BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Most végképp kiderült, mi lesz a konténerbe dobott ruhával

A Magyarországon, a textilgyűjtő konténerekbe bedobott textilhulladék közel 1 százaléka kerül lerakóba, a többit ismét használják, illetve újrahasznosítják. A Világgazdaság szétnézett a Mohu alvállalkozója, a Textrade székesfehérvári telephelyén, ahová az ország számos részéből befut a textilhulladék. Meglepő dolgokra derült fény.

A régi, felesleges ruhák elhelyezése kulcskérdés a hulladékgazdálkodásban, főleg, mert ebből a nagyon szennyező, de tartós anyagú hulladékból egyre több keletkezik. Az elmúlt tíz évben években Magyarországon is megtöbbszöröződött a textilhulladék mennyisége, többek között a fast fashion elterjedése miatt. A textilhulladék csak akkor kerül vissza a körforgásba, ha azt külön gyűjtjük, elsősorban textilgyűjtő konténerekben.

textilhulladék
Érdemes a konténert használni, nem vész kárba a textilhulladék / Fotó: Kallus György


Ám miközben Magyarországon folyamatosan nő a textilhulladék mennyisége, a koncessziós hulladékgazdálkodási rendszer két évvel ezelőtti indulása előtt csaknem tíz évig azonos mennyiségű, nagyjából 1500 textilgyűjtő konténer állt rendelkezésre. A Mohu koncessziós hulladékgazdálkodásának megkezdése óta azonban a konténerek száma 3000 fölé nőtt, néhány éven belül pedig már 6000 lesz. Az intézmények, önkormányzatok a Mohunál jelezhetik, ha valahová ilyen konténert helyeznének ki. Ha a hely és a körülmények megfelelőek, akkor a konténert a Mohu ingyen a helyszínre szállítja, alvállalkozója, a Textrade pedig rendszeresen üríti. Jellemzően nagy áruházak parkolóiban, köztereken találunk ilyen konténereket, de kértek már iskolák, irodaházak is. A Mohu jelenleg is több intézménnyel és önkormányzattal tárgyal továbbiak kihelyezéséről, illetve várja az újabb jelentkezőket.

Két uniós szabály diktál

A hulladék újrahasznosítását uniós irányelv írja elő, illetve az azokat meghonosító hazai szabályozás. A lakossági és a más forrásból származó textilhulladék gyűjtésének és előkezelésének a feladatát a Mol Nyrt. nyerte el 35 évre, majd testálta erre létrehozott leányvállalatára, a Mohura. Alvállalkozóján keresztül a Mohu folyamatosan monitorozza az újrahasznosítás további lehetőségét – mondta újságíróknak a Textrade székesfehérvári bázisán Krain Tamás, a Mohu textilért felelős termékmenedzsere. Az EU célja, hogy a texilre is is vezessék be minden tagországában a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert. Erre az országoknak 30 hónapja lesz a rendelkezés hatályba lépése után. Magyarország ezen a téren már felkészült, hiszen ez már megtörtént.

Fontos, másik EU-s szabályozás, hogy 2025 első napjától kötelező elkülönítetten gyűjteni a textilhulladékot is. Emiatt nő a már eddig is beérkezett beérkezett mennyiség, így további gyűjtőkapacitások kiépítésére lesz szükség.

Milyen a jó textilhulladék-gyűjtő konténer?

A cél az, hogy Magyarországon 1600-1700 lakosra jusson egy konténer, ezt a Mohu a következő években el kívánja érni. A konténereknek a közszolgáltatás szempontjából kialakított hat hazai nagyrégióban nagyjából egyenletes kell eloszlaniuk, a lakosság számához igazodva. Már most is van konténer a hulladékudvarokban is.

