késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Lantos Csaba: Magyarország energiafüggetlensége erősödik, de a brüsszeli tervek súlyos kockázatot jelentenek
A megújuló energiaforrások robbanásszerű fejlődése, a napelemek elterjedése, a biogáz és geotermikus energia újabb lendületet kapó fejlesztése miatt az ország egyre kevésbé függ az áramimporttól. Áprilisban már több napon is nettó exportőr volt Magyarország – mondta Lantos Csaba.
Az energiaügyi miniszter közlése szerint a villamosenergia felhasználás korábban jellemzően 1,5 százalék körüli növekedése már tavaly is megközelítette a 3 százalékot (2,8 százalékkal), idén pedig a 3 százalékot jócskán meghaladó bővülés prognosztizálható.
Lantos Csaba azonban ezzel együtt is azzal számol, hogy Magyarország energiaszuverenitása tovább erősödik, és az elektromos áram jelenleg átlagosan 25 százalékos importaránya rövidesen 20 százalék közelébe süllyed, amiben továbbra is jelentős szerepe lesz a megújuló energiáknak.
Az import a megújuló energiatermelők számának dinamikus növekedése miatt már öt éve csökkenésnek indult, idén áprilisban pedig 5 napon is nettó exportőrök voltunk, és összességében csak a felhasználás tíz százalékát fedezte importált áram
– közölte a tárcavezető, hozzáfűzve, hogy a tavaszi, nyári hónapokban, amikor sok megújuló energia áll rendelkezésre, az alacsony import folyamatosan jellemző lehet.
„Vagyis van egy folyamatos energiaszuverenitás-növekedésünk, ha úgy tetszik, az importunk kiváltódik itthon előállított, ráadásul zöldenergiával, amit belföldi forrásból, magunk tudunk fedezni. Nemcsak napelem, szélkerék lesz a rendszerben, hanem a Jedlik Ányos Energetikai Program jóvoltából biogázt és geotermikus áramot is egyre többet tudunk majd előállítani. Ez megint ugyanabba az irányba hat, hogy Magyarország energiafüggősége más országoktól érdemben csökkenjen” – fejtette ki a miniszter, hozzáfűzve, hogy
Magyarország 15 gigawattot meghaladó energiatermelő kapacitásból jelenleg 8 gigawattnyi az időjárásfüggő megújuló.
E kapacitás döntő hányadát a lakosságnál lévő napelemekkel együtt több mint háromszázezer kisebb-nagyobb naperőmű adja. Ez jelentősen megváltoztatja a hálózattal szembeni elvárásokat, amiknek e kihívásokkal együtt is minden pillanatban meg kell felelni.
Geotermiával nem csak a gázfogyasztás csökkenthető
Lantos Csaba kiemelte: a geotermikus megoldások ma a földgázigényt csökkentik, de a nem túl távoli jövőben áramtermelési alternatívaként is szóba jöhetnek. Magyarország ebből a megújuló energiából ugyanis nagyon komoly tartalékokkal rendelkezik.
Összeségében 2030-ra szeretnénk annyi geotermikus energiát előállítani – és fűteni távhőrendszereknél és nagy iparvállalatoknál, mint a Lego esetében –, amivel körülbelül félmilliárd köbméter földgázt tudunk kiváltani
– mondta a miniszter.
„Az ország tavaly 8,5 milliárd földgázt használt fel. Belátható, ha félmilliárd köbméterig eljutunk, az egy nagyon komoly teljesítmény. 43 kutatási engedélyt adtunk ki, ezeknél el is kezdődtek ezek a fúrások, a nyíregyházi Lego-gyárban pedig már az összes üzemcsarnokot geotermikus energiával látják el. Hasonló van Budapesten, a Kerepesi úton, az MTK multifunkcionális sportcsarnokában, az is egy hatalmas létesítmény, azt is geotermiával fűtjük. Most kezdtek el fúrni a ferihegyi reptérnél és Csömörön, és nagyon bízom benne, hogy rövidesen újabb pozitív hírekkel tudunk szolgálni” – tette hozzá.
