Költségvetés 2026: nincs több titok – ezt adja a magyaroknak az Orbán-kormány jövőre

Megjelent a parlament honlapján kedden, késő este a 2026-os költségvetésről szóló törvényjavaslat, miután napközben a szokásoknak megfelelően a tervezetet előkészítő szaktárca vezetője, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hivatalosan is átadta a dokumentumot Kövér László házelnöknek. Ezzel egy év kitérő után visszatért a 2016 óta tartó gyakorlatához a kabinet, és újra a parlament tavaszi ülésszakában, nyáron fogadhatják el a jövő évi költségvetést a honatyák, a végső szavazásra június 16-án kerülhet sor.

Költségvetés 2026: ezekkel a makroszámokkal tervezték meg 

Tavaly az orosz–ukrán háborúra és Donald Trump amerikai elnök megválasztására hivatkozva tolta ki a kormány decemberre az idei költségvetés benyújtását, amit akkor a béke költségvetésének is neveztek. Mivel egyelőre nem sok jele van annak, hogy kézzelfogható közelségben lenne a fegyveres konfliktus lezárása, ezért mondhatta a törvényjavaslat benyújtásakor tartott sajtóeseményen Nagy Márton, hogy a 2026-os költségvetés

Bár a makropályát épp ezért nem kevés kockázat övezi, amire a Költségvetési Tanács is figyelmeztetett, főleg azok után, hogy az első negyedéves GDP-adat a vártnál gyengébb lett, a szaktárca továbbra is kitart amellett, hogy 2026-ban:

• 4,1 százalékkal bővülhet a GDP,
• 3,6 éves átlagos infláció mellett,
• a költségvetési hiány az idei 4 százalék körüli szint után 3,7 százalékra olvadhat, ami eredményszemléletben 3588,2 milliárdos, míg pénzforgalmi személetben 4218,5 milliárdos deficitet takar.

Ami a költségvetés két oldalát illeti:

A kabinet várakozásai szerint a bruttó hazai össztermék, azaz a GDP 2026-ban 95 747 milliárd forintra fog emelkedni, így, ha tartani tudja a kormány a terveit, akkor az államadósság jövő év végén a GDP 72,3 százalékára csökkenhet a 2025 végére tervezett 73,1 százalékról.  A kabinet úgy számol, hogy 2026. december 31-én nominálisan 69 227,7 milliárd forint lesz az államadósság mértéke.

Ennyit szán oktatásra és egészségügyre a kormány

Kezdjük a legfontosabb területekkel, amelyeket a legnagyobb érdeklődés övezi minden évben, ilyen az oktatás és az egészségügy. Bár rengeteg kritika éri a kormányt amiatt, hogy a két terület alulfinanszírozott, a valóságban jelentős forrásbevonás zajlott ezekben az ágazatokban, ami nem másnak, mint az orvosok és a pedagógusok bérrendezésének tulajdonítható.

Egészségügyre 2026-ban 3919 milliárdot költenének, ami 280 milliárdos növekedés egy év alatt, tehát nem igazak azok az állítások, hogy jövőre csökkentené a kabinet az egészségügyi kiadásokat. Ráadásul itt történt egy fontos változás, a nagy értékű gyógyszertámogatás finanszírozását a Batthyány-Strattmann László Alapítványhoz sorolták. Nagy Márton szerint nem volt elég alapos a Költségvetési Tanács, amikor azt állapította meg, hogy kevesebbet költ az állam egészségügyre. A költségvetést ugyanis nem funkcionálisan kell megnézni, a tárcák között oszlik szét ez az összeg.

A családok lesznek a 2026-os költségvetés fókuszában

A családtámogatások emelkedése jelenti a legnagyobb tételt a 2026-os költségvetés kiadásainak növekedésében. Orbán Viktor miniszterelnök az idei évértékelőn februárban jelentette be, hogy a családi adókedvezmény megduplázása mellett októbertől a háromgyermekes, majd 2026. január elsejétől felmenő rendszerben a kétgyermekes anyák is szja-mentességet kapnak. Ez már jövőre is óriási bevételkiesést okoz az államkasszának:

• a családi adókedvezmény megduplázására 2025 augusztusától 80 milliárdot, majd a második lépcsőben, 2026 januárjától további 290 milliárdot szán a kormány, 
• a 3 gyermekes anyák szja-mentessége az idei 50 milliárdos összege után jövőre 200 milliárdba,
• a 2 gyermekes anyáké pedig 120 milliárdba kerül,
• ezenfelül szja-mentes lesz a csed/gyed, ami 2025-ben 10 milliárd pluszt, 2026-ban már 15 milliárdot hagy ott a családoknál.

