Pofátlanul kihasználják a bankok a magyarok pénzügyi tudatlanságát – szerdán ennek vége lesz
„Az ügyfeleken is sok múlik, ugyanis nem hajlandók megkeresni azt a számlacsomagot, ami nekik a legjobb, és amivel a legtöbb kedvezményt tudnák elérni. Emiatt pedig benne ragadnak akár 20 éves bankszámlacsomagokban is” – mondta a Világgazdaságnak Herman Bernadett, a Bank 360.hu szakértője arról, hogy miért olyan drága a bankolás Magyarországon. Egyre több jel utal arra, hogy a bankszámladíjak elmúlt hónapokban történt jókora drágulása miatt hamarosan ársapkát vezet be az egyes szolgáltatásokra a kormány. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter múlt héten beszélt először nyilvánosan arról, hogy hiába tárgyalnak hetek óta a legnagyobb hazai bankok képviselőivel, olyannyira távol állnak az álláspontok, hogy „nagyon nagy az esélye” annak, hogy árstopot vezetnek be a banki szolgáltatásokra.
Vasárnap késő este a Facebook-oldalán a miniszter mindezt azzal indokolta, hogy nemzetközi összevetésben is drága a bankolás Magyarországon, és szerinte túlzó és elfogadhatatlan mértékben emelkedtek a díjak januárban és februárban.
Utolsó kör, hétfő–kedden kell eldőlnie, az önkéntes vállalások miről szólnak
– fogalmazott Nagy Márton, aki hozzátette, a referenciapont a 2024. december 31-i szint lenne az összes banki szolgáltatáshoz kapcsolódó díj esetében. A miniszter azt is közölte: szerdán dönthet a kormány arról, hogy tényleg árstopot kapnak-e a nyakukba a Magyarországon működő pénzintézetek.
Szakértő: a tranzakciós illeték, a minimálbér és az ügyfelek a hibásak
A lakossági számláknál már két nagyobb áremeléssel is szembesülhettek a számlatulajdonosok. Először március elején, amikor a bankok a tranzakciós illeték változása miatti adóteher-növekedést hárították ügyfeleikre, második lépésben a pénzintézetek a számlaköltségeket a tavalyi inflációnak megfelelően emelték.
A kormánnyal szintén tárgyalásban lévő telekommunikációs cégekhez hasonlóan ugyanis a bankok is a visszatekintő átárazást gyakorolják, azaz mindig az előző évi inflációt veszik figyelembe. Márpedig 2023-ban volt a legmagasabb a pénzromlás, az akkori 17,6 százalékos inflációt tavaly év elején egy az egyben áthárították az ügyfelekre. Idén ez a hatás mindössze 3,7 százalék volt, ehhez jött még hozzá a tranzakciós díjak említett emelkedése. Mindez együttesen azt eredményezte, hogy egy év alatt:
- a folyószámla-vezetés díja 26 százalékkal,
- a készpénzfelvétel díja 15 százalékkal,
- a pénzügyi szolgáltatások díjai 13 százalékkal voltak magasabbak,
- míg a bankkártyák éves díja 6 százalékkal drágult.
A Bank360.hu szakértője szerint emellett van egy természetes drágulás is a folyamatban. Az úgynevezett alapszámla – amelyet viszonylag kevesen tudnak igénybe venni – költségeit mindig az előző évi január elsején érvényes minimálbérhez igazítják. Mivel a minimálbér folyamatosan emelkedik, ennek a díja is nő.
Ehhez jön hozzá, hogy az ügyfelek sem nagyon néznek szét a bankok egyes díjtételei között. Pedig szerinte egyszerű lenne megoldani, bár senki nem tudja fejből, hogy hány átutalása van egy hónapban, viszont van egy éves egységes díjkimutatás, amit minden banknak el kell küldenie január 31-ig, abban pedig részletesen fel van sorolva, hogy mennyit kell fizetni az sms-ért vagy az átutalásokért bankon belül és kívül.
Ha ezeket az adatokat az ügyfél egy kalkulátorba felvezetné, akkor megtalálhatná a neki legkedvezőbb számlacsomagot, és nagyon sokak, akik a fölösleges szolgáltatásokat kiiktatják, akár még díjmentesen is tudnának bankolni – mondta Herman Bernadett,
aki szerint a nagyon drága bankszámlacsomag nagyrészt az ügyfelek hozzáállásának, illetve lustaságának tulajdonítható.
Ennek ellenére úgy látja, hogy van verseny a hazai bankok között az ügyfelekért, amit bizonyít, hogy a pénzintézetek különböző, több tízezer forintos kedvezményekkel próbálják magukhoz csábítani azokat, akik más banknál vezetnek számlát. „Biztos, hogy van verseny, az, hogy az ügyfelek miért nem foglalkoznak ezzel, már más kérdés” – fogalmazott, hozzátéve, ez azt mutatja, hogy az ügyfelek nem árérzékenyek, ha bankolásról van szó, ezért nagyon kevés a bankváltás Magyarországon.
Ennyivel csökkenhet a bankolás az árstop után
Az árstoppal valóban csökkenhetnek a lakosság számladíjai, mivel az év elején építették be a bankok a lakossági számlaköltségekbe a tavaly nyáron és ősszel megemelt tranzakciós illetéket. Ezt követően pedig a legtöbb pénzintézetnél tavasszal újra módosultak, módosulnak a díjak a tavalyi év fogyasztói árindexének, azaz az inflációnak megfelelően.
A Bankmonitor nyolc hazai nagybank egy-egy számláját vizsgálta meg az átlagos felhasználást tekintve, és az eredmény szerint átlagosan 17,17 százalékkal is mérséklődhetnek a díjak.
A lap felhívja a figyelmet, hogy az átlag csalóka, ugyanis egy bank kiugró adata eléggé torzítja. Azonban még így is a legtöbb banknál a díjváltozás 10 százalék körüli csökkenést mutat.
A nagyobb összegű, 50 ezer forint feletti átutalásoknál ráadásul a díjstop hatása megemelkedhetne, ugyanis ezen limitösszeg felett már a tranzakciós illetékhez köthető pluszköltségelemek is megjelennének a díjakban. Ez azért van, mert a lakossági átutalási megbízások után 50 ezer forintos összeghatárig nem kell ezt az adónemet megfizetni.
A díjstop mellett felmerült az alapszámla kiterjesztése is, ami a magyar átlagos számlaköltségekhez képest kifejezetten jó ajánlat. A teljes képhez hozzátartozik, hogy több pénzintézet is kínál közel ilyen kondíciókkal vagy még kedvezőbb feltételek, díjak mellett bankszámlát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.