Kritikus állapotban a német gazdaság, maga Merz figyelmeztet – de merre indulhat a fejetlen csirke?
Hétfőn meglepetésre eltávolította bizalmasát a kancellária éléről Friedrich Merz, pénteken pártja, a kereszténydemokrata CDU a koalíciós partner Szociáldemokratákkal (SPD) egyeztet, és borítékolható az összeütközés. Kedden az szivárgott ki, hogy a kancellár kijelentette: a német gazdaság „bizonyos szektorai” „nagyon kritikus” állapotban vannak, lépni kell. A három esemény egy vonalra fűzhető fel, amely riasztó képet fest a német és az európai politikára és gazdaságra leső veszélyekről.
Az említett hármast a Bloomberg is összefűzi, amikor beszámol a kiszivárgott Merz-levélről, amelyet oda nem adtak, de a hírügynökség munkatársa elolvashatta azt.
2026-ban ezért arra kell összpontosítanunk, hogy meghozzuk azokat a helyes politikai és jogi döntéseket, amelyek alapvetően javítják az üzleti környezetet
– írta Merz a Bloomberg által megismert levélben. Egyben elismerte, hogy konzervatív blokkja (a CDU-CSU szövetség, amely kritikusai szerint balra tolódott) és a szociáldemokraták alkotta koalíció együttes kormányzásuk első nyolc hónapjában nem tettek eleget Németország versenyképességének javításáért.
Német gazdaság: szerepe volt Merz legsúlyosabb személyi döntésében
A német sajtó java különösebb magyarázat nélkül számolt be hétfőn arról a meglepetésről, hogy Merz menesztette legközvetlenebb munkatársát és bizalmasát, Jacob Schrotot, és Philipp Birkenmeiert nevezte ki a helyébe. A Bild hozta azt a magyarázatot, hogy
a kancellár elégedetlen azzal, hogy közvetlen köréből hiányzik a gazdasági szakértelem.
A Bloomberg anyaga ezt már magától értetődően viszi tovább: Merz levele egy szélesebb kísérlet része kormánya újrahangolására, egy olyan év után, amelyet „hibák sorozata” jellemzett.
A három eseményhez a Bloomberg hozzátesz egy negyedik, későbbit is, amelyet a Bild nem említett, a Világgazdaság híre azonban igen: az ellenzéki jobboldali AfD megerősödése mellett érkező öt idei tartományi választást. A német politikában erős Bundestag-frakciója ellenére vasfüggöny mögé tolt AfD egyre tudatosabban gazdasági alapon kritizálja a pártot ideológiai alapon kirekesztő kormánypártokat.
A Bloombergnek ez az anyaga nem nevezi meg pontosan, mit takar „a hibák sorozata”, közéjük sorolja-e netán, hogy a decemberi EU-csúcson megbukott Merz és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök terve a befagyasztott orosz vagyon Ukrajnához játszására. A helyette elfogadott B tervet – 90 milliárd eurós hitel felvételét Ukrajna számára – az AfD társelnökei, Alice Weidel és Tino Chrupalla súlyos pénzkidobásként kritizálta.
A kiszivárgott levélben, amelyet Merz a kormánykoalíció törvényhozóinak írt, nem nevezte meg pontosan, mely ágazatokra gondolt, amelyek kritikus helyzetbe kerültek. A Bloomberg egy szektort említ, amelyre Merz valószínűleg gondolt. A magyar gazdaság számára fontos német autóipar válsághíreiről, amelyeket jelentős részben a Merz által is támogatott uniós energiapolitika generált, a Világgazdaság is rendszeresen beszámol. De írtunk a hasonló gazdasági súlyú energiaintenzív szektorok szenvedéséről is.
Összességében Európa legnagyobb gazdasága továbbra is gyengén teljesít – emlékeztet a Bloomberg –, annak ellenére, hogy Merz koalíciója számos reformot indított el,
- köztük több száz milliárd eurós, adósságból finanszírozott infrastruktúra-alap létrehozását és
- a katonai kiadások jelentős növelését.
- Ez a program azonban, amelytől általában Európa számára is sokat remélnek a bizakodók, még be sem indult.
Merz gazdasági tanácsadói nemrég 1 százalék alá csökkentették az idei növekedési előrejelzést, az IMF pedig arra figyelmeztetett, hogy Németországnak „bátor” reformokat kell végrehajtania, ha boldogulni akar. Láthatóan Merz maga is tudja, hogy valamit változtatni kell. A kérdés, hogy mit, és ez a bökkenő,
főleg mikor a koalíciót egy olyan partnerrel hoztuk létre, amely előtte a fő kormánypárt volt, és úgy vertük meg a választásokon, hogy mást-mást akartunk.
