Közép-Európa egyik legnagyobb iparvállalata, a Mol 50 milliárd forintos vételi ajánlatot tett az állami tulajdonú BME Fenntartó Zrt.-re – jelentette be Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter szombaton a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) ünnepi szenátusi ülésén Budapesten.
Elmondta: a megújuló magyar felsőoktatás újabb mérföldkőhöz érkezett a megállapodással, a magyar mérnöki tudás fellegvára stratégiai szövetséget kötött az iparral. A Mol felismerte, létfontosságú érdek, hogy fejlődését biztosítsa a szükséges kutatási és emberi erőforrásokkal.
A fenntartó cég részvényeit úgy értékesítik, hogy a nemzetstratégiai célok érvényesítése érdekében az államnak aranyrészvény, a BME-nek az egyetemi autonómia érvényesítéséhez ezüstrészvény jut. Hangsúlyozta: nem alapítványi működési modellről van szó, az egyetem hallgatói továbbra is részt vehetnek az Erasmus-programokban, a kutatók pedig a Horizont Európa pályázatokon.
Az intézmény ingatlanjai és ingóságai az egyetem vagyonkezelésében maradnak.
A kormányhatározat pénteken jelent meg a Magyar Közlönyben, a tartalma: versenyeztetés nélkül értékesítik a MOL-nak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fenntartójaként létrehozott állami zrt-t független szakértő által meghatározott forgalmi értéken. Az állam speciális jogokat biztosító részvényt tart meg.
Ez a felállás csak Magyarországon tűnik újszerűnek, vállalatok részvételére a felsőoktatásban számtalan példa van a világban a diplomát nem adó saját képzésektől a diplomát nyújtó intézmények támogatásáig sokféle formában. Az sem ismeretlen, hogy olajvállalat finanszíroz diplomát nyújtó felsőfokú oktatást, a példa a szaúd-arábiai Aramco.
A miniszter hozzátette: az elmúlt években megújult és versenyképesebbé vált a magyar felsőoktatás, ennek kulcsa, hogy szakított a szocialista nagyvállalati működés modelljével. Az átalakulás sikerét jelzik a nemzetközi rangsorokban elért eredmények, a nemzetközi publikációk számának és a szabadalmaknak a növekedése, valamint a megnövekedett hallgatói létszám.
Külön méltatta Roska Botond neurológusprofesszort, aki a két Nobel-díjas kutató, Krausz Ferenc és Karikó Katalin után 2025-ben a Neumann János Professzori címet vehette át. Megjegyezte: a felsőoktatás megújítása a magyar nemzet, a gazdaság, a fiatalok érdekeit szolgálja. A cél, hogy 2030-ban legyen magyar egyetem Európa és a világ legjobb száz intézménye között.
A díjat Charaf Hassan rektor és Kovács Levente, a Neumann János Számítástudományi Társaság elnöke, az Óbudai Egyetem rektora adta át Roska Botondnak, az egyetem volt hallgatójának, aki kutatócsoportjával a Bázeli Egyetemen olyan génterápiát dolgozott ki, amely visszaállíthatja azok látását, akik valamilyen genetikai rendellenesség miatt vakultak meg.
A BME közleményét adott ki a fenntartóváltásról, abban idézték Charaf Hassant, aki elmondta, hogy a váltás lehetőséget teremt az intézmény átfogó megújulására, amelynek célja a nemzetközileg is elismert képzési és kutatási tevékenység versenyképesebb, rugalmasabb keretrendszerben történő folytatása. A Mol évtizedek óta stratégiai partnere az egyetemnek, a tulajdonszerzéssel pedig új szintre emelkedhet az együttműködés.
Az egyetem közleménye szerint a BME Fenntartó Zrt. és a Kulturális és Innovációs Minisztérium közötti általános felsőoktatási feladatellátási keretmegállapodás és szerződés rögzíti az egyetem azon teljesítményvállalásait, amely biztosítja az intézmény állami finanszírozását 2030-ig. Ennek értelmében növelni kell a minősített oktatók és kutatók számát.
Charaf Hassan a szenátusi ülésen elmondott beszédében kiemelte: a fenntartóváltás után az egyetem továbbra is biztosítja az államilag finanszírozott helyeket, a hallgatói ösztöndíjrendszert pedig bővítik.
Elmondta, a doktori hallgatók száma a jelenlegi 750-ről 2035-re megduplázódhat. A Műegyetem fenntartói joga március 1-jével került a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól a BME Fenntartó Zrt.-hez, amit most a Mol szerezhet meg.
Felvételi 2025: ezek a legdrágább egyetemi képzések idén
Az idén felvételizőknek egyes szakok esetében mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, amennyiben bejutnak: a továbbra is népszerű gazdálkodás és menedzsmentet angolul tanulni vágyók féléves tandíja eléri a 990 ezret, a legdrágább képzés pedig idén is egy 4 milliós. Mutatjuk, melyek a legdrágább egyetemi képzések.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.