„A felhasználók és a konténerek kezelése, szállítása szempontjából is fontos, hogy ezek az eszközök országosan mindenütt azonos típusúak legyenek – erősítette meg a Világgazdaságnak Hunyadi Bence, a Textrade operatív igazgatója. Az egységesség fontos a karbantartás, a mozgatás és amiatt, hogy egy 3,5 tonnás kisteherautóra két konténer felférjen. A gyártást a magyarországi Caadex Kft. végzi.

textilhulladék
Hunyadi Bence: zacskózva dobjuk a konténerbe a textilhulladékot! / Fotó: Kallus György

A szakember a válogatóüzemben ismertette és be is mutatta a Caadex gyártású konténereket.

  • Ezeket a Magyarországon meg-megeső fosztogatás és guberálás megakadályozására biztonsági ajtóval látták el.
  • A konténer oldalán lévő tájékoztató matricáról leolvashatjuk, hogy mi kerülhet a konténerbe, és mi nem.
  • A QR kód a Mohu azon oldalára visz, amely térképen, illetve koordinátákkal mutatja az országban található konténerek helyét. Az applikációt javasolt folyamatosan figyelni, mert a rendszerben folyamatosan, napi szinten frissül a címek adatbázisa.
  • Az ürítés a felmért kereslethez igazodik: van, ahol naponta, de hetente egyszer-kétszer mindenképpen sor kerül rá.

Az ürítés kézzel történik: az alkalmazott kinyitja a konténer elején lévő ajtót. 

Munkáját megkönnyíti, ha a textilhulladékot bezacskózva, és nem egyesével dobjuk be. 

A zacskós bedobás a konténer térfogatának kitöltését is segíti, hiszen így nem épül a konténer belseje közepén ruhahegy, amely megakadályozza a további bedobásokat. Azonban a szennyezett textilnek (továbbá táskának, cipőnek), amely akár már veszélyes hulladéknak is minősülhet, nem ebben a konténerben van a helye. Ide kívánkozik, hogy a székesfehérvári válogató hatalmas csarnokának levegőjén nem lehetett érezni, hogy ott piszkos ruhaneművel dolgoznak. A magyarázat az, hogy akik a régi ruhaneműjüket újrahasznosításra, újrafelhasználásra szánják, azt tisztán, a ruhásszekrényből veszik ki, ami pedig piszkos, azt inkább kidobják.

textilhulladék
Háromezer hazai konténerből és importból érkezik a textilhulladék / Fotó: Kallus György

Érkezik nem odavaló dolog is

Mindazonáltal sok minden belekerül még a konténerbe. A válogatóban külön zsákban kénytelenek gyűjteni és más újrahasznosítóknak elküldeni például az elektronikai hulladékokat. Olyan is megesik, hogy valamit véletlenül dobnak ki: például egy apuka kidobta gyereke télikabátját, amelynek a zsebébe az anyuka előzőleg a család megtakarítását rejtette. Szerencsére időben észbe kaptak, szóltak, és meglett a pénz. Használhatták a konténer oldalán található, a nap 24 órájában élő Textrade-telefonszámot.

Mi a használt ruha sorsa?

A használt textilt első körben állapot, nem pedig márka alapján szortírozzák. Így három fő anyagcsoport jön létre:

  • amely majd használt ruhaként, vagy anyagként visszakerül a kereskedelembe,
  • amely az anyagában más módon hasznosul, például géprongyként, vagy aprítva és homokkal keverve lovardák talajaként
  • és amely energetikailag, másodlagos tüzelőanyagként hasznosul a váci és a beremendi cementgyárban.

Ezt további válogatások követik, mégpedig elképesztő részletességgel: a végeredmény 400 használttextil-féleség. Megtudtuk a fő végső arányokat is. Eszerint

  • 55-65 százaléka használt ruhaként visszakerül a piacra
  • 15-20 százaléka jut a cementgyárakban
  • 10-12 százaléka lesz géprongy. (Az európai és a hazai gazdasági lassulással erősen csökken a géprongy iránti igény.)
  • 10-12 százaléka hasznosul az anyagában más módon (e munkát egy dél-alföldi üzemben végezteti a Textrade 200 fő csökkent munkaképességű dolgozóval)
  • 1 százaléka kerül lerakóba.
     
textilhulladék
Jellemző, hogy melyik ország milyen textilhulladékot küld / Fotó: Kallus György

Hol dobja a piacra a Textrade a használt ruhát?