Pályázatok sorozata segít
Lantos Csaba sikeresnek nevezte az energiatárolásra kiírt pályázatokat is. A háztartásokat célzó Napenergia Plusz Program keretében
21 ezer napelem kerülhet fel a tetőkre, és ugyanennyi akkumulátort szerelnek be az otthonokba.
Ebből több mint tízezer esetben már a kivitelezés is megtörtént. – Nagyon nagy dolog, hogy több mint 60 megawattnyi akkumulátor a házaknál ott van, mert ez csökkenti a hálózat kitettségét. Szintén kivitelezési fázisban van a másik nagy programunk, az iparvállalatoknak, ipari befektetőknek kiírt pályázatunk, amivel 2026 végére ötszáz megawattra kívánjuk növelni a tárolókapacitásokat. Ez Magyarország méretéhez és energiafogyasztásához képest elég jelentős mennyiség lesz, de nem állunk le, mert az a cél, hogy a már kiépült 73 megawattról 2030-ra 1000 megawattra növeljük ezt a teljesítményt.
A blackout mindenáron kerülendő
A közeljövő energiamixében Lantos Csaba szerint világszinten is az elektromos energia előretörésével és az ezek előállítását szolgáló kapacitások bővülésével kell számolni, és ebbe a trendbe illeszkedik a magyar energiatermelés fejlesztése is. A növekvő igények kielégítése mellett azonban további fogas kérdésnek mutatkozik az, hogy a spanyol blackouthoz hasonló, óriási gazdasági károkat okozó áramkimaradások minden esélyét kiiktassák a rendszerből. Ehhez viszont növelni kell az energiabiztonságot, és gondoskodni kell a megújuló energiák kiesése-túltermelése következtében előálló feszültségingadozások kiegyenlítéséről.
Nagyban növekszik Debrecen áramfogyasztásának biztonsága
A több tucat gyárnak – köztük a rövidesen termelésbe álló CATL-nek otthont adó debreceni Déli Ipari Park energiaigényének kielégítése mellett a miniszter szerint az energiabiztonságot erősíti a most átadott 132 KV feszültségszintű Gugyor kapcsolóállomás is.
Azzal, hogy megépülnek ezek az állomások és vezetékrendszerek, Debrecen fogyasztásának biztonsága nagyban növekszik. Eddig ugyanis a hálózatok nem értek össze, így a város keleti vagy a nyugati része egy esetleges áramkimaradás esetén magára maradhatott volna
– mondta a miniszter.
Az ipari energiaellátás biztonságát tovább növeli, hogy rövidesen átadják a 400 kilovoltot fogadó MAVIR alállomást is. Az ott 132 kilovoltra transzformált áram az Opus Titász most átadott kapcsolóállomásának harmadik betáplálása lesz. Így nemcsak a Déli Ipari Parkban részben szükséges elektromos energiamennyiség válik elérhetővé, hanem Debrecen energiabiztonsága is óriási tartalékot kap, mert ezzel a korábbi, jóval alacsonyabb energiaellátásra kiépített keleti és nyugati félgyűrű is összekötésre kerül.
A miniszter megjegyezte, hogy
Debrecenben rövid időn belül négy nagyfeszültségű alállomás is bekapcsolódik a villamos energiaellátásba, ami jelzi a városban végbemenő grandiózus gazdasági fejlődés volumenét, illetve azt, hogy a felmerülő keresletre a kormány a kínálati oldal bővítésével válaszol,
hiszen az új, 16,3 milliárd forintos beruházással megvalósult állomás is kormányzati támogatással épült meg.
A miniszter közölte, néhány további nagy fejlesztés még várható lesz a térségben a közeljövőben is. „A románokkal közösen meg akarunk csinálni egy Debrecen–Nagyvárad közötti négyszáz kilovoltos vezetéket is, ami szerintem fontos támasz lesz mindkét országnak” – jelentette ki.
1500 megawatt kapacitás az új CCGT-kben
Bár egy esetleges túlterhelés vagy áramkiesés káros következményeinek elkerülése érdekében időlegesen akár Paks is lekapcsolható, a hálózatra termelt megújuló energiák ciklikusságából adódó kiegyensúlyozatlanság kiegyenlítésének legmegfelelőbb eszközei a kombinált ciklusú gázerőművek lehetnek (CCGT).
