A DigitalTech EDIH – az Európai Digitális Innovációs Központok hálózatának magyar tagja – egy szakmai délelőttel zárta hároméves projektciklusát. A rendezvény célja az volt, hogy bemutassa a magyar kkv-k digitális átalakulását segítő program eddigi eredményeit, és előrevetítse a DigitalTech EDIH 2.0 elindulását, amely már a mesterségesintelligencia- (MI) kompetenciák fejlesztésére fókuszál majd.
A Hogyan támogatja a digitális fejlesztés a gazdasági sikereket? című kerekasztal-beszélgetést Angyal Ivett, az EIT Digital szakértője moderálta. A panelbeszélgetésben Mogyorósi Attila (CoinCash), dr. Czirják-Nagy Ágota (Dr. Czirják-Nagy Ügyvédi Iroda, levedes.hu), Kiss Tamás László (Nemzeti Kibervédelmi Intézet) és Matyóka Zoltán (Magyar Könyvelők Országos Egyesülete) osztották meg tapasztalataikat a digitalizáció és a gazdasági siker összefüggéseiről.
A digitalizáció mint kényszer és kitörési pont
A beszélgetés egyik központi gondolata az volt, hogy a digitalizáció mára nem opció, hanem kényszerű fejlődési irány.
Azért kell a DigitalTech oktasson, mert a piac, a gazdaság és a korosztály kikényszeríti a létezését. Ha ügyfelet akarok, ha meg akarok élni, haladnom kell a korral
– fogalmazott Matyóka Zoltán, aki arra emlékeztetett, hogy a könyvelői szakma már 15 éve rákényszerült a digitális átállásra, s ez alapjaiban változtatta meg a mindennapi munkát. „Aki nem tud lépést tartani a digitalizációval, az egyszerűen kiesik a rendszerből” – tette hozzá.
A DigitalTech EDIH éppen ebben segíti a hazai vállalkozásokat: képzésekkel és tanácsadással támogatja a kkv-k és közintézmények technológiai megújulását olyan területeken, mint a kiberbiztonság, a fintech, a blockchain vagy az oktatási technológiák.
A jog és az MI találkozása: új attitűd, új definíciók
Czirják-Nagy Ágota iparjogvédelmi szakértőként és ügyvédként a jogi szektor digitalizációjának példáját hozta: az irodája több mint 4500 védjegyet képvisel, 1800 ügyet kezeltek mesterséges intelligencia segítségével, és az utóbbi években az MI segítségével az iroda nyolcszorosára nőtte ki magát.
A digitalizáció az ügyvédi munkában is forradalmi változásokat hozott. Mi érthető, megfizethető jogi segítséget kínálunk videókon és automatizált rendszereken keresztül – ez kezdetben szokatlan volt, de ma már elvárás
– mondta. Czirják-Nagy szerint a mesterséges intelligencia megjelenése újraírja a szakmai önreflexiót és a kontroll fogalmát: „Az AI és a digitális tér a hülyéből tud még hülyébbet csinálni, az okosból pedig még okosabbat. A kérdés, hogyan nőjünk fel ehhez a felelősséghez” – tette hozzá.
Automatizáció a gyakorlatban: a kripto- és fintech szektor példája
A fintech világából érkező Mogyorósi Attila (CoinCash) a kriptovaluta-szektorban szerzett tapasztalatait osztotta meg. Mint elmondta, vállalkozásában mesterségesintelligencia-alapú rendszerekkel automatizálták a tartalomgyártást és az ügyfélkapcsolatokat is:
„Az összes tartalomgyártót lecseréltük MI-re – a videók, szövegek és hívások generáltak. A nagyjából kétszáz indított hívásból összesen két ügyfél vette észre, hogy nem emberrel beszélt, és ők is elégedettek voltak.”
A vállalkozó szerint a digitalizáció nemcsak technológiai, hanem kulturális kérdés is.
A mai technológia a rugalmasságra épül, de sokan még mindig ceruzával írnak kinyomtatott dokumentumokra. Mindenkit át kell rángatnunk a digitális szakadékon, különben lemaradunk
– mondta Mogyorósi.
Kiberbiztonság és mesterséges intelligencia: tanuló rendszerek a védelem szolgálatában
Kiss Tamás László, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet főosztályvezetője arról beszélt, hogyan segítheti az MI az állami és vállalati szféra biztonságát.
„A támadások sokszor észrevétlenül zajlanak, ezért kell, hogy a háttérben egy mesterséges intelligencia tanuljon folyamatosan. Egy jól kontrollált rendszer képes lehet időben reagálni, még mielőtt a támadás bekövetkezne” – mondta. Hozzátette: az oktatás és az éberség elengedhetetlen. Sokan készpénznek veszik a ChatGPT válaszait, s ha tízből kilencszer jól válaszol, nem kérdőjelezik meg. Kiss szerint ez könnyen hamis biztonságérzethez vezethet.
Eldőlt, hogy tényleg kitúr-e minket a munkahelyünkről a mesterséges intelligencia – kezdhetik megbánni a szakértők a jóslatokat?
A tech cégek vezetői és a Világgazdasági Fórum szerint a mesterséges intelligencia gyorsan átalakítja a munkaerőpiacot, és néhány év alatt milliók vesztik el munkahelyüket. A Yale Egyetem és a Brookings Intézet közgazdászai azonban úgy vélik: az előrejelzések túlzók, és a gazdaság egész szintjén nem várható ilyen gyors és drasztikus változás.
Edukáció, attitűd és felelősség – a jövő három kulcsa
A résztvevők egyetértettek abban, hogy az oktatás, a szemléletformálás és az egyéni felelősségvállalás a jövő digitális sikerének alapjai. Mogyorósi frappánsan fogalmazott:
Montecuccoli szerint a háborúhoz pénz, pénz, pénz kell. A digitalizációhoz edukáció, edukáció, edukáció.
A DigitalTech EDIH 2.0 ennek a szemléletnek a továbbvitelét tűzte ki célul: az MI-kompetenciák fejlesztését, a kkv-k gyakorlati felkészítését és a digitális gazdaság versenyképességének erősítését. Ahogy Czirják-Nagy Ágota fogalmazott: „A lehetőségek kiaknázásában az attitűd kulcsfontosságú. Nem az emberek döntik el, hogy meddig engedik be a digitalizációt – ez a folyamat megállíthatatlan.”
A DigitalTech EDIH kerekasztal-beszélgetése világosan megmutatta, hogy a digitalizáció már nem a jövő, hanem a jelen kényszere és lehetősége. A gazdasági siker kulcsa nem pusztán a technológiai innováció, hanem az emberi tényező – a tanulás, a nyitottság és a felelősségvállalás. Ahogy Matyóka Zoltán összefoglalta: „Addig tart a nagy előrelépés, amíg a kényszer hajt minket – de a fejlődéshez most már belső motivációra is szükség lesz.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.