Száguld a lakáshitelpiac, és az is jól látszik, hogy mi áll az újabb rekordok hátterében

Az első negyedévben is lendületben maradt a tavaly új folyósítási rekordot hozó lakáshitelpiac: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a három hónap alatt megkötött új szerződések összege elérte a 383 milliárd forintot, ami drasztikus mértékű, 45,8 százalékos emelkedést tükröz az egy évvel korábbi volumenhez képest.

Az MNB statisztikáiból az is jól látszik, hogy az új szerződések száma jóval visszafogottabb ütemben bővül az összegüknél: 2025 első három hónapjában nagyjából 19,4 ezer új szerződést kötöttek a bankokkal az ügyfelek, ami 11,5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbi, hozzávetőleg 17,4 ezernél. 

 Vagyis azok a háztartások, amelyek lakáshitel felvételére szánják el magukat, egyre nagyobb tétekben gondolkodnak – ami nyilvánvalóan magyarázható a lakásárak elmúlt időszakban látható emelkedésével is.

Az állampapírokból felszabaduló pénzek is segítették a lakáshitelpiacot

Gergely Péter, a Biztos Döntés pénzügyi szakértője szerint a megugró kereslet egyértelműen annak tudható be, hogy az állampapírból februárban és márciusban kiáramló pénzek tetemes részét az ingatlanpiacon költötték el az emberek, ám többségüknek a lakásvásárláshoz lakáshitelt is igénybe kellett venniük. Ráadásul – tette hozzá – az eladók is tisztában voltak azzal, hogy jelentékeny kereslet jelenik majd meg a piacon, ami hozzájárul a lakóingatlanárak további emelkedéséhez.

Ami szintén figyelemre méltó, hogy a támogatott hitelek – legnagyobb részben a CSOK Plusz – részesedése csökken az újonnan megkötött lakáshitel-szerződéseken belül. A jegybank adatai szerint ugyan a megkötött szerződések összege 11,8 százalékkal, 76,7 milliárd forintra emelkedett a támogatott lakáshiteleknél, a részesedésük az új folyósításokon belül 26,1-ről 20 százalékra olvadt egy év alatt. Eközben a használt lakás vásárlására fordított hitelek súlya fokozatosan emelkedik a friss kihelyezéseknél: miközben 2024 első három hónapjában 73,8 százalékot ért el, idén március végéig már 78 százalékot tett ki: ekkora arányra korábban még nemigen akadt példa.

Erős a verseny, de minimálisan már emelkednek a lakáshitelkamatok

A Biztos Dönés szakértője arra is emlékeztetett, hogy a tavaly nyári félelmek a lakáshitelkamatok drasztikus emelkedésével kapcsolatban nem igazolódtak: az átlagos lakáshitelkamatok csak minimálisan emelkedtek, sőt, 2024 végére visszakorrigáltak a júniusi THM-értékekre. Figyelmeztető ugyanakkor Gergely Péter szerint, hogy az elmúlt hónapokban ismét szerény mértékű emelkedés figyelhető meg a piacon a kamatokban, ám a márciusi, az MNB által 10 évre fixált hiteleknél kimutatott, 6,76 százalékos átlagos THM így is alatta marad tavaly júliusi értéknek.

Egyre duzzad a lakáshitel-portfólió, és csúcson vannak az új kihelyezések is

Az élénk kereslet hatásai természetesen a lakáshitelek állományi adatain is tükröződnek. Az MNB statisztikái szerint március végére újabb rekordot ért el, és meghaladta az 5840,6 milliárd forintot a háztartásoknál nyilvántartott lakáshitel-állomány, amely 14,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ennek nyomán a lakáshitelek részesedése tovább emelkedett a teljes lakossági hitelportfólión belül: márciusra elérte az 51,5 százalékot, miközben egy évvel korábban még néhány tized százalékponttal elmaradt az 50 százaléktól. 

Az új szerződések összegénél szintén új csúcsot hozott az első negyedév, ennek alapján elvben megdőlhet a tavalyi, egész éves, 1350 milliárd forint feletti kihelyezési rekord is. A képet azonban árnyalja, hogy az állampapír-befektetésekből kiáramló pénz a második negyedévtől már nem fűti majd a piacot, és az év további részére vonatkozóan nehéz megbecsülni a lakáspiaci kereslet alakulását is.