késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Szuperélelmiszer itthonról: kevesebb mint egyharmadnyi importot kellene kiváltani
Az Agrárminisztérium (AM) stratégiai célja, hogy Magyarország önellátóvá váljon burgonyából – mondta az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács által rendezett konferencián Hubai Imre, az agrártárca mezőgazdaságért felelős államtitkára. Jelenleg a belföldi fogyasztás 28 százaléka származik importból, miközben az export elhanyagolható, csupán a termelés 2 százaléka. A burgonya termelése egyébként 6–10 ezer hektár között ingadozó területen folyik, és évente mintegy 170-270 ezer tonna burgonya terem. A KSH az utóbbi három évben egyaránt 8 ezer hektárról számolt be, a termésmennyiség pedig 199,2 ezer és 244,5 ezer tonna között volt.
Visszaesett a burgonya termelése
A burgonyatermelés visszaszorulása mindenesetre az elmúlt évtizedekben feltűnő, hiszen a betakarított terület az 1990-es 44 ezer hektárról egy ideg még növekedni tudott, és 1997-ben érte el a csúcsát 64 ezer hektárral, majd 2000-ben is még 47 ezer hektárt jelentett a KSH, és ez zsugorodott
- 2005-ben 25 ezer,
- 2010-ben 21 ezer,
- 2015-ben 19 ezer,
- 2020-ban 10 ezer
hektárra, ahonnan az elmúlt három évben 8 ezer hektárban látszik beállni a terület.
Ez a három év is mutatja, milyen hektikus a hazai termelés, az AM így a termőterület és a termelők számának növelése mellett a termésingadozások kiegyenlítését is célul tűzte ki, amelyek hozzájárulhatnak az önellátás eléréséhez. Az államtitkár konkretizálta:
a következő években legalább húsz százalékkal kell növelni a hazai burgonyatermesztés hatékonyságát, és ezzel párhuzamosan erősíteni a termelők piaci pozícióját.
Ehhez szükségesek a fejlesztések, például a logisztikában, a hűtő-tároló kapacitások bővítése, illetve a termelésben az öntözött területek nagyságának növelése révén. Nyomatékosította ugyanakkor, hogy a fejlesztések mellett nagy szükség van a termelők összefogására is, hogy erősíteni tudják alkupozícióikat.
Mindezekkel együtt a burgonya termelése az elmúlt évtizedekben nagyon megváltozott: Európában az utóbbi hatvan évben a felére csökkent, Ázsiában pedig ezalatt a hatszorosára nőtt – mondta előadásában Hollósi Dávid, az az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. Közben az észak-amerikai termelés stagnált, de mindent összevetve Európa még így is a világtermelés 30 százalékát adja. A hazai helyzetet elemezve elmondta, hogy Magyarország azon európai országok egyike, ahol az elmúlt három évtizedben a leginkább csökkent a burgonya fogyasztása: itt 52 százalékkal, a kontinensen ennél nagyobb mértékben csak Norvégiában és Lettországban, 77, illetve 55 százalékkal.
Előnye a burgonyának, hogy a mai modern étkezésbe nagyon jól beilleszthető, ezen az alapon – ahogyan azt a kukoricára szokás mondani – szuperélelmiszernek tekinthető
– mondta Hollósi Dávid. Egyben felhívta a gazdálkodók figyelmét arra, hogy a gazdaságos és fenntartható módon történő termelés számos kihívás leküzdését kívánja meg, és arra is, hogy még a generációs szempontokat is figyelembe kell venniük termelésük megszervezésekor. Erre példaként Indiát említette, mint olyan fiatal társadalmat, amelyik a következő húsz évben szerinte a mezőgazdaság és az élelmiszeripar egyik vezető szereplője lesz.
Burgonyatermesztés Európában: minden ellenük dolgozik
A fogyasztói szokások és a klíma változása mellett a növényvédő szerek hatóanyagainak kivonása is hozzájárul ahhoz, hogy a burgonya egyre kisebb jelentőségű az Európai Unió agráriumában. A burgonyatermesztés Európában általában csökken, beleértve Magyarországot is, de itthon trendfordulóban bíznak.
Tarol a fagyasztott
A burgonya árváltozását jól jelzi, hogy miközben a magyar fogyasztók az utóbbi években többet költöttek zöldségekre, azon belül is burgonyára, az összesen megvásárolt árumennyiség csökkent – mondta Hunwald Zsuzsa, a YouGov Hungary piackutatója. A burgonyára szűkítve ezt, míg 2010 és 2024 között a fogyasztás 25 százalékkal nérséklődött, addig ugyanezen idő alatt a krumplivásárlásra elköltött összeg 95 százalékkal emelkedett. A fagyasztott burgonya előretörése pedig szinte drámai: fogyasztása a jelzett időszakban 160 százalékkal növekedett, az erre a termékre költött összeg pedig több mint 7,5-szeresére nőtt. Nemcsak a termelés, hanem az árak is hektikusak, amit pedig az jelez, hogy az Agrárközgazdasági Intézet legfrissebb jelentése szerint a 22. héten a hazai burgonya 275, az újburgonya pedig 305 forint per kilogramm termelői átlagáron került a Budapesti Nagybani Piac választékába, ami mintegy 39 százalékos csökkenés tavalyi azonos heti árakhoz képest.
Fontos változás, hogy vásárlók már nem elsősorban a piacokon és a zöldségeseknél szerzik be a krumplit:
ezek részesedése a 2010-es 14, illetve 22 százalékról 5 és 8 százalékra zsugorodott, míg a diszkontok ugyanebben az időszakban 8-ról 43 százalékra növelték részesedésüket. Jól megfigyelhetők a területi különbségek: Budapesten évente háztartásonként átlagosan 38 kilogramm fogy, míg vidéken ez az 50 kilót is eléri. Ugyancsak jól megfigyelhető, hogy a vásárlások nagy részét, 60 százalékot a kisebb kiszerelésű, legfeljebb kétkilós csomagok adják, míg az 5 kilónál nagyobbaké csak az 5 százalékát.
Ismertették a terméktanács megbízásából idén májusban készült országos reprezentatív kutatás eredményeit is, amelyek szerint 2022-höz képest 7 százalékponttal nőtt azok aránya, akik nem csupán a burgonyák alaptípusait képesek megkülönböztetni, de tisztában vannak e típusok konkrét tulajdonságaival is. Az Inspira Research Kft. kutatásából kiderül, hogy a fogyasztók többsége továbbra is a főzni- és sütnivaló burgonyát ismeri leginkább, ezzel szemben a salátaburgonya típusa kevésbé ismert, vagyis ezen a területen még szükség van a fogyasztók edukálására.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.