Ipari visszaesés után gyárépítési rekord: újabb ezer cég kap állami támogatást

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2025 májusában az ipari termelés volumene 2,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,3 százalékkal kisebb volt a 2025. áprilisinál. Azonban bizakodásra ad okot, hogy a legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártás, illetve a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártás is bővült.

Brüsszel évek óta elhibázott gazdaságpolitikát folytat, a háborút támogatja a béke helyett, és az összes rendelkezésre álló pénzt Ukrajnának adja. Brüsszel nyomásgyakorlása ellenére 

hogy fellendítse a hazai ipart és a lehető legnagyobb gazdasági növekedést érje el. Ezt rövid távon a fogyasztásvezérelt, míg hosszú távon a beruházásvezérelt növekedésre alapozza.

A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az ipari termelés és beruházások dinamizálásával erősítse a magyar gazdaság versenyképességét, és fokozza a gazdasági növekedést. Ennek elérése érdekében

• a kormány a 100 új gyár programot 150-re emelte,
• amely így több mint 10 000 milliárd forintnyi beruházást érinthet.

A programnak köszönhetően minden vármegyében épülhet legalább egy új gyár, és a projektek 55 százaléka magyar vállalatokhoz tartozhat. A kormány azonban itt nem áll meg, a Demján Sándor Program keretében több mint 1400 milliárd forintnyi forrással támogatja a hazai kkv-k méretugrását és termelékenységük növelését, ezáltal hozzájárulva a magyarországi ipar fellendítéséhez is.

Demján Sándor Program: 1800 kkv kaphat forrást

Annak érdekében, hogy minél több kkv jusson forráshoz a kormány döntött:

• a Demján Sándor 1+1 KKV Beruházásélénkítő Támogatási Program keretét 48 milliárd forintról 130 milliárd forintra emelte,
• így 450 helyett közel 1800 vállalkozás beruházásának megvalósítását teszi lehetővé.

A kormány a program keretében kiemelten támogatja a kevésbé fejlett régiók vállalkozásait, ezáltal is hozzájárulva a Dél-Alföld, a Dél-Dunántúl, az Észak-Alföld és Észak-Magyarország fejlődéséhez. A Nemzetgazdasági Minisztérium eddig már 852 vállalkozás számára küldött ki támogatói okiratot, amelyek összességében 73,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapnak fejlesztéseik megvalósításához.

Az áprilisi adat csak kiugrás volt – az ipar még nem talált magára

A friss ipari statisztikákat Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is kommentálta, aki szerint a májusi visszaesés a vártnál rosszabb lett, és az áprilisi növekedés csak átmeneti javulást tükrözött: „Az áprilisi 1,5 százalékos növekedést májusban visszaadta az ipar. A termelés éves alapon 2,6 százalékkal csökkent, azaz nem sikerült növekedési pályára állni.” Szerinte a gyenge külső kereslet továbbra is erősen visszafogja a teljesítményt, miközben több szektorspecifikus probléma is fennáll:

• A járműgyártás és a számítógépgyártás pozitív kivétel, az utóbbi rendre a jobban teljesítő alágazatok közé tartozik.
• Az akkumulátorgyártás és az élelmiszeripar viszont gyenge, pedig az akkugyártástól komoly gazdasági húzóerőt vártak.

Regős szerint az akkumulátoripar lemaradása az elektromos autók körüli bizonytalanságokkal is összefügg, az élelmiszeripart pedig versenyképességi gondok és mezőgazdasági problémák sújtják. A második negyedéves GDP-kilátásokat is rontja a májusi adat – figyelmeztet Regős. Szerinte csak akkor lehet valódi fellendülés, ha:

• a külső kereslet erősödik,
• az új gyárak beágyazódnak a hazai gazdaságba, nem csak importált alkatrészekre épülnek,
• és a kormány nem csupán egy-két iparágra koncentrálja a fejlesztéseket, hanem diverzifikált iparpolitikát folytat.

A vezető közgazdász elmondta: „Ha egy szektor nem hozza a várt eredményt, az az egész gazdaság számait rontja. Ezért lenne fontos, hogy ne csak egy-két húzóágazatra építsünk.”