BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Meglepetés: bődületes többlet a költségvetésben az MVM osztalékbefizetése után

Mintegy 130 milliárd forintos többlet jött össze májusban a költségvetésben, miután az MVM osztalékbefizetéséből csak a múlt hónapban 213,5 milliárd realizálódott. Mivel ma bejelentette a kormány, hogy megemeli az éves hiánycélt, jelenleg 58 százaléka jött össze a tervnek, azaz enyhült a költségvetésre nehezedő nyomás.

Május végéig az államháztartás központi alrendszere 2800,9 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 2747,2 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 45,3 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 99,0 milliárd forintos hiányt mutattak – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.  

költségvetés
Meglepetés: bődületes többlet a költségvetésben az MVM osztalékbefizetése után / Fotó: Soós Lajos

Költségvetés: az MVM osztalékbefizetése miatt lett többletes

Áprilisban a halmozott hiány még 2930 milliárd forintnál állt, miután egyetlen hónap alatt 376 milliárddal hízott az államháztartási deficit. 

Ezúttal azonban 130 milliárd forintos többlettel zárt a költségvetés, ennek oka az NGM közlése szerint, hogy a múlt hónapban az MVM-től 213,5 milliárd forint összegű osztalékbefizetés érkezett a költségvetésbe.

S bár a társasági adó befizetésének határideje ezúttal június 2-ra esett, így is 238,4 milliárd forint adóbevétel érkezett be a hónap végéig. 

Ráadásul a kormány ma azt is bejelentette, hogy a pénzforgalmi hiánytervet 651 milliárddal 4774 milliárd forintra emeli. Ezt három tényezőre vezette vissza, mint az uniós források késedelme, a vártnál rosszabb makropálya, illetve a kormányzat adócsökkentési programja.

Mindenesetre a módosított hiányterv alapján május végéig az éves terv 58 százaléka teljesült.

Az NGM azt is közölte, hogy kiadási oldalon:

  • május végéig 2217,7 milliárd forint kamatkifizetés történt, ami 457,1 milliárd forinttal magasabb az előző év első öt hónapjában történt teljesítésnél. Ennek oka – az előző hónapokhoz hasonlóan – az egyes lejáratok eltérő kamatfizetési időpontja, valamint az államadósság eltérő szerkezete.
  • magasabban teljesültek a nyugellátásokra fordított összegek is, május végéig – a 13. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 3292,9 milliárd forintot, 
  • míg gyógyító-megelőző ellátásokra 1250,6 milliárd forintot fordítottak.

A központi alrendszer adó- és járulékbevételei az előző év azonos időszakához viszonyítva 7,8 százalékkal magasabban alakultak, ezen belül a fogyasztáshoz kapcsolódó adók esetében csaknem 12 százalékos növekedés figyelhető meg; mind az általános forgalmi adó, mind pedig a jövedelemadó-bevételek meghaladták az előző évi értéket.

A szaktára arra is rámutatott, hogy májusban a központi költségvetés 129,5 milliárd forint többlettel zárt, ami 80,5 milliárd forinttal haladja meg az előző évi, azonos időszaki értéket. De a havi egyenleg alakulásánál figyelembe kell venni, hogy ebben a hónapban 213,5 milliárd forint összegű osztalékbefizetés érkezett a költségvetésbe az MVM-től. A társaságiadó-befizetések esetén az adóbefizetés határideje május 31., azonban a jogszabályok szerint hét végi határnap esetén a következő munkanapon, ez esetben június 2-án, hétfőn volt a végleges adófizetési határidő. Ettől függetlenül a vállalkozások jelentős része május 31-ig megfizette a társasági adóját, 238,4 milliárd forint adóbevétel érkezett be a hónap végéig.

Így tervezte meg eredetileg a költségvetést a kormány

Az idei költségvetést 4122 milliárd pénzforgalmi deficit és 3,7 százalékos ESA-hiány mellett tervezte meg a kormány, igaz, egy nagyon más makropálya mellett. A 3,4 százalékos növekedést azóta lejjebb hozta a minisztérium 2,5 százalékra, ám az élet azt is felülírta, és elemzők szerint az 1 százalék tűnik reálisnak. Valószínűleg ez is szerepet játszott abban, hogy a minisztérium magasabb hiánnyal számol, pedig Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban határozottan állította, hogy nem kell hozzányúlni, mivel a belső fogyasztás továbbra is pörög, a vártál rosszabb GDP-adatok elsősorban a külső keresletre és az ipar gondjaira vezethetők vissza. Mindenesetre az most már egyértelmű, hogy jócskán a GDP 4 százaléka fölött lehet idén a költségvetés hiánya, arra azonban még így is ügyelhet a kabinet, hogy a tavalyi 4,7 százaléknál alacsonyabban alakuljon az eredményszemléletben.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.