A Ganz nagy beruházásra készül hazánkban, több száz új munkahelyet hoz létre

A Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Zrt. nagyjából 21 milliárd forint értékű beruházása háromszáz új munkahelyet hoz létre Tápiószelén, illetve megduplázza a vállalat transzformátorgyártási kapacitását a növekedő európai kereslet kielégítése érdekében – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.

A tárcavezető a Ganz beruházásának bejelentésén arról számolt be, hogy a magyar tulajdonosi hátterű vállalat 

Beszédében rámutatott, hogy a cég számára komoly piaci lehetőségek nyílnak azáltal, hogy Európában jelenleg átalakulóban van az energiaellátás, és így nagy elosztórendszer-beli fejlesztésekre van szükség. „A kapacitások növelésével annyi transzformátort fognak tudni gyártani, amennyire az európai piacon ma a nagy rendszerfejlesztések során bizony szükség van” – fogalmazott.

A Ganz szerdai közleményében arról tájékoztatta lapunkat, hogy két éven belül megduplázza, ezzel 20 ezer MVA-re növeli tápiószelei transzformátorgyárának termelési kapacitását. 

A fejlesztéssel a Ganz tovább kívánja erősíteni nemzetközi piaci jelenlétét.A Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Zrt. tápiószelei üzeme / 

A több mint 50 millió euró értékű barnamezős beruházásegyüttes új korszakot nyit a patinás vállalat történetében: a fejlesztési program legfontosabb elemeként felépülő új transzformátorgyár területén egyes épületek elbontása már megtörtént, a közműkiváltások zajlanak, míg az új, optimalizált gyártócsarnok építése szeptember első felében indul. Az új transzformátorgyárban a tervek szerint 2027 elején kezdődik meg a termelés, amely fokozatosan fut majd fel. A teljes kapacitáskihasználást a vállalat várhatóan négy év alatt fogja elérni a vállalat tájékoztatása szerint.

Az új, 6500 négyzetméter alapterületű gyárcsarnok építése a Ganz transzformátorgyártó kapacitását a jelenlegi évi 10 ezer MVA-ről 20 ezer MVA-re növeli, ami évente körülbelül tíz „Paks-méretű” erőmű villamosenergia-hálózatra csatlakozását teszi lehetővé. Az új üzem nemcsak nagyobb teljesítményt biztosít, hanem a gyártási folyamatok optimalizálásával is hozzájárul a hatékonyság javításához: a különböző méretű transzformátorok gyártása elkülönítve zajlik majd, így a termelés precízebb és gyorsabb lesz.

A fejlesztési program részeként nő a vállalat raktározási kapacitása is, megújul és hatékonyabb lesz az üzem területén belüli anyagmozgatás, illetve a transzformátorok tesztelésének lehetősége is bővül. Az alapanyagok logisztikai kiszolgálását egy új raktárépület segíti majd, valamint további cél a szigetelésgyártás kapacitásának bővítése.

A beruházási programmal párhuzamosan a Ganz – amely jelenleg is a térség legnagyobb munkaadója – jelentősen bővíteni kívánja munkavállalói létszámát. A tervek szerint az évtized végére a vállalat megközelítőleg ezer munkavállalót foglalkoztatna. A társaság már megkezdte az új munkaerő toborzását.

A Ganz egy egész iparágat magával húz

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy „az európai versenyképesség egyre romlik, Brüsszelben egyre-másra születnek az elhibázott döntések, és jól látszik, hogy az európai versenyképesség-csökkenést Brüsszel nem tudja megállítani. Ma már olyan alapvető kérdések is felmerülnek, hogy a kontinens energiaellátásának biztonságához szükséges infrastruktúra egyáltalán adott-e”.

Kifejtette, hogy a Ganz beruházása túlmutat önmagán, ugyanis egyrészt a beszállítói hálózatában nagy számban vannak jelen hazai kis- és közepes vállalkozások, és a bővítés számukra is fejlődési lehetőséget jelent, másrészt pedig olyan innovatív iparágról van szó, ahol folyamatosan szükség van a szakképzett munkaerőre, amelynek a kiképzésében maga a vállalat is részt vesz az Óbudai Egyetemmel és a Ceglédi Szakképzési Centrummal folytatott együttműködése révén.

Egyre sikeresebbek és versenyképesebbek a magyar vállalatok

Szijjártó Péter üdvözölte, hogy Magyarország kifejezetten sikeresen szerepel a világgazdasági versenyben, egyre több vállalat dönt úgy, hogy hazánkba hozza a gyárait vagy éppen a kutatási vagy a szolgáltató központjait, és ezáltal folyamatosan dőlnek meg a beruházási rekordok.

„És ugye jönnek a nagy keleti, nagy nyugati vállalatok ide, Magyarországra, de azt látjuk, hogy a magyar gazdaság lelkét alkotó magyar vállalatok is egyre erősödnek, sőt egyre több kerül az elmúlt tizenöt év gazdaságfejlesztési stratégiájának köszönhetően a nagyvállalati kategóriába” – hangsúlyozta.

„Egyre több magyar tulajdonban lévő vállalat mind a keleti, mind a nyugati piacokon a piacvezető vállalatok közé kerül, és ezek a nemzetközi szinten is sikeres, nagy, magyar tulajdonban lévő vállalatok egy fontos stabilitást biztosítanak a magyar gazdaságnak” – folytatta.

„Ráadásul ezen magyar vállalatok közül egyre többen vannak abban az erőben, hogy már nagy, komoly beruházásokat tudnak végrehajtani a kormány támogatásával, amelyekkel a gazdaság teljesítményét folyamatosan növelik, és újabb munkahelyeket hoznak létre” – tette hozzá.

A miniszter ennek kapcsán tudatta, hogy az elmúlt tizenegy év folyamán ezzel együtt már 1120 magyar vállalati beruházást támogatott a kormányzat. „Ezek a nagy magyar vállalati beruházások 2400 milliárd forintos értéket képviselnek, és ezekhez a beruházásokhoz a kormány összesen 590 milliárd forintnyi támogatást biztosított” – tájékoztatott.

Végezetül arra is kitért, hogy Pest vármegyében tíz év alatt felére, 6,3 százalékról 3 százalékra csökkent a munkanélküliség, ami jórészt annak köszönhető, hogy az ipari termelés értéke eközben 2500 milliárd forintról 7000 milliárd forintra emelkedett, ehhez pedig az is jelentősen hozzájárult, hogy itt a kormány támogatásával 320 nagyberuházás valósult meg ezen időszak során.