BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Meglepetés: bődületes többlet a költségvetésben az MVM osztalékbefizetése után

Mintegy 130 milliárd forintos többlet jött össze májusban a költségvetésben, miután az MVM osztalékbefizetéséből csak a múlt hónapban 213,5 milliárd realizálódott. Mivel ma bejelentette a kormány, hogy megemeli az éves hiánycélt, jelenleg 58 százaléka jött össze a tervnek, azaz enyhült a költségvetésre nehezedő nyomás.

Május végéig az államháztartás központi alrendszere 2800,9 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 2747,2 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 45,3 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 99,0 milliárd forintos hiányt mutattak – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.  

költségvetés
Meglepetés: bődületes többlet a költségvetésben az MVM osztalékbefizetése után / Fotó: Soós Lajos

Költségvetés: az MVM osztalékbefizetése miatt lett többletes

Áprilisban a halmozott hiány még 2930 milliárd forintnál állt, miután egyetlen hónap alatt 376 milliárddal hízott az államháztartási deficit. 

Ezúttal azonban 130 milliárd forintos többlettel zárt a költségvetés, ennek oka az NGM közlése szerint, hogy a múlt hónapban az MVM-től 213,5 milliárd forint összegű osztalékbefizetés érkezett a költségvetésbe.

S bár a társasági adó befizetésének határideje ezúttal június 2-ra esett, így is 238,4 milliárd forint adóbevétel érkezett be a hónap végéig. 

Ráadásul a kormány ma azt is bejelentette, hogy a pénzforgalmi hiánytervet 651 milliárddal 4774 milliárd forintra emeli. Ezt három tényezőre vezette vissza, mint az uniós források késedelme, a vártnál rosszabb makropálya, illetve a kormányzat adócsökkentési programja.

Mindenesetre a módosított hiányterv alapján május végéig az éves terv 58 százaléka teljesült.

Az NGM azt is közölte, hogy kiadási oldalon:

  • május végéig 2217,7 milliárd forint kamatkifizetés történt, ami 457,1 milliárd forinttal magasabb az előző év első öt hónapjában történt teljesítésnél. Ennek oka – az előző hónapokhoz hasonlóan – az egyes lejáratok eltérő kamatfizetési időpontja, valamint az államadósság eltérő szerkezete.
  • magasabban teljesültek a nyugellátásokra fordított összegek is, május végéig – a 13. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 3292,9 milliárd forintot, 
  • míg gyógyító-megelőző ellátásokra 1250,6 milliárd forintot fordítottak.

A központi alrendszer adó- és járulékbevételei az előző év azonos időszakához viszonyítva 7,8 százalékkal magasabban alakultak, ezen belül a fogyasztáshoz kapcsolódó adók esetében csaknem 12 százalékos növekedés figyelhető meg; mind az általános forgalmi adó, mind pedig a jövedelemadó-bevételek meghaladták az előző évi értéket.

A szaktára arra is rámutatott, hogy májusban a központi költségvetés 129,5 milliárd forint többlettel zárt, ami 80,5 milliárd forinttal haladja meg az előző évi, azonos időszaki értéket. De a havi egyenleg alakulásánál figyelembe kell venni, hogy ebben a hónapban 213,5 milliárd forint összegű osztalékbefizetés érkezett a költségvetésbe az MVM-től. A társaságiadó-befizetések esetén az adóbefizetés határideje május 31., azonban a jogszabályok szerint hét végi határnap esetén a következő munkanapon, ez esetben június 2-án, hétfőn volt a végleges adófizetési határidő. Ettől függetlenül a vállalkozások jelentős része május 31-ig megfizette a társasági adóját, 238,4 milliárd forint adóbevétel érkezett be a hónap végéig.

Így tervezte meg eredetileg a költségvetést a kormány

Az idei költségvetést 4122 milliárd pénzforgalmi deficit és 3,7 százalékos ESA-hiány mellett tervezte meg a kormány, igaz, egy nagyon más makropálya mellett. A 3,4 százalékos növekedést azóta lejjebb hozta a minisztérium 2,5 százalékra, ám az élet azt is felülírta, és elemzők szerint az 1 százalék tűnik reálisnak. Valószínűleg ez is szerepet játszott abban, hogy a minisztérium magasabb hiánnyal számol, pedig Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban határozottan állította, hogy nem kell hozzányúlni, mivel a belső fogyasztás továbbra is pörög, a vártál rosszabb GDP-adatok elsősorban a külső keresletre és az ipar gondjaira vezethetők vissza. Mindenesetre az most már egyértelmű, hogy jócskán a GDP 4 százaléka fölött lehet idén a költségvetés hiánya, arra azonban még így is ügyelhet a kabinet, hogy a tavalyi 4,7 százaléknál alacsonyabban alakuljon az eredményszemléletben.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.