A parlamentben mondta el az államtitkár, mikor érvénytelenek a devizahiteles szerződések: a forintosítás mindent megváltoztat
Ismét a devizahitelek kérdéséről volt szó az Országgyűlés hétfői ülésén, ahol a Jobbik képviselője, Z. Kárpát Dániel az Európai Unió Bíróságának devizahitelesekkel kapcsolatos döntését felidézve sürgette, hogy a parlament hozzon kötelező, mindenkire kiterjedő rendeletet, amely megszüntetné az egyénenkénti pereskedés kényszerét.
Válaszában Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára felidézte, hogy a kormány számos intézkedést hozott a devizahitelesek megsegítésére, és a kérdéssel az Országgyűlés is többször foglalkozott. Bár azt jelezte, hogy lehet még néhány ezer jogvita, ám szerinte ezekben csak a bíróság tud döntést hozni, miután a kérdéses adósok nem vették igénybe a kormány segítségét.
A kormány rengeteget tett a devizahitelesek megmentése érdekében
A kérdés a múlt héten is téma volt a parlamentben, amikor szintén Z. Kárpát Dániel feszegette a devizahitelek ügyét. Akkor Orbán Viktor miniszterelnök válaszában arról beszélt, hogy a devizahitel-probléma több mint ötszázezer családot érintett, de mára mintegy hatezer ügy maradt folyamatban, amelyek bírósági szakaszban vannak. A kormányfő emlékeztetett a devizahitelesek segítését célzó intézkedésekre:
- a végtörlesztésre,
- az árfolyamgátra,
- a forintosításra,
- az új forintalapú hitelekre
- és az eszközkezelő létrehozására.
Orbán Viktor szerint ezekkel az intézkedésekkel a kormány lényegében felszámolta a devizahitel-válságot. Ezért ő is úgy látja, hogy a fennmaradó esetekben bírói döntéseknek kell igazságot szolgáltatniuk, nem pedig új törvényeknek.
Az „elsétálás jogát” vizsgálta a kormány, de az a jelzálog-hitelezési rendszer összeomlásához vezetett volna
A kormányfő a múlt héten Z. Kárpát Dániel azon felvetésére, hogy a kilakoltatott családokkal szemben ne folytassák a követeléskezelők a behajtást, hanem a fennmaradó tartozásokat engedjék el, elmondta, hogy a kormány korábban már vizsgálta ezt a kérdést, ám elvetette az úgynevezett „elsétálás jogának” a bevezetését. A fedezet átadásával az adósságtól való megszabadulást lehetővé tevő jog ugyanis a jelzálog-hitelezési rendszer összeomlásához vezetett volna.
A miniszterelnök ugyanakkor jelezte, nyitott arra, hogy újra megvizsgálják a kérdést, ha az nem veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását.
Hétfőn Z. Kárpát Dániel ismét felvetette, hogy akit kilakoltattak, attól utána ne követelhessenek újabb milliókat. Répássy Róbert ugyanakkor arra hívta fel a képviselő figyelmét, hogy az uniós bíróság döntése értelmében
azok a devizahiteles szerződések számítanak érvénytelennek, amelyek esetén a pénzintézet elmulasztotta az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatást.
Azonban arra is fontos figyelni, hogy a hitelek forintosításával az árfolyamkockázat megszűnik mint érvénytelenítési ok.
Az államtitkár kitért a magáncsődről szóló jogszabályra is, amely szerint az adós és a hitelező megállapodhat arról, hogy az adósság ötévi törlesztése után megszűnik a tartozás. Azonban ebbe a megállapodásba nem lehet beleavatkozni, csak bírósági döntés alapján.
