BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Felsejlik a jelzáloghitel-válság kora: egyre jobban eladósíták magukat a magyarok lakásvásárláskor

Akkorát emelkedtek az ingatlanárak, hogy az elmúlt évben elértéktelenedett a potenciális lakásvásárlók önereje. Ez azt jelenti, hogy a vevőknek az ingatlan érétkéhez képest nagyobb arányban kellett felvenniük hitelt. A tavalyi utolsó negyedévben kihelyezett hitelösszeg több mint harmada ebből a szempontból kockázatosnak tekinthető.

A 2024 utolsó negyedévében folyósított lakáshitelek több mint harmada esetében a kölcsönösszeg meghaladta a vételár 70 százalékát, ami nagyot nőtt az egy évvel korábbi 25 százalékról. Ez azt jelenti, hogy egyre többen vesznek fel úgy hitelt, hogy az anyagi kifeszítettség jelentős kockázatot hordoz magában – írja a Bankmonitor pénteki elemzésében.

lakásbiztosítási díjak, lakásvásárlás
Egyre jobban eladósítják magukat a magyarok lakásvásárláskor / Fotó: Shutterstock

Egyre több a kockázatosabb jelzáloghitel

Az MNB lakáspiaci jelentése alapján Budapesten a 2024 negyedik negyedévében folyósított lakáshitelvolumen 34,9 százalékánál haladta meg a kölcsönösszeg a vételár 70 százalékát. Vidéken még súlyosabb a helyzet, ott ez az arány elérte tavaly év végén a 37,5 százalékot.

Vagyis a kihelyezett hitelösszeg több, mint harmada ebből a szempontból kockázatosnak tekinthető.

A kérdéses hitelek ténylegesen akkor minősülnek kockázatosabbnak, ha az ingatlanoldali magas kitettség mellett az adósok jövedelmét is jelentős mértékben megterheli a havi fizetni való.

  • A kockázatosabbnak tekinthető hitelek aránya 24–24,5 százalékról két éve folyamatosan emelkedik.
  • A kölcsönösszeg és a fedezeti ingatlan értékének átlagos aránya változatlanul 50 százalék körül mozog.
  • A magasabb kockázatot vállaló, a lakás értékéhez képest nagy kölcsönösszeget igénylők aránya érdemben emelkedett.

A tavalyi utolsó negyedévben 348,16 milliárd forint lakáshitelt folyósítottak a bankok. Ebből 106–111 milliárd esetében a kölcsönösszeg a fedezeti ingatlan értékének 71–80 százaléka között lehetett, míg 

14–19 milliárd forint volumennél a vételár 80 százalékát is meghaladta a hitelösszeg.

A lakásárak érdemi emelkedése miatt sok esetben a potenciális vevők meglévő önereje értéktelenedhetett el. Vagyis a meglévő megtakarítás mellé érdemben magasabb kölcsönösszegre volt szükség.

A Magyar Nemzeti Bank is segítette a lakásvásárlók eladósodásának növekedését

A jegybank is lazított az ide vonatkozó adósságfék szabályain. Míg 2023 végéig kölcsönt felvenni a vételárhoz a fedezeti ingatlan értékék legfeljebb a 80 százalékig lehetett, addig tavaly már a fiatal első lakást vásárlók akár a vételár 90 százalékát is megkaphatják hitelként.

Idén ez a kör még tovább szélesedhet, mivel bizonyos esetekben már az energiahatékony ingatlanok esetében is átlépheti a kölcsönösszeg ezt az arányt.

Száguld a lakáshitelpiac, és az is jól látszik, hogy mi áll az újabb rekordok hátterében

Közel másfélszeresére nőtt az idei első negyedévben a lakáshitelpiac, ami jelentős részben az egy szerződésre jutó átlagos összeg emelkedésének köszönhető. A növekedést jól láthatóan a használt lakások iránti kereslet húzza, a támogatott hitelek részesedése pedig húsz százalék környékére csökkent az új szerződéseken belül.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.