Magyarország idén nyáron ismét szélsőséges időjárás elé néz, 40 Celsius-fok feletti melegrekordok, hőhullámok, aszályos időszakok és hirtelen viharok sokasága érkezhet, az előrejelzések tehát nem sok jót ígérnek a hazai mezőgazdaság számára. Azonban a gazdálkodók helyzete sem reménytelen a kihívásokra való felkészülésben, a növényvédelem és az egyre fejlettebb mezőgazdasági technológiák ugyanis érdemben segíthetnek.
„A szélsőséges időjárás már nem rendkívüli jelenség, hanem egyre inkább a mindennapjaink része. A növényekre gyakorolt hatása viszont súlyosbodik: megbillen a vízháztartás, sérülnek a sejtek, ezzel pedig gyengül a védekezőképességük” – hívta fel a figyelmet Gerda Anikó növényorvos, a Vitafer Hungária Kft. szaktanácsadója.
A szakértő úgy véli, hogy a gazdálkodók helyzete különösen az olyan érzékeny kultúrákban nehéz, mint a zöldségek és gyümölcsök, amelyek gyorsan és látványosan reagálnak a forróságra, valamint az egyenetlen csapadékra.
Idén nyáron szélsőséges esetben akár 40-45 Celsius-fokok is elképzelhetőek, olyan népszerű növényeink, mint az alma, a burgonya, a napraforgó és a cukorrépa is különösen érzékeny a hőségre. A kukorica a globális trendek alapján minden 1 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-növekedés hatására akár több mint 7 százalékos terméskiesést is produkálhat, vagyis érdemben kitett a globális felmelegedés hatásának.
A szakértő szerint amikor a hőmérséklet tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, a növények működése jelentősen lelassul. A fotoszintézis visszaesik, a sejtek kevésbé képesek megkötni a vizet, ráadásul egyre nehezebbé válik a tápanyagfelvétel is. Ez a kombináció pedig ajtót nyit a betegségek és kártevők előtt.
„Számos gazda panaszkodik arra, hogy hirtelen, egyik napról a másikra megjelennek például levéltetvek vagy eluralkodik a lisztharmat. Ez nem véletlen: a meggyengült növényállomány sokkal kiszolgáltatottabb” – emelte ki Gerda Anikó, aki hozzáfűzte, hogy a megelőzés rendszerint sokkal hatékonyabb és olcsóbb, mint a tűzoltás.
A kálium az egyik legfontosabb tápanyag, amely a növények úgynevezett stresszkezelését támogatja. Habár sokan főleg a terméséréshez kapcsolják, valójában már sokkal korábban, a nyári hőség kezdetén is kulcsszerepe van. Ráadásul kisebb károk esetén a regenerálódásban is fontos szerepe lehet.
„A megfelelően káliumozott növényeknél rendszerint kevesebb víz párolog el. Ennek köszönhetően jobban átvészelik a száraz napokat. A terméskötődés is stabilabb lesz, továbbá a minőségi paraméterek sem romlanak annyira, mint káliumhiány esetén” – árulta el, aki hozzátette, hogy a megfelelő lombtrágyák használata a legkritikusabb időszakokban akár 10 százalék feletti terméstöbbletet is eredményezhetnek.
A káliumhiány tünetei könnyen felismerhetők:
Ezekre a problémákra gyors és célzott lombtrágyázás nyújthat megoldást, különösen, ha a kijuttatás a reggeli vagy esti órákban történik, amikor a növény aktívabb és a párolgás is minimális.
A szakértő szerint az aszályos, hőhullámos időszakban kiemelten fontos, hogy a gazdálkodók ne rutinból dolgozzanak, hanem alkalmazkodjanak a változó körülményekhez:
Az elmúlt évek, és minden bizonnyal az ide nyár is azt mutatja, hogy a klímaváltozás következményei már nem a jövő problémái. Azok a termelők, akik előre gondolkodnak és felkészülnek a szélsőségekre, továbbá nem sajnálják az erőforrást a megelőzésre, döntően stabilabb terméshozamra és jobb minőségre számíthatnak.
„Aki most alkalmazkodik, az a jövő nyertese lehet. A növényvédelmi technológiák okos használata olyan versenyelőnyt adhat, amely a szélsőséges nyarakon is akár életmentő lehet” – foglalta össze Gerda Anikó.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.