Most pöröghetnek fel igazán a zöldlakáshitelek

Az idei évtől jelentősen bővül a választék a kedvező energetikai besorolású ingatlanok vásárlására, illetve az energiahatékonyságot növelő felújításokra felhasználható zöldlakáshiteleknél: január óta már akár 10 százalékos önerővel is igényelhetők ilyen konstrukciók, miközben jövő hónap elejétől elérhetővé válnak a fiatalok első lakáshoz jutását segítő, szintén energetikai szempontból hatékony lakások vásárlására felhasználható, legfeljebb évi 5 százalékos kamat mellett igényelhető hitelek is.

Növekszik az állomány, de még alacsony a zöldlakáshitelek aránya

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) most közzétett, zöldpénzügyekről szóló statisztikái szerint 2024 végén 312,7 milliárd forintot ért el a zöld akáshitelek állománya, amely bő 5,5 százalékát adta az 5600 milliárdot valamivel meghaladó, teljes állománynak. A múlt év második felében pedig 6,9 százalékkal nőtt a zöldlakáshitel-portfólió – nagyjából szinkronban a teljes állománnyal.

Az MNB adatai szerint a zöldlakáshitel-állomány legnagyobb szeletét – nem meglepő módon – az új lakások vásárlására felvett kölcsönök adják, ezek részesedése az év végén megközelítette az 54 százalékot. Építésre a zöldlakáshitel-állomány 34,6 százaléka szolgált, 11,3 százalékát fordították használt lakások vásárlására, viszont a felújítási és egyéb célú felhasználás részesedése bőven 1 százalék alatt maradt.

Alacsonyabb önerő is elég lehet

A sztenderd konstrukciókhoz képest jellemzően fél százalék körüli kamatkedvezménnyel árult zöldlakáshitelek iránti keresletnek feltétlenül jót tehet, hogy január óta változott az ezekre vonatkozó feltételrendszer. Ahogy arról korábban a Világgazdaság is beszámolt, az MNB 2025. januártól a Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény Program (ZTP) feltételei alapján meghatározott zöldfedezeteknél és hitelcéloknál enyhébb adósságfékszabályok bevezetéséről döntött. Ennek alapján januártól a hitelfedezeti mutató (HFM) maximális értéke az energiahatékony ingatlanok vásárlásához – illetve a kellő energiahatékonyság-javulást eredményező felújításokhoz – felvett lakáshiteleknél a sztenderd 80 százalékról 90 százalékra emelkedett: ez praktikusan azt jelenti, hogy az energiahatékony lakások finanszírozásánál elég lehet 10 százalékos önerő is a megszokott 20 százalék helyett. 

 jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM) értéke pedig a jövedelem nagyságától függetlenül 60 százalék ezeknél a hiteleknél, miközben a sztenderd piaci lakáskölcsönöknél csak 600 ezer forint feletti jövedelemnél alkalmazható ez az arány. Ez azt jelenti, hogy a zöldlakáshiteleknél minden esetben a jövedelem legfeljebb 60 százaléka fordítható a kölcsön törlesztésére, függetlenül az adós jövedelmének nagyságától. Könnyű belátni, hogy mindkét intézkedés jelentős könnyítést hoz az energiahatékony lakás vásárlását tervező háztartásoknak, ami jótékony hatást gyakorolhat az új lakások iránti keresletre is.

A jövő hónap elejétől pedig elkezdik árulni a bankok a fiatalok első lakáshoz jutását elősegíteni hivatott, legfeljebb évi 5 százalékos kamattal igényelhető lakáshiteleiket is. A szintén kizárólag zöld- – tehát kedvező energetikai besorolású – ingatlanok finanszírozására használható kölcsönt 35 év alattiak vehetik igénybe akár 10 százalékos önerő mellett, ha a lakás alapterülete nem haladja meg a 60 négyzetmétert, a négyzetméterára pedig az 1,2 millió forintot.

Szintén a zöldlakáshitelek piacát segítheti, hogy az MNB áprilistól kötelezővé tette a bankoknak, hogy zöldhitelcél finanszírozásakor a minősített fogyasztóbarát lakáshitel-konstrukcióikat (MFL) zöldhitelként nyújtsák. A szabályok értelmében a zöld-MFL-konstrukcióknál legalább 0,5 százalékos kamatkedvezményt kell nyújtani a sztenderd fogyasztóbarát hitelekhez képest.

Száguld a piac, nagyon viszik a lakáshiteleket

A zöldkonstrukciók terjedésének ösztönzése persze további élénkülést hozhat a teljes lakáshitelpiacon is, amely egyébként rekordot döntött tavaly: a megkötött új szerződések összege meghaladta az 1350 milliárd forintot 2024-ben, amire korábban még nem volt példa. A lakáshitelek nagy többségét viszont még mindig használt ingatlan vásárlásának finanszírozására fordítják a háztartások: a kihelyezett hitelek összegének 77,6 százalékánál ez volt a felhasználási cél.