BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Útfelújítási boom jöhet Magyarországon: 600 milliárd forintot költenének 2029-ig a magyar utakra

Több ezer kilométeren újulhatnak meg a hazai közutak 2025 és 2029 között, legalábbis ha eredményes lesz a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium alá tartozó Magyar Közút közbeszerzési felhívása, amelyben 600 milliárd forint értékben keresnek kivitelezőket egy keretmegállapodás keretében. Utoljára 2020-ban írt ki a közútkezelő hasonló közbeszerzést, ami akkor jelentős színvonal-emelkedést hozott a magyar közúthálózatban.

Valóságos útfelújítási dömping jöhet Magyarországon a következő években, ha eredményes lesz a Magyar Közút közbeszerzése. Az állami közútkezelő ugyanis 600 milliárd forint értékben keres kivitelezőket burkolatfelújítási munkálatokra 2025 és 2029 közötti időszakra derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből (TED), miután május 16-án meg az erről szóló felhívás. A keretmegállapodás összesen 6 régióra vonatkozik, amelyek lefedik a Magyar Közút üzemeltetésébe tartozó teljes magyarországi közúthálózatot.

Útfelújítási boom
Útfelújítási boom jöhet Magyarországon: Lázárék 600 milliárd forintot költenének 2029-ig a magyar utakra / Fotó: Pozsgai Ákos

Útfelújítási boom Magyarországon: a Magyar Közút a harmadik negyedévre ígéri az eredményhirdetést

Nem ez az első alkalom, hogy többéves keretszerződést tervez kötni a közútkezelő. 2020-ban a mostanihoz nagyon hasonló feltételekkel írt ki keretmegállapodást. Az akkori, 2021 és 2024 közötti időszakra szóló megállapodás 400 milliárd forintról szólt, de a teljes összegen és munkálatokon összesen 8 cég osztozott. Bár a felújításra fordítandó forrás ezúttal nagyobb, abban nincs változás, hogy ugyanolyan területi elosztásban és régiók szerint írták ki a közbeszerzést, mint öt éve.

A Világgazdaság kérdésére a Magyar Közút azt írta, hogy a közbeszerzési eljárás összetettsége és az ajánlattételi és bírálati határidők alapján a Magyar Közút Nonprofit Zrt., mint ajánlatkérő várhatóan

a 2025. év harmadik negyedéveben zárja le a keretmegállapodások megkötésére irányuló közbeszerzési szakaszt és köt keretmegállapodásokat.

A verseny újranyitások kezdeményezésére, amelyek már a konkrét felújításokat és útszakaszokat is tartalmazzak, csak a keretmegállapodások hatálybalépését követően jogosult a Magyar Közút. 

Arra a kérdésre, hogy mi alapján választják ki a felújítandó útszakaszokat, azt válaszolták, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium a vármegyei önkormányzatok javaslatai és a rendelkezésre álló források figyelembevételével rendeli el a Magyar Közút Nonprofit Zrt. felé a kiválasztott közútfelújítási projektek megvalósítását. „A felújítandó útszakaszok kiválasztása során a burkolat állapotát, az adott útszakasz hálózati szerepét, a személy- és nehézgépjármű forgalmi adatokat, valamint uniós forrás esetén a pályázatok további feltételeit is figyelembe kell venni”, – húzták alá. Arra is felhívták a figyelmet, hogy 

a keretmegállapodások keretösszegei nem jelentenek kifizetési kötelezettséget, a keretösszegek lehívása nem kötelező, így teljesítési kötelezettség csak a lefolytatott verseny újranyitási eljárások alapján megkötött egyedi vállalkozási szerződések esetén terheli a Közutat.

A 600 milliárd forint keretösszeg adja a felhasználhatóság korlátait, azaz az közútkezelő elsődlegesen a keretösszeg kimerüléséig jogosult kivitelezési feladatokat.

A közúthálózat fele szorul azonnali beavatkozásra

Noha az elmúlt időszakban volt egy jelentősebb útfelújítási hullám, továbbra is óriási mennyiségű felújításra szoruló útszakasz van az országban, és ezt a Magyar Közút adatai is alátámasztják. A közútkezelő minden évben osztályozza a hazai útminőséget nyomvályúmélyedés, egyenletlenség, teherbírás és burkolatállapot szerint jó, megfelelő, tűrhető, nem megfelelő és rossz kategóriába sorolva. Bár a nyomvályúmélyedés és egyenletlenség terén érdemi javulás látható évtizedes viszonylatban, a burkolatállapot esetén már kevesebb ok van az örömre,

a legutolsó, 2023-as adatok szerint az országos közúthálózat 53 százaléka rossz vagy nem megfelelő minősítést kapta, jó és megfelelőt pedig 32,6 százaléka.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez is javulás évtizedes távlatban, 2013-ban még 60 százalék volt a rossz és nem megfelelő állapotú utak aránya Magyarországon, a jó minősítést a közúthálózat mindössze 8,6 százaléka kapott. Ez tavalyelőtt már 26,5 százalék volt, tehát jól látható hosszú távon a fejlődés.

Évente minimum 1500 kilométert kellene felújítani 10 év alatt

A közúthálózat állapotba egyébként kormány számára sem ismeretlen. Tavaly októberben jelent a kormány 2035-ig szóló beruházási a terve, amelyben a közútfelújításokkal külön fejezet foglalkozik. Ebben úgy számolnak, hogy

  • míg a főutak felzárkóztatásához 3726 kilométert kellene felújítani a 10 év alatt, ami átlagosan 375 kilométer/év beavatkozási mennyiséget jelent,
  • addig a mellékutak felzárkóztatásához 11 193 kilométert kellene renoválni 10 év alatt, ez átlagosan 1120 kilométer/év beavatkozási mennyiséget jelent.

Azaz mindent egybevéve a kormány szerint is évente minimum 1500 kilométert kellene rendbe hoznia a Magyar Közútnak a következő 10 évben, hogy minőségi javulás álljon be a közúthálózat állapotában. Lázár János építési és közlekedési minisztert a januári Közlekedési Infón kérdeztük, hogy rendelkezésre áll-e ekkora mennyiségű útfelújításra az államkasszában a forrás. Azt válaszolta, hogy

részben van meg rá a fedezet a 2025-ös és 2026-os költségvetésben.

Lázár emlékeztetett, hogy 1998-ig volt útalap Magyarországon, ami megszűnt, ő ennek a helyreállítására tett javaslatot, de az előző pénzügyminiszter „elzavarta”. Pedig szerint az útdíjakból, amelyek évente emelkednek el lehetne különíteni összeget rá.

Horvátország lehetne Magyarország számára a minta

Nem kell azonban Nyugat-Európa menni, hogy kiváló minőségű utakkal találkozzunk, elég lenne a szomszédos Horvátországot utolérni. A Világgazdasági Fórum 2022 jelentése alapján 2019-ben világviszonylatban a 69., míg az európai listán a 26. helyen végeztünk mi, magyarok az útminőségben. A rangsor egyébként visszaigazolja a magyar turisták tapasztalatait a horvát utakról,

amelyek a 12. legjobbak a világban, Európában is csak öt ország van előttünk.

A régióban nálunk rosszabb minősítést kapott Szlovákia (72), Csehország (76), Bulgária (101) és Románia (118).

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.