Alighogy eltűnt a ragadós száj- és körömfájás a hírekből, a magyar hatóság is reagált a romló horvátországi állategészségügyi helyzetre, azon belül is az afrikai sertéspestis (ASP) kitöréseire: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági hivatal (Nébih) Baranya vármegyében, a magyar határ közelében egy magas kockázatú terület létrehozásáról döntött. Ez 15 vadgazdálkodási egységre terjed ki. Mint emlékezetes, a Magyarországon is évekkel ezelőtt megjelent, viszont eddig csupán a vaddisznóállományban azonosított afrikai sertéspestist (ASP) júliusban házisertés-állományban észlelték a Horvátországban Kácsfalu (Jagodnjak), majd Bolmány (Bolman) község területén. A július 21-i héten pedig a horvát hatóság két kitörést állapított meg a magyar határ közelében vaddisznóban, Kácsfalu és Valpó (Valpovo) külterületén, a magyar határtól számított 20 kilométeres zónán belül.

Outbreak of bluetongue virus reported in livestock in Belgium, ragadós száj- és körömfájás, kéknyelv-betegség — A ragadós száj- és körömfájás mellett a kéknyelv-betegség is nagy károkat okozhat / Fotó: Anadolu via AFP

A Nébih szerint az, hogy már a horvátországi, határ menti vaddisznóállományban is jelen van a betegség, arra enged következtetni, hogy a térség vírusterheltsége magas. Emiatt tovább nőtt annak kockázata, hogy a horvát határszakasz közelében élő hazai vaddisznóállomány megfertőződik az ASP vírusával.

Az ASP jelenléte gyakorlatilag folyamatos, a Nébih márciusban jelezte is, hogy a magyar határhoz közel lévő romániai Temes vármegyében több nagy létszámú sertéstelepen is ASP-kitörést azonosított a román hatóság. Ugyanebben az időszakban Horvátországban újra kimutatták a vírust házisertés-állományokban, valamint Szerbiában is nagyon magas az ASP-esetetek száma házi sertésekben és vaddisznókban egyaránt.

Ragadós száj- és körömfájás: a cél a mentesség

Tavasszal a magyar határ környékén előforduló ASP-kitörésekről elvitte a figyelmet, hogy március 7-én bejelentették: több mint ötven év után újra megjelent Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF). Öt különböző telepen jelent meg a betegség, amelyek mindegyike Győr-Moson-Sopron megyében található, és összesen 19 ezer állatot érintett.

A hazai állattenyésztők és élelmiszer-feldolgozók körében nagy riadalmat váltott ki az RSZKF megjelenése a tovagyűrűző gazdasági hatások miatt. Nemcsak a fertőzött telepek teljes állatállományának leölése, hanem a kereskedelmi korlátozások miatt is nagyok a veszteségek. A kór annak ellenére súlyos károkat okoz még most is, hogy június 6-án bejelentették: Magyarország sikeresen megfékezte az RSZKF-betegséget, így az Európai Unió feloldotta az összes védő- és megfigyelési körzetet, valamint a további korlátozás alá eső területet, amivel együtt a hazai korlátozások is megszűntek. Az unión kívüli, harmadik országokkal történő exportról kétoldalú megállapodásokban kell megegyezni, ami sokszor egy évnél tovább is eltarthat.

Az állategészségügyi hatóság azt tűzte ki célként, hogy az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) ismét megadja Magyarországnak a mentes státuszt,

amelynek kérvényezésére is csak július felében nyílt meg a lehetőség.

Újra itt a közelben kéknyelv-betegség

A mentesség elnyerésének hosszú folyamatát érzékelteti Magyarország kéknyelv-betegségtől történő mentességének megszerzése. Nálunk 2015-ben terjedt el járványszerűen a szarvasmarhákat és juhokat megbetegítő kéknyelv-betegség. A Nébih arra emlékeztet, hogy a betegség jelenléte miatt az élőállat-szállítások éveken keresztül csak szigorú feltételekkel (vakcinázás, vérvizsgálat, szúnyogellenes kezelés) valósulhattak meg az Európai Unió többi tagállamába és számos harmadik országba is. A hazai mentesítési program eredményeként az Állategészségügyi Világszervezet által előírt mentességi feltételeket Magyarország már 2017-ben teljesítette, az unió további, szigorúbb vizsgálatok elvégzését követelte meg a státusz elismeréséhez, az Európai Bizottság pedig újabb hosszú procedúra után, 2021. február 22-én ismerte el Magyarország kéknyelvbetegség-mentességét, ami jelentős versenyelőny az exportpiacokon.

