Egyelőre nem jön ki a matek az építőiparban
A biztató évkezdet után megtorpant az építőanyagok forgalmának növekedése, ami csalódást jelent az építőipar mikro-, kis- és középvállalatainak a folytatást illetően – jelezte a friss építőipari KSH-gyorsjelentésre reagálva Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke.
Óvatosan kommentálták az építőipar helyzetét és kilátásait a szakértők a KSH által ma közzétett, 2025 márciusában 3,4 százalékos, az első negyedévben összességében 5,7 százalékos csökkenést mutató gyorsjelentés számai alapján.
A beérkezett adat nagyjából megfelelt a várakozásoknak, így nem ez járult hozzá ahhoz, hogy az első negyedéves GDP-adat a vártnál kedvezőtlenebb lett – havi alapon számítani lehetett az előző hónap csökkenése után egy növekedésre, folytatva a korábban megszokott cikcakkozást – jegyezte meg Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Az építőipar továbbra is vegyes képet mutat
– fogalmazott Molnár Dániel, a Gazdaságelemzési Központ (GFÜ) vezető elemzője, hozzátéve: az ágazat helyzetét némiképp ronthatta, hogy habár az idei március is enyhe volt, de a tavalyinál hidegebb és csapadékosabb volt az időjárás, ami egyes építőipari munkákat hátráltathatott.
Tény azonban, hogy éves szinten az első negyedév egészét tekintve is mérséklődött a termelés, ugyanakkor a szezonálisan kiigazított adatok 1,4 százalékos növekedést mutatnak negyedéves bázison.
Bizonytalanok a kilátások
Az elemző szerint a kilátások bizonytalanok,
- a rendelésállományi adatok alapján az egyéb építmények esetében már érdemi növekedés jöhet a következő hónapokban,
- miközben az épületek építése esetében a gazdasági helyzet javulása tudná erősíteni a vállalatok beruházási hajlandóságát.
Mindenképpen pozitívum a kilátosokat tekintve, hogy megszületett az első megállapodás az amerikai vámok kapcsán az Egyesült Királysággal, miközben az USA–Kína kereskedelmi feszültségek is drasztikusan enyhültek, de
az orosz–ukrán háborúban a közvetlen béketárgyalások megkezdése is óvatos optimizmusra ad okot.
Egyelőre a lakásépítési, -bővítési és -felújítási szegmens mutat életjeleket a használtlakás-piac első negyedéves fellendülése és az újraindított állami támogatások miatt, de az építőanyag-forgalomból is érződik a lakosság elbizonytalanodása, azaz veszélybe került a jó folytatás – fűzte hozzá az összességében továbbra is rossz adatokhoz az Újház vezére.
A hálózat adatai szerint az élénk évkezdet után lassul az építőanyag-kereskedelmi forgalom növekedése, azaz a teljesítmény ebben a szegmensben sem tudott lendületes növekedési pályára állni.
Az első hónapok bőven két számjegyű növekedése a szerkezetépítési anyagok és falazóelemek piacán azt jelezte, hogy legalább az építőipar kisvállalatai több megrendelésben reménykedhetnek a második fél évben, de a növekedés áprilisban az alacsony bázishoz képest is csökkenésbe váltott.
2025 első negyedévében a kiadott építési engedélyek száma 25 százalékkal nőtt 2024 első negyedévéhez képest, de a növekedés kizárólag Budapestre koncentrálódott, és csak remélni lehet, hogy ehhez felzárkóznak a vidéki városok és kisebb települések is.
Alágazati eltérések
Az épületek építésének alakulását döntően a vállalati beruházási döntések befolyásolják, a gazdasági kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság óvatosságra intheti a döntéshozókat. Ezt jelzi az is, hogy ezen a téren a hó végi szerződésállomány ugyancsak érdemi, 14,7 százalékos csökkenést mutatott éves alapon.
Az egyéb építmények építése ezzel szemben éves alapon nagyobb mértékben, 8,9 százalékkal esett vissza, és havi alapon is hasonló mérséklődést mért a KSH, amit viszont szintén jelentős részben a bázishatás eredményezett, februárban megugrott az építményfőcsoport termelési volumene. A szerződésállomány alapján a kilátások ebben a szegmensben kedvezőbbek,
a március végi adatok 20,7 százalékos bővülést mutatnak, ami mögött az állami megrendelések húzódhatnak meg.
Miért emelkedtek a termelői árak tovább?
Továbbra is érdemi emelkedést mutatnak az építőipari termelői árak, melyek az idei első negyedévben éves alapon 5,4, míg negyedéves bázison 2,2 százalékkal nőttek.
Ez mindenképpen tetemes növekedés, hiszen
az ágazat tartósan a 2021-es szintje alatt teljesít, vagyis az áremelkedés oka nem a kapacitáshiány
– hangsúlyozta Molnár Dániel.
A tovább emelkedő árszínvonal fékezi az építőipari termelés volumenét, rontja a beruházások megtérülését, és erősen visszafogja a lakásépítéseket is,
„hiszen az új lakások iránt kereslet lenne, de nem a mostani árakon” – mutatott rá Regős Gábor. Az ágazat éves alapú áremelkedése az inflációt csak egy hajszálnyival haladta meg, az árak emelkedésében elsősorban a forint elmúlt évben tapasztalt gyengülése és a munkabérek növekedése játszhatott szerepet.
A következő időszak kilátásait illetően
a szerződésállomány 3,8 százalékos növekedése csak óvatos optimizmusra ad okot.
Az ágazati termelés alakulását leginkább az határozza majd meg, hogy
- mennyire kell az államnak a költségvetés állapota miatt beruházásokat elhalasztania, illetve hogy
- mennyire férünk hozzá a nekünk járó uniós pénzekhez.
A gazdasági konjunktúra várva várt visszatérése segíthet beindítani a vállalati beruházásokat,
itt azonban nem csak az a kérdés a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint, hogy a magyar gazdaság teljesítménye hogyan alakul, hanem az is, hogy a külső kereslet fellendül-e, hiszen egy exportra termelő céget elsősorban ez érdekel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.