Feldobom dán, leesik amerikai. Mi az? Trump Grönland-retorikája végzetesen egymásnak ugrasztotta a NATO-tagokat
Az Európai Unió langyos válaszra jutott Donald Trump venezuelai műveletére, amely nem nyugtatta meg Grönland vezetését. Brüsszel számára nehéz határozott álláspontra jutni, amiért az amerikai elnök újra nyíltan fenyegetőzni kezdett Grönland elfoglalására vonatkozó terveivel. Bár Grönland belügyeit maga intézi, de a kül- és védelmi politikával kapcsolatos döntéseket Koppenhágában hozzák meg. Egy esetleges katonai művelet a NATO-alapítótag Dánia ellen nemzetközi káoszt okozna a szakértők szerint.
Grönland reszkethet a jégpáncél alatt
Az Európai Bizottság hétfőn különbséget próbált tenni Nicolás Maduro venezuelai vezető amerikai hatalomátvétele és Trump megújult retorikája között az északi-sarkvidéki terület átvételéről , de végül senki nem tudta megmondani, hogyan lehet eltántorítani az amerikai elnököt egy ilyen lépés megtételétől.
Grönland az Egyesült Államok szövetségese, és a NATO is tagja. Ez pedig egy hatalmas különbség
– mondta Paola Pinho, az Európai Bizottság szóvivője. Hozzátette: „tehát teljes mértékben Grönland mellett állunk, és semmilyen módon nem látunk lehetséges összehasonlítást a [Venezuelában] történtekkel.”
Trump már tavaly is „győzött” Grönlandon
Jens-Frederik Nielsen, Grönland miniszterelnöke azonban bagatellizálta a venezuelai összehasonlítást, hangsúlyozva az újságíróknak, hogy országa demokratikus. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a kormány most „élesebb választ” fog adni Trump nyilatkozataira.
Elég volt. Nincs több nyomás. Nincs több célozgatás. Nincs több fantáziálás az annektálásról
– írta Nielsen hétfőn egy közösségi médiás bejegyzésben. Mette Frederiksen dán miniszterelnök szó szerint vehette Trump fenyegetéseit, és figyelmeztetett, hogy egy ilyen támadás a NATO végét jelentené. „Az amerikai elnököt komolyan kell venni, amikor azt mondja, hogy Grönlandot akarja” – mondta. „Ha az Egyesült Államok úgy dönt, hogy katonailag megtámad egy másik NATO-országot, akkor mindennek vége... beleértve a második világháború vége óta létrehozott biztonságot is.”
Grönland legkevésbé sem hideg reakciója arra enged következtetni, hogy nem bíznak az amerikai elnökben úgy, mint a venezuelai események előtt. Dánia már korábban is jelezte, hogy nem hajlandó az Egyesült Államok és Donald Trump javára lemondani Grönlandról, hiszen a grönlandi lakosok szavaztak a fennhatóságról, amelyből Dánia jött ki nyertesen.
A területért így jelenleg két NATO-tagország versenyez, amelyek nagyjából hasonló távolságra találhatóak Grönlandtól.
Amikor többedjére is megkérdezték, hogy az Európai Unió milyen konkrét lépéseket tehet Trump elhárítása érdekében, a bizottság óvakodott. Csupán annyit nyilatkozott, hogy „nem hagyja abba a nemzeti szuverenitás és területi integritás elveinek védelmét”. Azt azonban nem tisztázta, hogy ezt mivel garantálja. 2025 tavaszán Grönland középjobboldali ellenzéke meglepetésszerű győzelmet aratott a parlamenti választásokon, amelyeket a függetlenség kérdése és Donald Trump amerikai elnök ígérete, hogy átveszi a félig autonóm terület irányítását, dominált.
A Dániától való fokozatos függetlenné válást támogató Demokrata Párt a szavazatok mintegy 30 százalékát szerezte meg.
Grönlandnak szüksége van arra, hogy összefogjunk egy olyan időszakban, amikor külső érdekek övezik
– nyilatkozta Jens-Frederik Nielsen pártelnök a helyi médiának. Hozzátette: „egységre van szükség, ezért mindenkivel tárgyalásokat fogunk kezdeni.” A választásokon részt vevő hat fő párt közül öt támogatja a Koppenhágától való függetlenséget, de nem értettek egyet annak megvalósításának üteméről.
Mostantól egy kis európai ország fog vadászni Putyin atom-tengeralattjáróira: Amerika eladta nekik a szuperfegyvert – videón, mire képes a Poseidon
A Grönland-dilemma
Az utóbbi években a világhatalmak igyekeztek kiterjeszteni sarkvidéki jelenlétet, az ásványkincsekben gazdag Grönland pedig – amely egy amerikai katonai bázisnak ad otthont – stratégiai biztonsági és kereskedelmi értéke miatt áhított terület.
Bár Grönland Dánia önkormányzattal rendelkező területe, magának az EU-nak nem része, mivel 1985-ben kilépett elődjéből, az Európai Közösségekből. A grönlandiak azonban uniós polgárok, mivel Dánia a blokkban van.
Szükségünk van Grönlandra a nemzetbiztonsági helyzet miatt
– mondta Trump vasárnap az újságíróknak az Air Force One fedélzetén. „Ez stratégiai fontosságú. Jelenleg Grönlandot mindenfelé orosz és kínai hajók borítják.” Bár az elnök arra fogta kijelentéseit, hogy Oroszország az elmúlt években fokozta védelmi beruházásait az Északi-sarkvidéken, míg Kína időnként csatlakozott Moszkvához közös járőrözésekben, a szakértők kiemelték, hogy Grönland közelében meglehetősen kevés katonai tevékenység történt.
Grönland és Dánia is többször elutasította Trump közeledését, ragaszkodva ahhoz, hogy Grönland nem eladó, és hogy jövője a saját polgárainak, nem pedig Washingtonnak a kérdése.
A NATO igyekszik elkerülni az amerikai elnökkel való szembenállást. Míg sok szövetséges eddig valószínűtlennek minősítette a teljes körű grönlandi behatolást, Trump megjegyzései szorongást – és dacot – kezdenek kelteni a szövetségen belül.
Némi kreatív gondolkodásra van szükség… a szövetség Grönland körüli jelenlétének megerősítéséhez, és ezáltal az Egyesült Államok biztonsági aggályainak kezeléséhez
– mondta egy másik magas rangú NATO-diplomata, megjegyezve, hogy a szervezet több katonai felszerelést küldhetne a régióba, ahogyan azt tavaly a Balti-tengeren és a NATO keleti szárnyán tette. Hozzátette azt is, hogy „Ha egy szövetséges államfője azt mondja, hogy a szövetséges terület egy részén … »mindenhol orosz és kínai hajók vannak«, akkor ezt nagyon komolyan kell venni” – tették hozzá.
Raphael Glucksmann, az Európai Parlament Szocialista és Demokrata csoportjának francia európai parlamenti képviselője azt javasolta, hogy az EU hozzon létre „egy állandó európai katonai bázist Grönlandon”, amely szerinte „határozottságot jelezne Trump felé, és lehetővé tenné számunkra, hogy megöljük az amerikaiak azon érvelését, hogy képtelenek vagyunk garantálni Grönland biztonságát”.
