A nem támogatott gyógyszerek árát is letörné a kormány, erre lehet következtetni abból a Facebook-posztból, amelyet Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tett közzé közösségi oldalán hétfő délelőtt, miután egyeztetett Greskovits Dáviddal, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (Magyosz) elnökével.
Témánk a nem támogatott gyógyszerek árának jelentős növekedése volt
– olvasható a Facebook-posztban. Hogy ez konkrétan mit takar, azaz ezeknél a gyógyszereknél is állami beavatkozás jöhet-e, ahogy például az élelmiszerek vagy a háztartási cikkek esetében, nem tudni. Mindenesetre Nagy Márton múlt pénteken egy rövid videóban, ami a kormány eddigi lépéseit vette számba, úgy fogalmazott, a családokat meg kell védeni az inflációtól, és nemcsak az élelmiszer-inflációtól, hanem a nem élelmiszerek és a szolgáltatások áremelkedéseitől is.
Újabb akcióba lendülünk, mindenki figyelje a Facebook-csatornát, jövő hét elején lesznek hírek erről is
– fogalmazott a miniszter.
A tárcavezető láthatóan lendületbe jött az utóbbi hónapokban, március 11-én jelentette be, hogy 30 alapvető élelmiszer árrését korlátozza 10 százalékban a kormány. Bár az intézkedés márciusban életbe lépett, a statisztikai adatfelvétel sajátossága miatt csak az áprilisi inflációban jelent meg a teljes hatása, amely 4,2 százalékra mérséklődött éves alapon. Ám ennél is lényegesebb, hogy az élelmiszer-infláció 5 százalékra csökkent a korábbi 7 százalékos szintről, miután mintegy 900 termék ára átlagosan 18 százalékkal mérséklődött. Elemzők szerint minden esély megvan arra, hogy május után is meghosszabbítja a kormány, sőt, akár jövő év elejéig is velünk maradhatnak az intézkedések. Ezt támasztja alá, hogy a miniszter szerint a kormány célja: 4–5 százalék közötti sávban tartani az élelmiszer-inflációt.
Sokáig úgy tűnt, hogy a bankokkal nem jut dűlőre a miniszter, aki többször felszólította őket, hogy önkéntes alapon 2024. december 31-i szintre állítsák vissza a lakossági fizetési számlához kapcsolódó díjakat, ennek hiányában a kormány pedig kész dönteni a beavatkozásról. Április 8-án aztán megtört a jég, a Magyar Nemzeti Bank ugyanis megállapodott a bankszövetséggel, így a megállapodás értelmében
a pénzintézetek 2026. június 30-ig az inflációs és egyéb, belső működési költségüket nem érvényesítik lakossági ügyfeleik felé.
Hasonló döntést hoztak a telekommunikációs vállalatok, a Magyar Telekom, a One, a Yettel és a 4iG is vállalta, hogy 2026 első fél évének végéig a már meglévő csomagok havidíja is változatlan marad, azaz nem hajtja végre a 2024-es évre vonatkozó, 3,7 százalékos inflációkövető díjkorrekciót fogyasztói körében.
Május 19-én, hétfő reggel pedig életbe lépett a háztartási cikkek árrésstopja, aminek keretében 30 piperecikk árrését korlátozta a kabinet 15 százalékban. Az első tapasztalatok szerint nem ritka az 1000-2000 forintos áresés sem, több mosószer ennyivel lett ugyanis olcsóbb a kormányzati intézkedés hatására.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.