BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Felsejlik a jelzáloghitel-válság kora: egyre jobban eladósíták magukat a magyarok lakásvásárláskor

Akkorát emelkedtek az ingatlanárak, hogy az elmúlt évben elértéktelenedett a potenciális lakásvásárlók önereje. Ez azt jelenti, hogy a vevőknek az ingatlan érétkéhez képest nagyobb arányban kellett felvenniük hitelt. A tavalyi utolsó negyedévben kihelyezett hitelösszeg több mint harmada ebből a szempontból kockázatosnak tekinthető.

A 2024 utolsó negyedévében folyósított lakáshitelek több mint harmada esetében a kölcsönösszeg meghaladta a vételár 70 százalékát, ami nagyot nőtt az egy évvel korábbi 25 százalékról. Ez azt jelenti, hogy egyre többen vesznek fel úgy hitelt, hogy az anyagi kifeszítettség jelentős kockázatot hordoz magában – írja a Bankmonitor pénteki elemzésében.

lakásbiztosítási díjak, lakásvásárlás
Egyre jobban eladósítják magukat a magyarok lakásvásárláskor / Fotó: Shutterstock

Egyre több a kockázatosabb jelzáloghitel

Az MNB lakáspiaci jelentése alapján Budapesten a 2024 negyedik negyedévében folyósított lakáshitelvolumen 34,9 százalékánál haladta meg a kölcsönösszeg a vételár 70 százalékát. Vidéken még súlyosabb a helyzet, ott ez az arány elérte tavaly év végén a 37,5 százalékot.

Vagyis a kihelyezett hitelösszeg több, mint harmada ebből a szempontból kockázatosnak tekinthető.

A kérdéses hitelek ténylegesen akkor minősülnek kockázatosabbnak, ha az ingatlanoldali magas kitettség mellett az adósok jövedelmét is jelentős mértékben megterheli a havi fizetni való.

  • A kockázatosabbnak tekinthető hitelek aránya 24–24,5 százalékról két éve folyamatosan emelkedik.
  • A kölcsönösszeg és a fedezeti ingatlan értékének átlagos aránya változatlanul 50 százalék körül mozog.
  • A magasabb kockázatot vállaló, a lakás értékéhez képest nagy kölcsönösszeget igénylők aránya érdemben emelkedett.

A tavalyi utolsó negyedévben 348,16 milliárd forint lakáshitelt folyósítottak a bankok. Ebből 106–111 milliárd esetében a kölcsönösszeg a fedezeti ingatlan értékének 71–80 százaléka között lehetett, míg 

14–19 milliárd forint volumennél a vételár 80 százalékát is meghaladta a hitelösszeg.

A lakásárak érdemi emelkedése miatt sok esetben a potenciális vevők meglévő önereje értéktelenedhetett el. Vagyis a meglévő megtakarítás mellé érdemben magasabb kölcsönösszegre volt szükség.

A Magyar Nemzeti Bank is segítette a lakásvásárlók eladósodásának növekedését

A jegybank is lazított az ide vonatkozó adósságfék szabályain. Míg 2023 végéig kölcsönt felvenni a vételárhoz a fedezeti ingatlan értékék legfeljebb a 80 százalékig lehetett, addig tavaly már a fiatal első lakást vásárlók akár a vételár 90 százalékát is megkaphatják hitelként.

Idén ez a kör még tovább szélesedhet, mivel bizonyos esetekben már az energiahatékony ingatlanok esetében is átlépheti a kölcsönösszeg ezt az arányt.

Száguld a lakáshitelpiac, és az is jól látszik, hogy mi áll az újabb rekordok hátterében

Közel másfélszeresére nőtt az idei első negyedévben a lakáshitelpiac, ami jelentős részben az egy szerződésre jutó átlagos összeg emelkedésének köszönhető. A növekedést jól láthatóan a használt lakások iránti kereslet húzza, a támogatott hitelek részesedése pedig húsz százalék környékére csökkent az új szerződéseken belül.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.