A régi, felesleges ruhák elhelyezése kulcskérdés a hulladékgazdálkodásban, főleg, mert ebből a nagyon szennyező, de tartós anyagú hulladékból egyre több keletkezik. Az elmúlt tíz évben években Magyarországon is megtöbbszöröződött a textilhulladék mennyisége, többek között a fast fashion elterjedése miatt. A textilhulladék csak akkor kerül vissza a körforgásba, ha azt külön gyűjtjük, elsősorban textilgyűjtő konténerekben.
Ám miközben Magyarországon folyamatosan nő a textilhulladék mennyisége, a koncessziós hulladékgazdálkodási rendszer két évvel ezelőtti indulása előtt csaknem tíz évig azonos mennyiségű, nagyjából 1500 textilgyűjtő konténer állt rendelkezésre. A Mohu koncessziós hulladékgazdálkodásának megkezdése óta azonban a konténerek száma 3000 fölé nőtt, néhány éven belül pedig már 6000 lesz. Az intézmények, önkormányzatok a Mohunál jelezhetik, ha valahová ilyen konténert helyeznének ki. Ha a hely és a körülmények megfelelőek, akkor a konténert a Mohu ingyen a helyszínre szállítja, alvállalkozója, a Textrade pedig rendszeresen üríti. Jellemzően nagy áruházak parkolóiban, köztereken találunk ilyen konténereket, de kértek már iskolák, irodaházak is. A Mohu jelenleg is több intézménnyel és önkormányzattal tárgyal továbbiak kihelyezéséről, illetve várja az újabb jelentkezőket.
A hulladék újrahasznosítását uniós irányelv írja elő, illetve az azokat meghonosító hazai szabályozás. A lakossági és a más forrásból származó textilhulladék gyűjtésének és előkezelésének a feladatát a Mol Nyrt. nyerte el 35 évre, majd testálta erre létrehozott leányvállalatára, a Mohura. Alvállalkozóján keresztül a Mohu folyamatosan monitorozza az újrahasznosítás további lehetőségét – mondta újságíróknak a Textrade székesfehérvári bázisán Krain Tamás, a Mohu textilért felelős termékmenedzsere. Az EU célja, hogy a texilre is is vezessék be minden tagországában a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert. Erre az országoknak 30 hónapja lesz a rendelkezés hatályba lépése után. Magyarország ezen a téren már felkészült, hiszen ez már megtörtént.
Fontos, másik EU-s szabályozás, hogy 2025 első napjától kötelező elkülönítetten gyűjteni a textilhulladékot is. Emiatt nő a már eddig is beérkezett beérkezett mennyiség, így további gyűjtőkapacitások kiépítésére lesz szükség.
A cél az, hogy Magyarországon 1600-1700 lakosra jusson egy konténer, ezt a Mohu a következő években el kívánja érni. A konténereknek a közszolgáltatás szempontjából kialakított hat hazai nagyrégióban nagyjából egyenletes kell eloszlaniuk, a lakosság számához igazodva. Már most is van konténer a hulladékudvarokban is.
„A felhasználók és a konténerek kezelése, szállítása szempontjából is fontos, hogy ezek az eszközök országosan mindenütt azonos típusúak legyenek – erősítette meg a Világgazdaságnak Hunyadi Bence, a Textrade operatív igazgatója. Az egységesség fontos a karbantartás, a mozgatás és amiatt, hogy egy 3,5 tonnás kisteherautóra két konténer felférjen. A gyártást a magyarországi Caadex Kft. végzi.
A szakember a válogatóüzemben ismertette és be is mutatta a Caadex gyártású konténereket.
Az ürítés kézzel történik: az alkalmazott kinyitja a konténer elején lévő ajtót.
Munkáját megkönnyíti, ha a textilhulladékot bezacskózva, és nem egyesével dobjuk be.
A zacskós bedobás a konténer térfogatának kitöltését is segíti, hiszen így nem épül a konténer belseje közepén ruhahegy, amely megakadályozza a további bedobásokat. Azonban a szennyezett textilnek (továbbá táskának, cipőnek), amely akár már veszélyes hulladéknak is minősülhet, nem ebben a konténerben van a helye. Ide kívánkozik, hogy a székesfehérvári válogató hatalmas csarnokának levegőjén nem lehetett érezni, hogy ott piszkos ruhaneművel dolgoznak. A magyarázat az, hogy akik a régi ruhaneműjüket újrahasznosításra, újrafelhasználásra szánják, azt tisztán, a ruhásszekrényből veszik ki, ami pedig piszkos, azt inkább kidobják.
