Palkovics László: a mesterséges intelligencia a magyar gazdaság motorja lehet

Palkovics László mesterséges intelligenciáért (MI) felelős kormánybiztossal beszélgettünk az új MI-stratégia céljairól és gyakorlati hatásairól. Többek között az is szóba került, hogy:

• hogyan növelheti az MI a magyar GDP-t,
• mely területeken jelent már most versenyelőnyt,
• miként készül az oktatás és az államigazgatás a technológia alkalmazására.

Hogy áll most az új Mesterséges Intelligencia Stratégia?

A stratégia elkészült, iktattuk, Magyarország kormánya előtt van. Célja, hogy hazánk kihasználja a mesterséges intelligencia adta gazdasági és társadalmi előnyöket, és ezen a területen is stratégiai pozíciót érjen el. A piaci várakozások is benne vannak a stratégiában. Az elmúlt 3-4 hónapban, amióta feladatomat ellátom, egyeztettem közel 1500 szereplővel, akik meghatározzák itthon az MI ügyét. Ha legfontosabb partnerünkkel, a Mesterséges Intelligencia Koalícióval – amely körülbelül 500 céget tömörít – az eddigi közös munkánkat egy kompetenciatérképre fölrakjuk – amit meg is tettünk –, akkor egészen komolyan látszik, hogy az ezzel kapcsolatos feladatok adatainak kigyűjtése, összefoglalása és végrehajtása kifejezetten jól áll. Ez a térkép megmutatja, hogy melyik szektorban milyen kompetenciákkal rendelkezünk, hol vannak alkalmazásfejlesztések és ipari megoldások. Jelenleg nem látok olyan területet, amelyre azt mondanám, hogy valamilyen módon ne hatotta volna át a mesterséges intelligencia.

Korábban azt mondta: a mesterséges intelligenciába befektetett forintok hatása sokkal nagyobb, mint amit más területen ugyanannyi pénz elköltésével lehet elérni. Tudná ezt számszerűsíteni?

Igen, az MI alkalmazásával 15-20 százalékos növekedést szeretnénk elérni a 2030-as GDP-előrejelzéshez képest, ez a régiós szintet meghaladó, de reális célkitűzésnek tűnik. Konkrét példát is tudok mondani hatékonyságnövelésre: a Kall Ingredients egy izocukrot előállító magyarországi vállalat, egy cég, amely teljesen automatizált. Az, hogy mennyire termelékenyek és mennyi minőségi terméket állít elő, nagyban múlik azon, hogy mennyire jól tudja kézben tartani magát a gyártási folyamatot. A menedzsmentje nagyon helyesen fölismerte azt, hogy van 8 évnyi adatuk, és ezt még jobban szeretnék hasznosítani. Azt fogalmazták meg célként, hogy az eddigi irányítási rendszerükről áttérnek egy teljes mértékben adatalapú irányításra. Így kevesebb lett a veszteség, jobban kihasználták a rendelkezésre álló technológiát, a végén pedig megjelent 10 százalékkal több termék.

Vannak olyan vállalatok, amelyek belső MI-rendszert alakítanak ki, hogy bent tartsák a szenzitív információkat?

Igen, rengeteg cég csinálja ezt, szinte mindenkinek van már valamilyen saját belső megoldása. Vannak ügyek, amiket nem viszünk ki a publikus felhőalapú megoldásokba. A Gazdasági Versenyhivatal, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal intenzíven használnak most már ilyen típusú rendszereket, hiszen ők is szenzitív adatokkal dolgoznak.

A minisztériumok használnak mesterséges intelligenciát?

Abszolút, az Igazságügyi Minisztérium például a teljes magyar jogtárat megtanította egy alkalmazásnak. Ez most fog majd lassan debütálni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál (MKIK), így ha valaki alapítani akar egy céget, akkor ezt a modellt megkérdezheti például, hogyan kell Magyarországon ezt megtenni az adott a területen, és megvehet-e például valamelyik önkormányzat területén egy földterületet, és azt is megnézheti, tud-e oda adott esetben gyárat építeni. A Központi Statisztikai Hivatallal (KSH) pedig van egy közös projektünk, ami egy vállalati döntés-előkészítő asszisztens, ez szintén az MKIK-nál fog hamarosan megjelenni béta-verzióban. A KSH-nak 2008-tól kezdődően vannak idősoros adatai, gyakorlatilag minden cégről. Ehhez kiválasztottak 30 ezer darab 250 fő fölötti nagyobb kkv-t, és megnézték, hogy mik voltak a rendelkezésre álló bemenő és kimenő adatok, tehát milyen sikeresen működtek ezek a vállalatok. Így amikor valaki akar alapítani egy kkv-t, akkor a múltbeli adathalmaz alapján ez a háló megmondja, hogy potenciálisan hogyan fog az a cég működni. A múlt héten voltam az IBM-nél, és megnéztük, hogyan lehet ennek egy mélyebb szintjét meghatározni, azaz hogyan lehet egy céget leképezni a digitális térben.

Melyek most a következő fontos feladatai?

Ahogy említettem, gyakorlatilag nem nagyon látok olyan területet, ahol az MI mint eszköz vagy mint fejlesztési cél ne jelent volna meg. Magyarország úgy döntött, hogy létre fog hozni egy Mesterséges Intelligencia Tudományos Tanácsot az én irányításommal, ahol ennek a területnek a magasabb rendű ügyeit fogjuk majd vizsgálni. Ez a fejlesztési irányokat és egyéb területeknek a megjelenítését tartalmazza, ami esetleg ma még nem annyira aktuális. Az oktatási ügyeink is fontosak: most küldtünk ki egy anyagot, amit a Gábor Dénes Egyetem Mesterséges Intelligencia Laboratóriuma készített Balogh Petyával együtt. Ez egy ingyenes, háromórás tananyag. Nagyon fontos, hogy legyen egy képe mindenkinek erről a technológiáról.

