Erőmű helyett a termőföldbe és a malacba mehet a lignit

A szénerőművek bezárását előíró uniós direktívák nem kegyelmeznek a lignitalapúaknak sem, 2028-ig ezeknek a működését is meg kell szüntetni, ami piac híján a Mátrai Erőművet kiszolgáló bányák végét is jelentheti. A tárnákat vízelöntéssel fenyegető bánya felhagyás azonban talán részben mégis elkerülhető lesz, feltéve, hogy az agrárcélú felhasználás látható szintre emelkedik.

Sokarcú a lignit

A lignit mezőgazdasági felhasználása egyáltalán nem újdonság, Németországtól Csehországig Lengyelországon át számos helyen tömegesen veti be az agrárium a legkülönfélébb területeken. Itthon is gyártanak lignitalapú termékeket részben hazai értékesítésre, az agrár célú alkalmazás azonban – ami egyébként a rendszerváltásig teljesen megszokott volt – messze nem elég elterjedt.

Használata korábban sem volt fölösleges, most viszont 

Ez az állítás Ragulszky Gábor MVM Mátrai Erőmű vezérigazgatói főtanácsadó szerint – bár annak tűnhet – nem feltétlenül túlzás. Az indokolatlanul magas műtrágyahasználat miatt elszegényített termőföldből ugyanis egyre inkább hiányzik a talajélet, hiányoznak a nedvesség befogadásához, megőrzéséhez – végső soron a tápanyagok felszívódásához – nélkülözhetetlen szerves anyagok, mikrobák. Lignit használatával viszont, még magas műtrágyahasználat mellett is lehetne ezen segíteni.

A legjobb szolgálatot szerves trágya adalékként teheti a lignit, mert ilyen formában járul hozzá leginkább a 

• talaj szerkezetének, 
• vízháztartásának, 
• termőképességének 

javításához. Ez pedig különösen a szárazsággal sújtott Alföldön lehet nagyon fontos, mivel a szerves anyagban – egyebek mellett hasznos mikrobákban – gazdag termőföld nem elengedi, hanem magába fogadja és hosszú távon meg is tartja az egyre korlátozottabb mennyiségben rendelkezésre álló vizet.

A gyorsan növő és magas húskihozatalú, ezért preferált sertésfajtákat hatványozottan jellemző emésztési problémák ugyanis – többek között azok, amelyek akár az állatok elhullását is eredményezhetik – az ilyen tartalmú takarmány kiegészítővel megelőzhetők lehetnek.

A lignit és a szerves trágya együttes hasznosulása egyébként a lignit alapú erőművek működése esetén is teljesen megszokott, csakhogy éppen fordított előjellel. A 45 százalékos víztartalmú, ezért nagyon alacsony kalóriatartalmú lignit energiakihozatalát ugyanis növényi maradványok mellett szárított trágyából előállított biomasszával javítják. Az ilyen módon keletkező biomassza elégetését azonban – éppen az aszályosodás lassításában és a talajélet visszaállításában betöltendő szerepe miatt – Ragulszky Gábor sommásan bűnnek minősíti.

Hatmillió tonna helyett egymillió jöhet a felszínre

A mezőgazdasági célú hasznosításhoz a kormányzat nagy reménykét fűz, és nem véletlenül.  A Nógrádtól Miskolcig húzódó – évi hatmillió tonna lignit kitermelését még évtizedekig fedező – szénmezőben rejtőző lignitvagyon ugyanis stratégiai tartalék, aminek jelentőségét a nem éppen biztató geopolitikai helyzet tovább növeli, s aminek a megőrzése szempontjából a tárnák vízelöntésének rémképét előrevetítő bányabezárás nem tűnik a legjobb alternatívának.

Az évente elvileg kinyerhető hatalmas mennyiség felszínre hozására lignitalapú erőművek híján csekély esély mutatkozik, a lignitstratégia által megcélzott évi egymillió tonnás kitermelés viszont az agrárcélú felhasználás felfutása esetén fenntartható lehet. Nagy István agrárminiszter tájékoztatása szerint ehhez a gazdák segítséget is kapnak: lignitalapú adalékok használata esetén hektáronként 23 ezer forintra pályázhatnak.

A lignit helyett gázzal működik majd a mátrai erőmű

Az eredendően lignitre épült gyöngyös-visontai erőmű tehát lassan több okból is a múlté, helyére 650 megawatt teljesítménnyel kombinált ciklusú gázturbinákat telepít az MVM mátrai erőmű, amik a tervek szerint 2028-ban kezdik meg a termelést. Hasonló fejlesztés valósul meg a tiszai erőműben, ahol a turbinák névleges kapacitása ezer megawatt körül fog alakulni.

A gázerőművek telepítése logikus lépés, hiszen rugalmasan beléptetőek a rendszerbe fűtési szezonban, illetve éjszaka tehetnek nagy szolgálatot, vagyis akkor, amikor megújuló forrású energia döntő többségét szolgáltató naperőművek nem termelnek. A megújulók energiamixben képviselt súlyát jól jellemzi, hogy az éves szinten előállított 15 ezer megawattnyi energiából 8 ezer megawattot ilyen forrásból – túlnyomó részt napenergiából – nyerünk, ami jelentősen csökkenti ugyan az energiafüggőséget, de messze nem váltja ki az orosz szénhidrogénimportot.

De logikus lépés azért is, mert gázzal jóval gazdaságosabban lehet energiát termelni, mint az alacsony kalóriatartalmú lignittel – már csak azért is, mert lignit esetében nagyon jelentősen növeli a költségeket a szén-dioxid-kibocsátásra kirótt kvóta, ami évente sok millió euró kiadást jelent a mátrai erőműnek. 2017-ben az például több mint 6200 kilotonna kibocsátásra a kvótavásárlás összege megközelítette a negyvenmillió eurót, 2020-ban pedig 3600 kilotonna CO2-re volt nyitott határidős vásárlási ügyletük 19,1 millió euró értékben a korábbi tulajdonos RWE céggel.