A tűzszünet vagy a béke arra is garancia lenne, hogy végre ne támadják a Magyarországnak fontos infrastruktúrát

Az ukrán–magyar energiakereskedelmet József Attila közel 90 éves szavaival lehet legegyszerűbben összefoglalni: „ …fecseg a felszín, hallgat a mély…” – ezzel a hasonlattal vezette be válaszát a Világgazdaságnak Balogh József energiapiaci szakértő, akit Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnöknek az ukrajnai háborús helyzet rendezése érdekében szervezett, alaszkai tárgyalásának egyik remélt következményéről kérdeztük. Balogh József sorra vette az áram-, gáz- és olajpiaci összefüggéseket. Kiemelten nyilatkozott a Barátság kőolajvezeték biztonságának fontosságáról.

Mint kifejtette, a politikai és közéleti megszólalások alapján azt gondolhatnánk, hogy a két ország között nincs meg a szükséges bizalom a kereskedéshez: de az energiaipar pont annak a bizonyítéka hogy a hangos politikai „beszólások” mögött nincs harag, az ukrán–magyar energiakereskedés a „business as usual” alapon megy.

Mi változna az energiakereskedelemben, ha a jövő héten végre elkezdődne a tűzszünet? A három legfontosabb téma a nyersolaj, a földgáz és az elektromos áram.

Nem tudunk eleget a Barátság kőolajvezeték működéséről  

A nyersolaj egy feketedoboz. Mai napig nincs megbízható információ a Barátság vezeték működéséről: a földgázban és áramban jól ismert nagy EU-platformok, az Entso-E(lectricity) és Entso-G(as) az olajiparban ismeretlenek. Nincs Entso-O(il), marad a találgatás. Feltehetőleg a Barátság vezetéken érkezik nyersolaj Magyarországra, mert importált olaj nélkül a szó valódi értelmében megállna az élet. 

Ennek a nagy része a Barátság vezetéken érkezik Oroszországból, a többi a Janaf (Adria) vezetéken Horvátország felől. Íratlan szabály volt ebben a szörnyű háborúban, hogy ezt a vezetéket egyik fél sem támadja:

• az oroszok valutához,
• az ukránok tranzitdíjhoz és finomított olajtermékekhez

jutnak, ha a Barátság vezeték rendesen működik. Sajnos az élet pont a múlt héten írta felül ezt a szabályt – idézte fel a szakértő: az oroszok eltalálták az Orlivka gázállomást (messze a front mögött, a román határnál), és ezért cserébe az ukránok támadták a Barátság vezeték egyik kompresszorállomását Unecsa környékén. A tűzszünet garancia lenne arra, hogy a fent említett Barátság vezetéket többet ne támadják: Magyarország szempontjából pont ez lenne a tűzszünet legfontosabb eredménye.

Áramkereskedelem: a napos órák száma fontosabb a tűzszünetnél

Az elektromos áram adok-kapok játék. Itt a főszabály az volt, hogy az ukránok importálják a magyar áramot a HUPX-ről. A télen voltak olyan napok és hetek, amikor Magyarország volt Ukrajna legfontosabb elektromosáram-beszállítója: több áram ment ki a HUPX-ról, mint a lengyel, szlovák és román határon együtt. Politikai és közéleti veszekedés ide vagy oda, az áramexport nagyban ment és megy a magyar–ukrán határon. Ez az irány változott az idén nyáron, a naperőművi (PV) termelés miatt (tipikus szezonális tényező): 

Miért exportálnak, ha nincs elég áram az országban? Azért, mert így az ukrán PV-termelők euróhoz jutnak, nem ukrán bankszámlán. Az Ukrajnában bevezetett devizakorlátozás potenciális „kicselezése” a naperőművi áram exportja Magyarországra. Igaz, csak átmeneti jelenség, és szeptembertől újra a vevői oldalon lesznek az ukránok a HUPX-en. Összefoglalva: az elektromos iparban a napos órák száma fontosabb, mint a tűzszünet – jelentette ki Balogh József.

A gáz kiszállítása uniós normák szerint zajlik

Végül a földgázról. Itt megtörtént a lehetetlen: Magyarország folyamatosan gázt exportál Ukrajnába. A nagy ukrán állami cég és a kisebb magántársaságok is folyamatosan töltik fel a hatalmas ukrán gáztárolókat. Ezek kapacitása körülbelül 30 milliárd köbméter, ami a magyarországi éves fogyasztás közel négyszerese. 

Ezért volt furcsa az, hogy júniusra a Magyarországról Ukrajnába történő gázszállításra kiírt havi gázkapacitás-aukció eredménytelen volt: az összes kapacitás átkerült a napi aukciókra, ami extra költséget és bizonytalanságot jelentett az ukrán vásárlóknak. De még ezt a pluszkockázatot is bevállalták a kinti vevők, és a magyar gázexport napi kapacitáson ment ki Ukrajnába. A tűzszünet itt is csak szimbolikus változásokat hozna: a földgázhatárkapacitás-kereskedelem és kiszállítás EU-normák szerint szabályozott üzlet, amelynek során a júniusi aukciós probléma inkább a ritka kivétel volt, mint a szabály. Az iparág várja a fent említett júniusi határkapacitás-aukcióval kapcsolatos szabályozói vizsgálat végét: ez már a második eset volt, amikor a MEKH vizsgálatot indított gázkapacitás-aukciók miatt Magyarországon.

Összefoglalva, minden tűzszünet jobb, mint egy értelmetlen háború – szögezte le Balogh József. Az áram- és földgázszektorban a tűzszünet hasznos, de nem annyira kritikus, mint az olajszállításban. Magyarország számára az lenne a legfontosabb, hogy a tűzszünet garantálja a Barátság vezeték normális működését.