A lakossági edukáció jelentősége mekkora?

Az iskolai edukáció rendkívül fontos, hiszen már az nagyon hasznos, ha időben megtanul valaki „promptolni”: ha valaki rossz kérdést tesz fel, akkor rossz választ kap, de ha jól építi fel a témát, akkor valószínűleg kielégítő választ fog kapni. Az ELTE vezetésével zajlik egy olyan folyamat, amely azt vizsgálja, hogy az iskolarendszer különböző részeiben hogyan szeretnénk a mesterséges intelligenciát oktatni, illetve hogyan fogjuk az oktatásnak a módszertanát, tehát a tanárembereket felkészíteni arra, hogy mit mondjon a gyereknek: használja a ChatGPT-t, vagy ne. Ennek a technológiának is van pozitív oldala is a negatívok mellett, ráadásul túl sok fiatal használja már ahhoz, hogy szőnyeg alá söpörjük. Zajlik tehát a tanárok fölkészítése, szerintem körülbelül még egy hónap, és akkor készen lesz az a javaslat.  

Az orvostudományban is elkerülhetetlen már az MI használata. Ebben az ágazatban is vannak együttműködések?

A mesterséges intelligencia alkalmazásában az egészségügy az egyik olyan terület, ahol nagyon sok adatunk van, amelyeket lehet arra használni, hogy a gyógyítások hatásfokát növeljük. Említhetek példaképpen képfelismerő algoritmust, amelynek a használata után az orvosnak már csak azt az eredményt kell megnéznie, hogy lát-e még ahhoz képest valamit. A különböző betegségeknek a korai előrejelzésében is nagyot léphetünk előre, az EESZT-adatbázis rengeteg információt tartalmaz visszamenőlegesen. A Magyar Levéltár pedig egy olyan applikációval rendelkezik, amely az anyakönyvi kivonatokat dolgozza fel. Ebből három születik általában: egy születési, egy házassági és egy halálozási. Az utóbbi egy sor információt tartalmaz, hogy miben hunyt el az adott ember. Ez azért fontos, mert az összes öröklött genetikai és egyéb más betegség látszik ezen keresztül. Tehát 1850 óta, amióta az állam végzi az anyakönyvi kivonatok kezelését, van adatunk. Ez nagy segítség lehet az örökletes betegségek diagnosztizálásában és gyógyításában.

Ezeken a területeken van még jelen a mesterséges intelligencia

Mit lehet tudni az állami tulajdonú szuperszámítógépekről?

A számítási kapacitásoknak a rendelkezésre állása fontos dolog, amit meg lehet venni máshonnét is, de akkor ki vagyunk szolgáltatva. Még 2022 elején nyertünk egy pályázatot egy további 20 petaflopsos bővítésre, aminek 35 százalékát az Európai Unió, 65 százalékát pedig a magyar kormány finanszírozza. A gép állami tulajdonú lesz, és garantálnunk kell a teljes kihasználtságát. Ma is van egy szuperszámítógépünk, a Komondor, ami Debrecenben van, de ennek a kapacitását ma már a magyarországi alkalmazások teljesen lefedik, ezért van szükség a növelésre. Az mindenképpen versenyképességi előny, ha egy adott országban hozzá lehet férni ilyenfajta számítási teljesítményhez. Egy ilyen gépnél két fontos szempont is van: az egyik a biztonságos, stabil politikai és egyéb környezet, a másik pedig az energia-hozzáférés, ugyanis ezek az eszközök komoly energiát igényelnek. Az atomenergia vitakérdés, lehet szeretni, vagy nem szeretni: mi éppen Paks II.-t építjük. Mióta én kormánybiztos vagyok, azóta több nagy külföldi cég keresett meg azért, mert hazánk energiabiztonság szempontjából is megbízható ország, és ők szívesen hoznának ide emiatt adatközpontokat.

Mondhatjuk, hogy Magyarország autógyártó nagyhatalom. Ez már kéz a kézben jár a mesterséges intelligenciával?

Az autóiparral van egy folyamatos kapcsolatunk a zalaegerszegi tesztpályán keresztül. A mesterséges intelligenciának az autóipari megjelenése komoly terület, ebben nyugodtan mondhatjuk, hogy Magyarország high-tech ország. Rengeteg kiváló és korszerű autó készül itt el, aminek az a következménye, hogy nemcsak a jármű high-tech, hanem a gyártási környezet is. A BMW debreceni gyára a világ legmodernebb üzeme, de a Mercedes bővítése is a világ élvonalába tartozik. Ezek jelentős részben már mesterséges intelligenciával is irányított, robotizált, komoly kapacitással dolgozó vállalatok. Folyamatosan tárgyalunk az összes ilyen céggel, mint például a Continental vagy a BYD.

Mennyiben befolyásolja a munkaerőpiacot a mesterséges intelligencia?

Egyelőre nem látom, hogy Magyarországon a robotok elvennék a munkánkat, mert folyamatosan munkaerőt keresünk, például az autóiparban is. Hazánk ebben az értelemben biztonságos környezet, egyszerűen azért, mert olyan a gyártási szerkezetünk, hogy ez munkaerő szempontjából nem tűnik problémásnak. Óhatatlanul át fog rendeződni valamennyire, mert egy veszélyes vagy nehéz munkát, amit már nem éri meg embernek elvégeznie, átveheti a robot. Amit ugye emberi személyzet felügyel.