Ezt a mentes státuszt fenyegeti, hogy a környező országokban újra terjed a kéknyelv-betegség, Szlovénia például júliusban jelentett kitörést egy délnyugati juhtenyészetben. A kór halálos lehet a házi kérődzők, például a juhok, szarvasmarhák és kecskék számára.

Most mentesek vagyunk a madárinfluenzától, de a csirkemell és a tojás ára még mutatja a vírus hatását
Egy év alatt nagyot drágult a csirkemellfilé, és még nagyobbat a tojás. A háttérben a madárinfluenza áll, ami miatt egy év alatt megtízszereződött az USA tojásimportja.

Idén nemcsak visszatérő, hanem korábban Magyarországon még soha elő nem fordult betegség is megjelent az állatállományban: év elejében Zala vármegyében azonosították juh- és kecskeágazatban szintén nagy gazdasági károkat okozni képes kiskérődzők pestisét, amelyet rövid idő alatt sikerült legyűrni, és nem terjedt tovább.

Rájár a rúd a juhokra

Ugyancsak a juhokat és a kecskéket fenyegeti a juh- és kecskehimlő, amely rendszeresen megjelenik egyes európai országokban. Magyarországon nincs jelen, de veszélyes lehet, hogy júniusban a román állategészségügyi hatóság több kitörést is megerősített. A juh- és kecskehimlő Európában széles körben előfordult, a 70-es évek végére sikerült megszabadulni a fertőzéstől – emlékeztet a Nébih. A mentesség elérése óta azonban a betegség rendszeresen megjelenik egyes európai országokban.

A 2022-es spanyol járvány felszámolása csaknem egy évig tartott, Bulgáriában pedig a török határhoz közeli részen, 2023 szeptembere óta van jelen a betegség.

Görögországban szintén 2023 őszén indult egy nagyobb járvány, melynek részeként a mai napig jelentenek kitöréseket.

A juh- és kecskehimlővel szemben Európában új betegség a bőrcsomósodáskór, amely eddig főleg Afrikában és a Közel-Keleten fordult elő. A betegség vírusa elsősorban a vérszívó ízeltlábúakkal (szúnyogokkal, legyekkel vagy kullancsokkal), ritka esetekben állatról állatra terjed. Jelenlétét idén

Szardínia szigetén, majd
az észak-olaszországi Lombardiában, valamint
Franciaországban is megerősítették.

A betegség Magyarországon nincs jelen, azonban a megnövekedett járványügyi kockázat miatt az országos főállatorvos elrendelte a szarvasmarha- és bivalyszállítmányok fokozott állategészségügyi ellenőrzését. A bőrcsomósodáskór vírusa embert nem betegít meg, sem a fertőzött állat, sem a fertőzött állatokból előállított élelmiszer nem jelent veszélyt emberre. A betegség elleni védekezés ugyancsak a jelentős gazdasági kártétele miatt fontos.

Mindezek tetejébe

július közepén a horvátországi Split-Dalmát és Sibenik-Knin megyében lépfene okozott hirtelen elhullást a marhaállományban,

amire a horvát hatóság zárlattal reagált. A lépfenét a Bacillus anthracis baktérium okozza, amely arról ismert, hogy rezisztens spórákat termel, amelyek évtizedekig is életben maradhatnak a talajban. A betegség házi és vadon élő állatokban (szarvasmarha, juh, kecske, ló, sertés és vad) fordul elő, de emberre is átterjedhet.

Pestistől a himlőn át a lépfenéig: állatbetegségek vírusai keringenek körülöttünk