Ezekből most Kelet-Magyarországon kettő is épül, Visontán egy, Tiszaújvárosban két blokkal.
Lantos Csaba közlése szerint elsőként a 530 megawattos létesítmény kivitelezése kezdődhet meg a Mátrai Erőmű telephelyén. A tárcavezető megerősítette, ennek megvalósítása útjából minden akadály elhárult, megszereztek minden engedélyt, és hatályba lépett a szerződés is. Így most már indulhat a Mátrai Erőműnek a megújulása, ami a Tiszaújvárosban épülő kombinált ciklusú gázerőművel együtt nagy ellátásbiztonságot fog adni az országnak. A Paks teljesítményének felére képes, szintén nemzetközi konzorcium által megvalósítandó tiszaújvárosi CCGT-ről itt.
Lantos Csaba: a kormány ellenzi az orosz energiáról való leállást
A kormány kifejezetten ellenzi az Európai Bizottság által bejelentett, 2027-ig való teljes leválást az orosz energiáról.
Az orosz energiaembargó egy ideológiai alapú, súlyos hibát jelentő döntés, amely sérti Magyarország és más közép-kelet-európai országok szuverenitását, és komoly veszélyt jelent az energiabiztonságra.
A magyar gazdaság és háztartások még mindig jelentősen függenek az orosz földgáztól, a hirtelen kitiltás az energiaárak többszörös növekedéséhez vezethetne. Ha ez a terv megvalósul, a magyar családok rezsije drámai mértékben emelkedne meg:
- a gáz ára a négyszeresére,
- az áramé a duplájára nőne.
Magyarország energiaszámlájának megugrása a rezsicsökkentés végét jelentené, közvetlenül veszélyeztetné a magyar családok megélhetését. A brüsszeli energiakorlátozások már most is súlyos következményekkel járnak,
- az európai lakosság 22 százaléka nem tudja megfelelően fűteni otthonát,
- 26 százalékuk pedig az elmúlt egy évben nem tudta időben befizetni közüzemi számláit.
Ezzel szemben idehaza a rezsicsökkentésnek köszönhetően az EU legalacsonyabb gáz- és áramárait biztosítjuk a lakosság számára. Egyedül a kormány áll ki a rezsicsökkentés megőrzése mellett, Brüsszel folyamatos támadásaival szemben, a magyar emberek érdekei szerint.
Két év alatt 36 milliárdos fejlesztés
A 16,3 milliárd forintból megvalósított nagyfeszültségű Déli ipari-parki nagyfeszültségű alállomással együtt az Opus Titász az elmúlt két évben közel 36 milliárd forintos fejlesztést hajtott végre a régióban, elsősorban Nyíregyházán és Debrecenben. Ezzel a kapacitását négyszáz megawattal növelte, ami 45 százalékos teljesítménybővülést jelent – erről Mészáros Lőrinc, a Mészáros csoport tulajdonosa beszélt az új nagyfeszültségű kapcsolóállomás átadásakor.
Mészáros Lőrinc közölte, most eszközölt befektetéseket még nem váltották forintokra, a felhasználók bekapcsolását követően azonban jelentős árbevételre számítanak erről a területről. Az üzletember reményei szerint az igény rövidesen eléri a most rendelkezésre álló 235 MVA teljesítményt, és emiatt hamarosan újabb fejlesztésekre is szükség lesz, ezekben szintén részt kívánnak venni.
A szolgáltatási piac háromszereplősre szűkül, ahol a magyar állam – az MVM a legnagyobb energiaszolgáltató, a második az E.on és mi – vagyis az Opus Energetika – vagyunk a dobogó 3. fokán, a gázszolgáltatásnak pedig közel a felét adjuk
– mondta Mészáros Lőrinc. „Ez azt jelenti, hogy az elektromos ellátást és a gázszolgáltatást közel kétmillió ügyfélnek biztosítjuk. Magyar tulajdonú vállalatként fontos tehát számukra, hogy továbbiakban is be tudjunk kapcsolódni a nagyszabású fejlesztésekbe” – tette hozzá.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.