az infláció húzta fel a kereseteket, 2024-ben több mint négyszer annyi volt a hazai bruttó átlagkereset, mint az unós csatlakozásunkkor.

Érdekesség, hogy a magyar keresetek két évtizedes távlatban sem mutattak lassú felzárkózást, míg nálunk 4,4 -szeres növekedést látunk, a lengyeleknél ugyanez 3,5-szörös volt. Hogy mégis a lengyel keresetek a magyar előtt vannak, az említett módszertani oknak, illetve a forint gyengülésének tudható be. Tavaly 92 forint volt egy zloty, 2004-ben még 55 forint. Az árfolyamhatás pedig elegendő arra, hogy a magyar fizetések előnyét, hiába volt közben idehaza magasabb a bérnövekedések üteme.

Új csúcson a magyarok reálbérindexe

Lényegesebb persze a vásárlóerő, hiszen önmagában semmi nem mond el a fizetések értékéről a bruttó ás nettó átlagkereset. Épp ezért figyelemre méltó, hogy 1990-es bázison nézve 2024-ben 222,2 százalékon állt az főre jutó nettó reálkereseti index, ami a rendszerváltás óta eltelt időszak legmagasabb értéke. Érdemi vásárlóerő növekedés azonban csak 2016 után látszik, még 2010-ben is mindössze 22,3 százalékkal értek többet a fizetések, mint 1990-ben. Mindez persze nem független attól, hogy a 90-es években egészen drámai módon zuhant be az életszínvonal Magyarországon. A rendszerváltás után 12 évnek kellett eltelnie, és 2002-ig kellett váni, hogy a magyar fizetések vásárlóértéke beérje a 90-es szintet.

A 2010 és 2024 közötti időszak alatt már egészen látványos a reálbér-emelkedés, ami az ábrán is jól látszik. Ez idő alatt több mint háromszor akkora volt a reálbér-emelkedés, mint az 1990 és 2010 között eltelt két évtized alatt. Szintén feltűnő az adatokban, hogy 2004 és 2010 között lényegében nem volt érezhető reálbér-növekedés Magyarországon.

Ha az inflációval korrigálunk, már nem olyan erőteljes a román és lengyel bérnövekedés

Hogy sok, vagy a kevés az elmúlt évtizedekben hazánkban lezajlott vásárlóerő emelkedés, azt a lengyeleken lehet a legjobban lemérni. Ahogy említettük, húsz év alatt 3,5 szeresére emelkedett a lengyel átlagbér, egészen pontosan 2289 zlotyról 8181 zlotyra. 

Visszatérve a románokra, kétségtelenül jelentősen bérfelzárkózást mutattak az utóbbi időben, viszont 34 éves távlatban már nem olyan átütő, főleg, ha az inflációval korrigáljuk: 2024 decemberében ugyanis 1990-es bázison számolva 267,7 százalékon álltak a reálbérek (mint láttuk, nálunk ugyanez 222 százalék), holott jóval alacsonyabb fejlettségről és jóval kisebb adósságszintről indultak.