Korai temetni a költségvetést: évek óta ugyanazt a játékot űzi a kormány

Február végéig 1722,8 milliárd forint hiánnyal zárt az államháztartási központi alrendszere, és ezzel teljesült az egész éves terv közel 41 százaléka. Első ránézésre ezek a számok meghökkentők, csakhogy lényegében nincs semmi különös: ugyanis évek óta orrnehéz a központi költségvetés. Azaz a hiánypálya korántsem egyenletes, általában az év első hónapjaiban halmozódik fel a deficit tetemes része, majd a nyári hónapokban stagnál, míg az utolsó hónapokra újra meghaladják a kiadások a bevételeket. Az idei hiánypálya a tavalyihoz nagyon hasonló, de annyival jobb helyzetben lehet a költségvetés, hogy a gazdasági növekedés az év második felében várható, akkortól az adóbevételek is meglódulhatnak.

Költségvetés: nem kell pánikba esni

Egyáltalán nem lepte meg a februári hiányszám Virovácz Pétert, az ING Bank vezető elemzőjét sem, az elmúlt öt évben ugyanis mindig a február havi költségvetési deficit volt a legmagasabb, ebben – mint jelezte – szezonális okok játszanak közre . Több jelentős egyszeri kiadási tétel esik erre a hónapra, ilyen a 13. havi nyugdíj, az áfa-visszatérítések kifizetése vagy a kamatkiadások. Az utóbbiak két hónap után már 1083 milliárd forintnál jártak, 182,9 milliárddal haladták meg a 2024-es év hasonló időszakát.

– húzta alá az ING Bank elemzője, aki szerint ez az adat sokkoló lehet első ránézésre, de ettől még nem kell pánikba esni, mivel még így is teljesíthető a maastrichti és a pénzforgalmi hiánycél. 

Magasabb lehet a hiány a tervezettnél, az áfabevételek múlik minden – idén is

Az már más kérdés, hogy tényleg tudja és akarja-e tartani az idei évre kitűzött 3,7 százalékos eredményszemléletű deficitet a kormány. Ez attól függ, hogy 3,4 százalékos lesz-e a GDP-bővülés, amely mellett lett tervezve a költségvetés.

Bár az infláció magasabb lesz, ahogy a kormány tervezte, itt az a kérdés, hogy a nominális GDP végül hogyan alakul. Ráadásul idén is sok múlik az áfabevételeken, amelyek az elmúlt években rendre alulteljesültek. Ez 2023-ban volt a leglátványosabb, amikor a magas infláció és az elmaradó fogyasztás következtében mintegy 1000 milliárddal kevesebb áfa érkezett az államkasszába, mint ahogy a kormány várta.

Virovácz úgy látja, idén is az áfabevételeken csúszhat el leginkább a költségvetés, illetve az Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőjén bejelentett kormányzati programokon, mint a háromgyermekes anyák októberben életbe lépő szja-mentessége, ami szintén hozhat pár tized elcsúszást. Azt azonban hangsúlyozta, ha végül 4,1 vagy 4,2 százalékos lesz az eredményszemléletű hiány az év végén, az nem tragikus vagy nem menedzselhetetlen. „Láttuk már ilyet a világtörténelemben, nem hiszem, hogy emiatt kellene kiigazítást végrehajtani” – mondja az ING Bank vezető elemzője, ezt még tolerálhatják a hitelminősítő intézetek is, azt viszont már kevésbé, ha az államadósság újra emelkedik 2024 után.

Súlyos százmilliárdokba kerülhet a kormány adócsökkentése

Az viszont biztos, hogy jövőre még nem fogja teljesíteni a 3 százalékos maastrichti kritériumot a kabinet, helyette 3,5 százalékon tervezi meg a 2026-os költségvetést. A magasabb hiány részben a kormány adócsökkentéseinek a következménye. Orbán Viktor még februárban a szokásos évértékelőjén jelentette be, hogy 

• idén októbertől előbb a háromgyermekes anyák,
• majd 2026 januárjától a 40 év alatti kétgyermekes anyák szja-mentességet élveznek. 

Csak ezek az adócsökkentések 360 milliárddal terhelik meg a jövő évi büdzsét, ehhez jöhet még hozzá a családi adókedvezmény megduplázása,

Hogy ennek fedezete rendelkezésre fog-e állni, és nem lesz-e nagyobb a költségvetési hiány, elsősorban azon múlik, hogy a gazdasági aktivitás mennyire lesz erőteljes 2026-ban. A kormány leginkább abban bízhat, az év végén termőre forduló ipari beruházások – köztük a BYD, a CATL vagy a BMW – a beszállítókon keresztül érdemi lendületet adnak majd a növekedésnek. Ez egyébként nem irreális várakozás, a jegybank korábbi inflációs jelentésében úgy számolt, hogy idén 0,5 százalékkal emelik meg a gazdaság kibocsátását, majd 2026-ban 0,7-0,8 százalékkal.

De mit ad Magyarországnak Merz a német gazdaságpolitikai fordulattal?

Igazán látványosan akkor bővülne a kormány mozgástere, ha az EU-ban is fordulatot hoznának a németországi események. A következő kancellár, Friedrich Merz a múlt heti koalíciós tárgyalásokon megállapodott abban, hogy a következő években több száz milliárd euró értékű infrastrukturális és védelmi fejlesztési programot hajtanak végre. A döntés horderejére utalt Nagy Márton a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján, szerint ezzel vége a fiskális konzervativizmusnak, miután amerikai nyomásra a németek felébredtek.

Magyar szempontból az a kérdés, hogy az unióban hoz-e fordulatot az adósságfék elengedése, és végre alkalmazkodik-e a kontinens ahhoz a megváltozott gazdaságpolitikai környezethez, amely Amerikában és Kínában is évek óta magas hiányokkal párosul. Virovácz Péter azonban szkeptikus, szerinte elméletben meg lehetne emelni 7-8 százalékra a hiányokat, de ezt finanszírozni kell, és államkötvényeket kibocsátani, amit szerinte a piac nem fog elbírni.

– jegyezte meg az elemző, aki szerint az, hogy a németek pár tizedes költségvetési hiányt megengednek maguknak, még nem ad felhatalmazást bárkinek arra, hogy emelkedő adósságpályával 6-7 százalékos hiánnyal tervezzen. Hangsúlyozta, a nap végén attól lehet jobb a helyzet idehaza is, ha tartósan javul a piaci hangulat, és az európai növekedési kilátások erősödnek.