A kormány egyébként ide sorolta, a „lakosságot érintő kedvező fejlemények” közé a lakossági állampapírokra járó kamatkifizetéseket, ami még jövőre sem tűnik el. Összesen 807 milliárdot fizetnek ki az állampapírok kamataira. 

Szintén tetemes összeget különített el a minisztérium lakástámogatásokra a költségvetésben, ezen a soron 437,9 milliárdos kiadással számolnak, ami 70 százalékkal haladja meg a 2025. évi előirányzatot. 

Továbbra is teljesíti a kormány a NATO-célt

A központi költségvetés már idén is a Honvédelmi Minisztérium fejezetébe sorolta a korábbi Honvédelmi Alap kiadásait, amelyek a tervezet szerint 2026-ban is elérik a GDP 2 százalékát, összegszerűen a 2016 milliárdot, tehát továbbra is teljesíti a 2 százalékos NATO-célt a kormányzat. A honvédelmi kiadások között ráadásul jövőre megjelenik a honvédelmi hivatásos állomány számára fizetendő fegyverpénz is. 

A költségvetés mozgásterét növeli a védelmi klauzula, amiről Nagy Márton is beszélt a keddi eseményen. Az Európai Unió várható döntése alapján ugyanis a költségvetést mentesítheti az az összeg, amennyivel 2021 és 2024 között emelkedtek a védelmi kiadások. Ez Nagy Márton szerint Magyarország esetében 0,8-0,9 százalékos mozgásteret jelent, ami a későbbiekben a tartalék részét képezheti.

Marad a 13. havi nyugdíj, tovább csökken a rezsicsökkentés ára

Fontos változás volt a büdzsében, hogy megszűnt a rezsivédelmi alap, és a lakossági rezsivédelem fenntartása az Energiaügyi Minisztérium fejezethez kerül. Jó hír a költségvetés mozgástere szempontjából, hogy 2024 óta folyamatosan mérséklődnek az energiaárak, így a 2025-ös költségvetésben szereplő 880 milliárd után, jövőre 

A nyugdíjszerű ellátásokra ugyanakkor nem szánt kevesebbet a javaslatot kidolgozó szaktárca, ezt amúgy sem tehetné, hiszen a törvény kötelezi. Ennek megfelelően 3,6 százalékos, inflációval megegyező emelést kapnak 2026 januárban a nyugdíjasok. Előtte azonban, még idén novemberben a vártnál magasabb drágulás miatt kifizet nekik a kormány 91 milliárdot nyugdíjkorrekcióra, illetve 75-85 milliárdot áfa-visszatérítésre.

Most már ötödik éve lesz, hogy a kormány visszahozta a 13. havi nyugdíjat, ami 586 milliárdos kiadás az államkasszának. De a Nők 40 program és az özvegyi nyugellátások is hatalmas összeget tesznek ki: az előbbire 538 milliárdot, az utóbbira 556 milliárdot szánnak. Összességében a nyugdíjkassza már 7700 milliárd forintnál jár.

Ezek a beruházások indulhatnak el 2026-ban

A jövő évi növekedés szempontjából sem elhanyagolható, hogy milyen fejlesztéseket és beruházásokat tervez megvalósítani az állam, tavaly áprilisban a költségvetési hiány tartása miatt kellett 675 milliárdot elhalasztani. 

