BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Öt csapást mérnek a kiberbűnözésre: kőkeményen beleáll a magyar jegybank a csalókba – mutatjuk a részleteket

Július elsejétől működésbe lép a központi visszaélésszűrő rendszer, amely valós időben képes lesz azonosítani a csalási mintákat. A jegybank részletesen bemutatta, mi az az öt csapás, melyekkel felveszik a harcot a kiberbűnözés ellen. Javaslatot tesznek arra is, hogy a bank viselje a kárt az ügyfelekkel szemben.

Kőkemény választ kívánunk adni arra, amit az utóbbi években a kibercsalások esetében láttunk, erre szolgál az „Öt csapás” – hívta fel a figyelmet Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. A jegybank sajtótájékoztatóján elmondták, hogyan lépnek fel a kiberbűnözés ellen.

MNB 5 csapás sajtótájékoztató (középen:Virág Barnabás) kiberbűnözés
A kiberbűnözés elleni harcra fókuszál a jegybank / Fotó: Vémi Zoltán 

Virág Barnabás felsorolta, hogy mi az az öt csapás, mellyel fel fog lépni a jegybank a pénzügyi kibercsalók ellen:

  1. Központi visszaélésszűrő rendszert indítanak
  2. A banki szintű MNB ajánlásokat azonnal végre kell hajtani
  3. Célzott MNB vizsgálatokat indítanak az egyedi banki visszaélés-megelőző intézkedések megvalósításáról 
  4. Törvénymódosítást kezdeményeznek az ügyfelek védelme érdekében
  5. Tájékoztató kampányt indítanak a visszaélési kockázatokról és megelőzési lehetőségekről

Az alelnök elmondta, hogy a gyors átmenetek korában vagyunk, és az egyik leggyorsabb átmenet a digitalizáció, amely előnyei mellett jelentős veszély forrása is a pénzügyek területén, hiszen

a technológia gyorsabban fejlődik, mint ahogy alkalmazkodni tudnak hozzá a felhasználók.

Megugrott a kiberbűnözés aránya az elmúlt években

Kiemelte, hogy a pénzügyi stabilitás feltétele, hogy felvegyék a harcot a kiberbűnözők ellen. Hangsúlyozta: az elmúlt években jelentősen nőtt a csalások értéke és mennyisége is.

Tavaly több mint 226 ezer kártyás átutalást és tranzakciót érintő visszaélés történt hazánkban, több mint 41 milliárd forint értékben.

Ebből 31 milliárd forintot a lakosság, 10 milliárdot pedig az üzleti szféra vesztett el – tette hozzá Virág Barnabás. Elmondta azt is, hogy 2025. július elsejétől működésbe lép a központi visszaélésszűrő rendszer, amely valós időben képes lesz azonosítani a csalási mintákat. Szóba került az is, hogy a bankok által az ügyfelekre terhelt visszaélési károk aránya a 2020 előtti 10 százalékról 92 százalékra emelkedett az tavalyi évre.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.