Mindazonáltal sok minden belekerül még a konténerbe. A válogatóban külön zsákban kénytelenek gyűjteni és más újrahasznosítóknak elküldeni például az elektronikai hulladékokat. Olyan is megesik, hogy valamit véletlenül dobnak ki: például egy apuka kidobta gyereke télikabátját, amelynek a zsebébe az anyuka előzőleg a család megtakarítását rejtette. Szerencsére időben észbe kaptak, szóltak, és meglett a pénz. Használhatták a konténer oldalán található, a nap 24 órájában élő Textrade-telefonszámot.
A használt textilt első körben állapot, nem pedig márka alapján szortírozzák. Így három fő anyagcsoport jön létre:
Ezt további válogatások követik, mégpedig elképesztő részletességgel: a végeredmény 400 használttextil-féleség. Megtudtuk a fő végső arányokat is. Eszerint
A két hazai magánszemély tulajdonában lévő Textrade Kft. a mintegy 300 fős létszáma alapján nagyvállalatnak, árbevétele alapján kkv-nek számít. Az adott piaci szegmensben Magyarország legnagyobb piaci szereplője, de meghatározó európai mércével is. Exportja nagy része Afrikába, például Kenyába jut. A felső kategóriás használt ruha legnagyobb felvevőpiaca korábban Oroszország és Ukrajna volt, de ezek az országok kiestek a vevők közül. Kiesett a gázai övezet háborús válsága miatt a libanoni piac is. A Textrade bevétele így is 90 százalékban exportból származik, a világ 76 országából. Juttat a cég használt ruhát jótékony célra is, de alapvetően piaci cégként működik.
A válogatás speciális része során a cégnél csak hippinek nevezett, 70-es, 80-es évekbeli, illetve fiatalabb ruhák kimazsolázása folyik.
Motoros farmerek, az eredeti hippiviselet darabjai, futballszurkoló-öltözés, de még Louis Vuitton-darabok is előkerülnek. Ilyen a teljes begyűjtött mennyiség mintegy 1 százaléka, e kis hányad azonban jó pénzen kel el Nyugat-Európában.
A válogatást végzők önmaguknak is tetsző darabokra is bukkannak. Mint megtudtuk, munkáltatói juttatásként havonta hét kilogramm ruhát válogathatnak össze, és vihetnek haza.
A Textrade csoport évente 35 ezer tonna textilhulladékot kezel. Ebbe beleértendő a Szatmárnémetiben működő cégéhez befutó mennyiség is. Mint Hunyadi Bence a Világgazdaságnak elmondta, a céghez kerülő használt ruha több mint fele import, jellemzően Nyugat-Európából érkezik: elsősorban Angliából, Németországból, Svájcból és Hollandiából. Nagyon jellemző, hogy ezen belül melyik országból milyen minőségű és állapotú textilt küldenek. A hazai begyűjtött mennyiség növekedését a folyamatosan bővülő konténerhálózat segíti, a bővülés hatásai már érezhetőek. Emiatt várhatóan növelni is kell a munkát a székesfehérvári üzemben, ahol egyelőre egy műszakban dolgoznak mintegy 300-an. A válogatást többnyire nők végzik, miközben Nyugat-Európában és az arab világban ez inkább férfimunka. A Textrade két regionális raktárral dolgozik, az egyik Békéscsabán, a másik Tiszaújvároson van.
A begyűjtött textilhulladék jól tükrözi a divat alakulását. Az évtizedekkel régebbi ruhák tartósabbak, jobb anyagból készültek, míg a mostani, szinte csak három mosásig tartó extra fast fashion termékek silányak. Sokszor jobban teszi a viselője, ha a szemétbe dobja a viselője a hulladékgyűjtő konténer helyett.
Ruhagyűjtő konténerek száma a koncesszió indulásakor: mintegy 1500
Ruhagyűjtő konténerek száma jelenleg: több mint 3000
Ruhagyűjtő konténerek tervezett pár éven belül: 6000
A textilhulladék-kategóriák száma: több mint 400
Egy új póló előállításának vízigénye: akár 2700 liter
Ennyi víz elfogyasztásának ideje egy ember által: körülbelül két és fél év
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.