Magyar forrásból megvalósuló beruházások, amelyeket a büdzsé is nevesít:

• Szárazföldi képességek fejlesztése 294,15 milliárd 
• Légierő és légvédelmi képességek fejlesztése 74,87 milliárd 
• Budapest–Belgrád vasútvonal beruházása 44,5 milliárd
• Villamosenergia- és gázhálózat infrastruktúra-fejlesztés 75,78 milliárd
• Turisztikai fejlesztési feladatok 52 milliárd
• Területfejlesztési Alap 56,7 milliárd
• Ipari parki és térségi infrastruktúra-fejlesztési feladatok 44,5 milliárd
• Kiemelt útberuházások 219,5 milliárd
• Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése 103 milliárd
• Paks 2 beruházás 95 milliárd
• Egyedi magasépítési beruházások 74,6 milliárd
• Egyéb felhalmozási kiadások a költségvetési szerveknél és fejezeti kezelésű előirányzatoknál 774,5 milliárd

Az uniós forrásokkal jövőre így tervez a kabinet:

• GINOP Plusz 521,4 milliárd
• Helyreállítási és Ellenálló Képességi Eszköz (RRF) 340,5 milliárd
• EFOP Plusz 96,6 milliárd 
• KAP Stratégiai Terv Vidékfejlesztési Intézkedései 500 milliárd
• KEHOP Plusz 244,7 milliárd
• TOP Plusz 295, 3 milliárd
• DIMOP Plusz 239 milliárd
• IKOP Plusz 344,7 milliárd
• CEF projektek 54,8 milliárd

Ennyi áfabevétele lehet jövőre a költségvetésnek

A legnagyobb kérdést minden évben az áfabevételek jelentik a költségvetésben, a kormány ugyanis a 2010-es évek elején a rossz állapotban lévő munkaerőpiac miatt tudatosan az élőmunkát terhelő adókat csökkentette, hogy javítsa a foglalkoztatottságot Magyarországon. Másrészről viszont ez azt eredményezte, hogy lényegében a fogyasztási típusú adókra, mint az áfabevételekre épül a költségvetés, így ha a fogyasztás visszaesik, azt az állam is megérzi. Ezt láttuk visszaköszönni 2023-ban, amikor a magas infláció miatt kieső fogyasztás hatására 1000 milliárddal maradtak el az áfabevételek a tervezettől. Azóta a helyzet sokat javult, a fogyasztás helyreállásával a költségvetés is jobb állapotban van, ami még akkor is igaz, ha három hónap alatt 62 százaléka teljesült az éves tervnek. Ez azonban annak köszönhető, hogy a költségvetés évek óta fejnehéz.

Szintén meghatározzák a költségvetés bevételi oldalát a személyijövedelemadó-befizetések, itt azonban jövőre már kevesebbet befizetést vár a kormány. Bár a két-három gyermekes anyák szja-mentességével és a családi adókedvezménnyel több száz milliárdról mond le az állam, ehhez képest 70 milliárddal csökkentette a 2026-os előirányzatot, ami 4837 milliárd forint.

A gazdasági szervezetek befizetései így néznek i:

1.  A legnagyobb tétel továbbra is a társasági adó, amelyből 1258 milliárdot tervezett be a szaktárca, ez azonban 27 milliárddal kevesebb az idei előirányzatnál.
2. A pénzügyi szervezetek befizetéseinek előirányzata 2026-ban tovább emelkedik, 292 milliárd forintra, ami 39 milliárdos növekedés.
3. A kiskereskedelmi adóból szintén többet vár a minisztérium, 34 milliárddal, így már 329 milliárdnál jár az előirányzat.
4. Kisvállalati adóból, azaz a kivából 2026-ban 303 milliárd bevétellel számol a kormány, ez 46 milliárddal több az ideinél. 
5. Útdíjakból 685 milliárdos bevétele lehet a költségvetésnek.
6. Viszont az energiaágazat befizetései majd 100 milliárddal csökkennek, de így is 195 milliárd be lett tervezve jövőre.
7. A pénzügyi tranzakciós illetékből 605 milliárdot vár kormány, ami 16 milliárdos emelkedés. A különadóknál fontos változás, hogy megszűnt gyógyszergyártók különadója.

A mérséklődő kamatkiadások segítik a hiány lefaragását

A költségvetés mozgástere és a hiány lefaragása szempontjából a legjobb hír, hogy jövőre jócskán csökkennek az állam kamatkiadásai, és nemcsak eredményszemléletben, hanem nominálisan is,

Ezzel tehát a GDP arányában 3,7 százalékra olvadnak a kamatkiadások, korábban ez elérte az 5 százalékot is. Ezzel együtt a költségvetés kifeszített marad, bár a Költségvetési Tanács kifogásolta az alacsony tartalékot a büdzsében, az utolsó pillanatban a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatát 50 milliárd forintról 192 milliárd forintra növelte.