A péntek-szombati koalíciós egyeztetésen borítékolható a konfliktus
Ilyen pillanatokban sokaknak eszébe jut, hogy tavaszi kancellárrá választásán Merz az első körben egyszerűen elbukott, nem kapta meg a többséget. A pénteki egyeztetés a keddi kiszivárogtatás jegyében arról az alapról indul, hogy válságos a helyzet a gazdaságban. Politikus számára ilyenkor zsigeri kérdés, kit hibáztasson, ráadásul a két nagy párt az előrelépést továbbra sem azonos módon képzeli el.
Merz levelére reagálva az SPD parlamenti frakcióvezetője, Matthias Miersch hangsúlyozta: a balközép párt számára kiemelten fontos a kollektív szerződések betartása, a stabil bérek és a hatékony szociális reformok.
Akik növekedést akarnak, azoknak védeniük kell a munkahelyeket, ösztönözniük kell az innovációt és a beruházásokat, valamint erősíteniük kell a szociális biztonságot
– idézte Mierschet az RND médiacsoport. Hozzátette: „Az SPD parlamenti frakciója világos prioritásokat fog meghatározni ennek érdekében a parlamentben, kezdve az e heti frakcióülésünkkel.”
Merzék ugyanakkor szélesebb körű nyugdíjreformot, vállalati adókedvezményeket és szociális kiadáscsökkentést szorgalmaznak – olyan intézkedéseket, amelyeket a kormánykoalíció kisebbik pártja, az SPD nagyrészt ellenez – összegez a Bloomberg.
Jön az AfD, ment a szélsőbal, Berlin kereszttűzben és olykor áram nélkül
Mivel idén öt tartományi választást tartanak Németországban, az AfD – amelyet az amerikai hírügynökség a német sajtóhoz hasonlóan rendre szélsőjobboldalnak nevez, az amerikai kormánypolitikusok azonban nem – várhatóan tovább erősödik, és szeptemberben két volt keletnémet tartományban is győzelemre áll. Miután a tavalyi választáson története legrosszabb eredményét érte el a háború utáni Németországban, az SPD azóta nehezen tudja visszaszerezni elvesztett támogatását.
A pártot kedden újabb csapás érte Brandenburgban, az egyik Berlin környéki tartományban, amikor összeomlott a koalíciója a szélsőbaloldali BSW párttal (amelyet az AfD-től eltérően nem vontak karanténba). Az SPD-s miniszterelnök, Dietmar Woidke újságíróknak azt mondta: egyelőre kisebbségi kormányként folytatja a kormányzást, miközben megpróbálja visszaszerezni a parlamenti többséget.
A BSW – amelyet a volt baloldali politikus Sahra Wagenknecht alapított – nem jutott be az alsóházba a tavalyi országos választáson, és támogatottsága jelentősen erodálódott a heves belső viták közepette, miközben az AfD tör előre, és már a legnépszerűbb párt, különösen az ország keleti felében, a valamikori NDK-ban.
A berliniek közben a héten szélsőbalos csoportok működéséről fájdalmas leckét kaptak, az immár sorozatos gyújtogatások miatt. Az elkövetők nyomát bottal ütik, két nappal a friss eset után még mindig nem állt vissza az áramszolgáltatás.
Berlin háború sújtotta területnek néz ki, kiderült, hogy tényleg gyújtogatás miatt ment el az áram a fagyban
Beszámoltunk róla, szombaton reggel elment az áram a német fővárosban. Gyújtogatás volt a gyanított ok, és mára kiderült, hogy tényleg ez történhetett, szélsőbalos csoport vállalta magára az akciót. Több tízezer háztartás maradt áram nélkül több napra, a berliniek erre emlékezni fognak. Az idősotthonokat és a kórházakat kitelepítették. Ez már másfél évtizede így megy – írja a helyi lap.
Kedden aztán jött egy jó gazdasági hír is: 1,8 százalékra csökkent decemberben a német éves infláció a novemberi 2,3-ról. Manapság azonban a német gazdaságban az öröm is üröm. Sejthető, hogy a kisebb drágulás mögött a kínai áruk beáramlása áll. Rövid távon az inflációt fékező tényezők lesznek meghatározók, így például az erősebb euró és a kedvező energia-bázishatások, valamint az, hogy belföldi és külföldi vállalatok az Egyesült Államokból Európába irányítják át termékeiket dömpingáron – kommentálta az ING elemzői jegyzete.
