Energiatechnológiai áttörések előtt a hazai kkv-k – jön a Jedlik-program új köre
A gazdaság- és iparfejlesztési törekvések a tiszta és megfizethető energiaforrások további térnyerését elősegítve hangolhatók össze az energetikai célokkal és klímapolitikai vállalásokkal. A Jedlik Ányos Energetikai Program újabb pályázata a piacról még hiányzó, innovatív energiatechnológiai fejlesztésekre ösztönöz, jelentős tudományos, műszaki újdonságtartalommal rendelkező termékek, prototípusok, szolgáltatások létrehozását támogatja – jelentette be pénteki közleményében az Energiaügyi Minisztérium (EM).
A 13 milliárd forintos keretösszegű felhívás tervezete péntektől 2025. június 16-ig véleményezhető a lebonyolító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal honlapján – jelentette be a közleményben Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. A tavaly felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervben Magyarország vállalta, hogy 2030-ra a végső energiafogyasztás 30 százalékát megújuló alapon állítja elő, a végső energiaigény 800 petajoule-ról 740-re csökken.
A hazai zöldgazdaság jelentős termelői kapacitással rendelkezik, főként az akkumulátor- és hőszivattyúgyártásban. A gazdasági versenyképesség fokozása és a klímavédelmi, karbonsemlegességi célok valóra váltása érdekében is támogatásra érdemes a magyar ötleteken alapuló, a gyakorlatban jól alkalmazható technológiák, eszközök kifejlesztése – emelte ki az EM.
A kormány e megfontolásokból tizenhárommilliárd forint támogatást tesz elérhetővé hazai kis- és középvállalkozások számára piacképes termékek, szolgáltatások létrejöttét eredményező energetikai kutatás-fejlesztésre.
A Jedlik Ányos Energetikai Program új pályázatán konzorciumi tagként mikrovállalkozások is részt vehetnek. A projektekbe k+f szolgáltató szervezetként, innovációs beszállítóként kapcsolódhatnak be az egyetemek és a kutatóintézetek.
A vissza nem térítendő forrás tíz célterületen megvalósuló alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre fordítható. Támogatható technológiaként jöhetnek szóba egyebek mellett
- a nem kémiai alapú, magas hatásfokú energiatárolás,
- a hulladékhő vagy az alacsony hőmérsékletű geotermikus kutak hasznosítása,
- az akkumulátorok élettartamának optimalizálása,
- hatékony és környezetkímélő újrahasználata,
- vagy az épületek energiahatékonyságának javítását célzó tervezési, kivitelezési folyamatokat támogató megoldások
– ismertette a minisztérium. Az előzetes kalkuláció szerint 21–65 kérelem részesülhet az egyenként legalább 200 millió, legfeljebb 600 millió forint állami hozzájárulásban. Előlegként a támogatás maximum 40 százaléka igényelhető, amit az első mérföldkőhöz kapcsolódó szakmai és pénzügyi beszámoló elfogadása után további legfeljebb 40 százalék követhet. A fennmaradó hányadot a záró beszámoló elfogadását követően, utófinanszírozásként fizetik ki. A projektek végrehajtására a szerződéskötéstől számított 24–48 hónap áll majd rendelkezésre.
A beérkező vélemények figyelembevételével véglegesített felhívás még júniusban megjelenhet, ekkor válik nyilvánossá a benyújtási lehetőség megnyitásának ideje is.
A kormány a Jedlik Ányos Energetikai Program keretében összesen 440 milliárd forinttal támogatja a vállalkozások fejlesztéseit. A tíz kiírás a többi között a földhő és a biogáz fokozott hasznosítását, az ipari energiatárolók telepítését, a távhőrendszer zöldítését és korszerűsítését ösztönzi. A programcsomag legfontosabb hatásaként csökkenti a hazai cégek rezsikiadásait, ezzel javítva versenyhelyzetüket – közölte az EM.
Hatalmas távhőfejlesztési program indul
A Jedlik Ányos Energetikai Programban elsőként a távhőtermelők és -szolgáltatók igényelhetnek támogatást a szektor zöldítéséhez, működési hatékonyságának javításához. Csaknem százmilliárd forint forrás áll rendelkezésre. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára elmondta, a végleges felhívások alapján 2025. június 18-tól nyújthatnak be pályázatot az összesen 96 milliárd forintos keretösszegű forrásra. Magyarországon több mint 210 távhőrendszer biztosítja a fűtést, közel 700 ezer háztartás, azaz mintegy másfél millió lakossági fogyasztó számára és hozzávetőleg 12 ezer oktatási, szociális és egészségügyi intézményben, bevásárlóközpontban és sportlétesítményben.
