Mol: telitalálat a somogyi olajmező – kiderült, mennyivel járul hozzá a teljes hazai kitermeléshez

Naponta 1400 hordó kőolajat, a Mol csoportszintű termelésének mintegy másfél százalékát adja az a somogysámsoni új olajkút, amely közel egy évtized után az első új olajlelőhely a Dunántúlon – közölte a helyszínen kedden a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója. Bacsa György arról számolt be, hogy a Som-8 nevű, már termelésbe állított kutat tavaly novemberben kezdték fúrni, a közelében pedig a múlt hét óta újabb, mintegy 1500 méter mély fúrást végeznek a Rotary Fúrási Zrt. munkatársaival közösen. Ez utóbbi, a Som-7 elnevezésű fúrás célja, hogy meghatározzák, mekkora kiterjedésű lehet a somogysámsoni olajmező.

A Mol csoport szénhidrogén-kitermelésének portfóliójában Magyarország adja a teljes termelés közel 40 százalékát, és ezt a következő évtizedben is biztosítani tudja az olajtársaság. Soha annyi fúrást nem végeztek még, mint az elmúlt néhány évben, az egyik legígéretesebb a Vecsés térségében lévő olajmező, ami mellett Algyő és a dél-dunántúli terület a legjelentősebb olajlelőhely.

Bacsa György elmondta, hogy a magyarországi kitermelés jelentősen erősíti a hazai gazdaságot, csökkenti az energiafüggőséget, illetve hozzájárul a stabil ellátáshoz. A somogysámsoni kút olaja jobb minőségű az importnál, így a termékek minőségét is javítja.

Hazánk legnagyobb termelője a Mol

A Mol a legnagyobb termelő Magyarországon, a hazai összes termelésből a kőolaj 47 százalékát, a földgáz közel 90 százalékát biztosítja az olajtársaság – hangsúlyozta.

Bacsa György kérdésre azt is elmondta, hogy csoportszinten (vagyis tehát a közel-keleti és horvátországi lelőhelyeket is ide értve) a MOL hordónként mintegy tízdolláros költséggel termeli ki az olajat. A fúrások csaknem 20-25 százaléka számít csak eredményesnek.

Schubert Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelés igazgatója arról számolt be, hogy az olajipari vállalat évente mintegy 40 milliárd forintot fordít új lelőhelyek kutatására, mivel a mostaniak már negyven-ötven-hatvan éve termelnek, emiatt csökken a kapacitásuk. Egy-egy új fúrás költsége két-hárommilliárd forint, az pedig ritkaság, hogy egy sikeres találat után néhány hónappal már új kutat is fúrnak.

Ma naponta 37-38 ezer hordónyi szénhidrogént termelnek Magyarországon, ami rekord az elmúlt öt évben, és ezzel jelentősen hozzájárulnak az ellátásbiztonsághoz – hangsúlyozta az igazgató.

Megfelelő mélységben dolgozhatnak a somogyi olajmezőn

Lux Marcell, a Mol csoport kelet-közép-európai kutatási vezetője a már termelésbe állított kútnál kifejtette, hogy tavaly év végén 33 nap alatt érték el a megfelelő mélységet, így 1250 méterről először naponta 1200 hordónyi olajat emeltek ki, ami mára elérte az 1400 hordót. A kitermelt olaj 50-54 Celsius-fokos hőmérsékletű, amelyet tartálykocsikkal szállítanak Százhalombattára, ahol kenő- és üzemanyagnak dolgozzák fel.

A somogyi olajmező egy több mint 100 millió éves dolomitrétegben rejlik, a számítások szerint a kőolaj legfeljebb tízmillió évvel ezelőtt keletkezhetett – mondta a kutatási vezető.