Útfelújítási boom jöhet Magyarországon: 600 milliárd forintot költenének 2029-ig a magyar utakra
Valóságos útfelújítási dömping jöhet Magyarországon a következő években, ha eredményes lesz a Magyar Közút közbeszerzése. Az állami közútkezelő ugyanis 600 milliárd forint értékben keres kivitelezőket burkolatfelújítási munkálatokra 2025 és 2029 közötti időszakra – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből (TED), miután május 16-án meg az erről szóló felhívás. A keretmegállapodás összesen 6 régióra vonatkozik, amelyek lefedik a Magyar Közút üzemeltetésébe tartozó teljes magyarországi közúthálózatot.
Útfelújítási boom Magyarországon: a Magyar Közút a harmadik negyedévre ígéri az eredményhirdetést
Nem ez az első alkalom, hogy többéves keretszerződést tervez kötni a közútkezelő. 2020-ban a mostanihoz nagyon hasonló feltételekkel írt ki keretmegállapodást. Az akkori, 2021 és 2024 közötti időszakra szóló megállapodás 400 milliárd forintról szólt, de a teljes összegen és munkálatokon összesen 8 cég osztozott. Bár a felújításra fordítandó forrás ezúttal nagyobb, abban nincs változás, hogy ugyanolyan területi elosztásban és régiók szerint írták ki a közbeszerzést, mint öt éve.
A Világgazdaság kérdésére a Magyar Közút azt írta, hogy a közbeszerzési eljárás összetettsége és az ajánlattételi és bírálati határidők alapján a Magyar Közút Nonprofit Zrt., mint ajánlatkérő várhatóan
a 2025. év harmadik negyedéveben zárja le a keretmegállapodások megkötésére irányuló közbeszerzési szakaszt és köt keretmegállapodásokat.
A verseny újranyitások kezdeményezésére, amelyek már a konkrét felújításokat és útszakaszokat is tartalmazzak, csak a keretmegállapodások hatálybalépését követően jogosult a Magyar Közút.
Arra a kérdésre, hogy mi alapján választják ki a felújítandó útszakaszokat, azt válaszolták, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium a vármegyei önkormányzatok javaslatai és a rendelkezésre álló források figyelembevételével rendeli el a Magyar Közút Nonprofit Zrt. felé a kiválasztott közútfelújítási projektek megvalósítását. „A felújítandó útszakaszok kiválasztása során a burkolat állapotát, az adott útszakasz hálózati szerepét, a személy- és nehézgépjármű forgalmi adatokat, valamint uniós forrás esetén a pályázatok további feltételeit is figyelembe kell venni”, – húzták alá. Arra is felhívták a figyelmet, hogy
a keretmegállapodások keretösszegei nem jelentenek kifizetési kötelezettséget, a keretösszegek lehívása nem kötelező, így teljesítési kötelezettség csak a lefolytatott verseny újranyitási eljárások alapján megkötött egyedi vállalkozási szerződések esetén terheli a Közutat.
A 600 milliárd forint keretösszeg adja a felhasználhatóság korlátait, azaz az közútkezelő elsődlegesen a keretösszeg kimerüléséig jogosult kivitelezési feladatokat.
A közúthálózat fele szorul azonnali beavatkozásra
Noha az elmúlt időszakban volt egy jelentősebb útfelújítási hullám, továbbra is óriási mennyiségű felújításra szoruló útszakasz van az országban, és ezt a Magyar Közút adatai is alátámasztják. A közútkezelő minden évben osztályozza a hazai útminőséget nyomvályúmélyedés, egyenletlenség, teherbírás és burkolatállapot szerint jó, megfelelő, tűrhető, nem megfelelő és rossz kategóriába sorolva. Bár a nyomvályúmélyedés és egyenletlenség terén érdemi javulás látható évtizedes viszonylatban, a burkolatállapot esetén már kevesebb ok van az örömre,
a legutolsó, 2023-as adatok szerint az országos közúthálózat 53 százaléka rossz vagy nem megfelelő minősítést kapta, jó és megfelelőt pedig 32,6 százaléka.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez is javulás évtizedes távlatban, 2013-ban még 60 százalék volt a rossz és nem megfelelő állapotú utak aránya Magyarországon, a jó minősítést a közúthálózat mindössze 8,6 százaléka kapott. Ez tavalyelőtt már 26,5 százalék volt, tehát jól látható hosszú távon a fejlődés.
Évente minimum 1500 kilométert kellene felújítani 10 év alatt
A közúthálózat állapotba egyébként kormány számára sem ismeretlen. Tavaly októberben jelent a kormány 2035-ig szóló beruházási a terve, amelyben a közútfelújításokkal külön fejezet foglalkozik. Ebben úgy számolnak, hogy
- míg a főutak felzárkóztatásához 3726 kilométert kellene felújítani a 10 év alatt, ami átlagosan 375 kilométer/év beavatkozási mennyiséget jelent,
- addig a mellékutak felzárkóztatásához 11 193 kilométert kellene renoválni 10 év alatt, ez átlagosan 1120 kilométer/év beavatkozási mennyiséget jelent.
Azaz mindent egybevéve a kormány szerint is évente minimum 1500 kilométert kellene rendbe hoznia a Magyar Közútnak a következő 10 évben, hogy minőségi javulás álljon be a közúthálózat állapotában. Lázár János építési és közlekedési minisztert a januári Közlekedési Infón kérdeztük, hogy rendelkezésre áll-e ekkora mennyiségű útfelújításra az államkasszában a forrás. Azt válaszolta, hogy
részben van meg rá a fedezet a 2025-ös és 2026-os költségvetésben.
Lázár emlékeztetett, hogy 1998-ig volt útalap Magyarországon, ami megszűnt, ő ennek a helyreállítására tett javaslatot, de az előző pénzügyminiszter „elzavarta”. Pedig szerint az útdíjakból, amelyek évente emelkednek el lehetne különíteni összeget rá.
Horvátország lehetne Magyarország számára a minta
Nem kell azonban Nyugat-Európa menni, hogy kiváló minőségű utakkal találkozzunk, elég lenne a szomszédos Horvátországot utolérni. A Világgazdasági Fórum 2022 jelentése alapján 2019-ben világviszonylatban a 69., míg az európai listán a 26. helyen végeztünk mi, magyarok az útminőségben. A rangsor egyébként visszaigazolja a magyar turisták tapasztalatait a horvát utakról,
amelyek a 12. legjobbak a világban, Európában is csak öt ország van előttünk.
A régióban nálunk rosszabb minősítést kapott Szlovákia (72), Csehország (76), Bulgária (101) és Románia (118).
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.