A két hazai magánszemély tulajdonában lévő Textrade Kft. a mintegy 300 fős létszáma alapján nagyvállalatnak, árbevétele alapján kkv-nek számít. Az adott piaci szegmensben Magyarország legnagyobb piaci szereplője, de meghatározó európai mércével is. Exportja nagy része Afrikába, például Kenyába jut. A felső kategóriás használt ruha legnagyobb felvevőpiaca korábban Oroszország és Ukrajna volt, de ezek az országok kiestek a vevők közül. Kiesett a gázai övezet háborús válsága miatt a libanoni piac is. A Textrade bevétele így is 90 százalékban exportból származik, a világ 76 országából. Juttat a cég használt ruhát jótékony célra is, de alapvetően piaci cégként működik. 

A válogatás speciális része során a cégnél csak hippinek nevezett, 70-es, 80-es évekbeli, illetve fiatalabb ruhák kimazsolázása folyik.

Motoros farmerek, az eredeti hippiviselet darabjai, futballszurkoló-öltözés, de még Louis Vuitton-darabok is előkerülnek. Ilyen a teljes begyűjtött mennyiség mintegy 1 százaléka, e kis hányad azonban jó pénzen kel el Nyugat-Európában.

A válogatást végzők önmaguknak is tetsző darabokra is bukkannak. Mint megtudtuk, munkáltatói juttatásként havonta hét kilogramm ruhát válogathatnak össze, és vihetnek haza.

textilhulladék
Négyszázféle textilhulladék-féleséggé szortírozzák a beérkező anyagokat / Fotó: Kallus György

Mennyi textilhulladékkal birkózik meg a Textrade?

A Textrade csoport évente 35 ezer tonna textilhulladékot kezel. Ebbe beleértendő a Szatmárnémetiben működő cégéhez befutó mennyiség is. Mint Hunyadi Bence a Világgazdaságnak elmondta, a céghez kerülő használt ruha több mint fele import, jellemzően Nyugat-Európából érkezik: elsősorban Angliából, Németországból, Svájcból és Hollandiából. Nagyon jellemző, hogy ezen belül melyik országból milyen minőségű és állapotú textilt küldenek. A hazai begyűjtött mennyiség növekedését a folyamatosan bővülő konténerhálózat segíti, a bővülés hatásai már érezhetőek. Emiatt várhatóan növelni is kell a munkát a székesfehérvári üzemben, ahol egyelőre egy műszakban dolgoznak mintegy 300-an. A válogatást többnyire nők végzik, miközben Nyugat-Európában és az arab világban ez inkább férfimunka. A Textrade két regionális raktárral dolgozik, az egyik Békéscsabán, a másik Tiszaújvároson van.

Egyre gyengébb minőség érkezik

A begyűjtött textilhulladék jól tükrözi a divat alakulását. Az évtizedekkel régebbi ruhák tartósabbak, jobb anyagból készültek, míg a mostani, szinte csak három mosásig tartó extra fast fashion termékek silányak. Sokszor jobban teszi a viselője, ha a szemétbe dobja a viselője a hulladékgyűjtő konténer helyett.

Néhány fő adat a textilhulladék-gyűjtés jelenéről:

Ruhagyűjtő konténerek száma a koncesszió indulásakor: mintegy 1500

Ruhagyűjtő konténerek száma jelenleg: több mint 3000

Ruhagyűjtő konténerek tervezett pár éven belül: 6000

A textilhulladék-kategóriák száma: több mint 400

Egy új póló előállításának vízigénye: akár 2700 liter

Ennyi víz elfogyasztásának ideje egy ember által: körülbelül két és fél év

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.