A DigitalTech EDIH – az Európai Digitális Innovációs Központok hálózatának magyar tagja – egy szakmai délelőttel zárta hároméves projektciklusát. A rendezvény célja az volt, hogy bemutassa a magyar kkv-k digitális átalakulását segítő program eddigi eredményeit, és előrevetítse a DigitalTech EDIH 2.0 elindulását, amely már a mesterségesintelligencia- (MI) kompetenciák fejlesztésére fókuszál majd.
A Hogyan támogatja a digitális fejlesztés a gazdasági sikereket? című kerekasztal-beszélgetést Angyal Ivett, az EIT Digital szakértője moderálta. A panelbeszélgetésben Mogyorósi Attila (CoinCash), dr. Czirják-Nagy Ágota (Dr. Czirják-Nagy Ügyvédi Iroda, levedes.hu), Kiss Tamás László (Nemzeti Kibervédelmi Intézet) és Matyóka Zoltán (Magyar Könyvelők Országos Egyesülete) osztották meg tapasztalataikat a digitalizáció és a gazdasági siker összefüggéseiről.
A digitalizáció mint kényszer és kitörési pont
A beszélgetés egyik központi gondolata az volt, hogy a digitalizáció mára nem opció, hanem kényszerű fejlődési irány.
Azért kell a DigitalTech oktasson, mert a piac, a gazdaság és a korosztály kikényszeríti a létezését. Ha ügyfelet akarok, ha meg akarok élni, haladnom kell a korral
– fogalmazott Matyóka Zoltán, aki arra emlékeztetett, hogy a könyvelői szakma már 15 éve rákényszerült a digitális átállásra, s ez alapjaiban változtatta meg a mindennapi munkát. „Aki nem tud lépést tartani a digitalizációval, az egyszerűen kiesik a rendszerből” – tette hozzá.
A DigitalTech EDIH éppen ebben segíti a hazai vállalkozásokat: képzésekkel és tanácsadással támogatja a kkv-k és közintézmények technológiai megújulását olyan területeken, mint a kiberbiztonság, a fintech, a blockchain vagy az oktatási technológiák.
A jog és az MI találkozása: új attitűd, új definíciók
Czirják-Nagy Ágota iparjogvédelmi szakértőként és ügyvédként a jogi szektor digitalizációjának példáját hozta: az irodája több mint 4500 védjegyet képvisel, 1800 ügyet kezeltek mesterséges intelligencia segítségével, és az utóbbi években az MI segítségével az iroda nyolcszorosára nőtte ki magát.
A digitalizáció az ügyvédi munkában is forradalmi változásokat hozott. Mi érthető, megfizethető jogi segítséget kínálunk videókon és automatizált rendszereken keresztül – ez kezdetben szokatlan volt, de ma már elvárás
– mondta. Czirják-Nagy szerint a mesterséges intelligencia megjelenése újraírja a szakmai önreflexiót és a kontroll fogalmát: „Az AI és a digitális tér a hülyéből tud még hülyébbet csinálni, az okosból pedig még okosabbat. A kérdés, hogyan nőjünk fel ehhez a felelősséghez” – tette hozzá.
Automatizáció a gyakorlatban: a kripto- és fintech szektor példája
A fintech világából érkező Mogyorósi Attila (CoinCash) a kriptovaluta-szektorban szerzett tapasztalatait osztotta meg. Mint elmondta, vállalkozásában mesterségesintelligencia-alapú rendszerekkel automatizálták a tartalomgyártást és az ügyfélkapcsolatokat is:
„Az összes tartalomgyártót lecseréltük MI-re – a videók, szövegek és hívások generáltak. A nagyjából kétszáz indított hívásból összesen két ügyfél vette észre, hogy nem emberrel beszélt, és ők is elégedettek voltak.”
A vállalkozó szerint a digitalizáció nemcsak technológiai, hanem kulturális kérdés is.
A mai technológia a rugalmasságra épül, de sokan még mindig ceruzával írnak kinyomtatott dokumentumokra. Mindenkit át kell rángatnunk a digitális szakadékon, különben lemaradunk
– mondta Mogyorósi.
Kiberbiztonság és mesterséges intelligencia: tanuló rendszerek a védelem szolgálatában
Kiss Tamás László, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet főosztályvezetője arról beszélt, hogyan segítheti az MI az állami és vállalati szféra biztonságát.
„A támadások sokszor észrevétlenül zajlanak, ezért kell, hogy a háttérben egy mesterséges intelligencia tanuljon folyamatosan. Egy jól kontrollált rendszer képes lehet időben reagálni, még mielőtt a támadás bekövetkezne” – mondta. Hozzátette: az oktatás és az éberség elengedhetetlen. Sokan készpénznek veszik a ChatGPT válaszait, s ha tízből kilencszer jól válaszol, nem kérdőjelezik meg. Kiss szerint ez könnyen hamis biztonságérzethez vezethet.
Eldőlt, hogy tényleg kitúr-e minket a munkahelyünkről a mesterséges intelligencia – kezdhetik megbánni a szakértők a jóslatokat?
A tech cégek vezetői és a Világgazdasági Fórum szerint a mesterséges intelligencia gyorsan átalakítja a munkaerőpiacot, és néhány év alatt milliók vesztik el munkahelyüket. A Yale Egyetem és a Brookings Intézet közgazdászai azonban úgy vélik: az előrejelzések túlzók, és a gazdaság egész szintjén nem várható ilyen gyors és drasztikus változás.
Edukáció, attitűd és felelősség – a jövő három kulcsa
A résztvevők egyetértettek abban, hogy az oktatás, a szemléletformálás és az egyéni felelősségvállalás a jövő digitális sikerének alapjai. Mogyorósi frappánsan fogalmazott:
Montecuccoli szerint a háborúhoz pénz, pénz, pénz kell. A digitalizációhoz edukáció, edukáció, edukáció.
A DigitalTech EDIH 2.0 ennek a szemléletnek a továbbvitelét tűzte ki célul: az MI-kompetenciák fejlesztését, a kkv-k gyakorlati felkészítését és a digitális gazdaság versenyképességének erősítését. Ahogy Czirják-Nagy Ágota fogalmazott: „A lehetőségek kiaknázásában az attitűd kulcsfontosságú. Nem az emberek döntik el, hogy meddig engedik be a digitalizációt – ez a folyamat megállíthatatlan.”
A DigitalTech EDIH kerekasztal-beszélgetése világosan megmutatta, hogy a digitalizáció már nem a jövő, hanem a jelen kényszere és lehetősége. A gazdasági siker kulcsa nem pusztán a technológiai innováció, hanem az emberi tényező – a tanulás, a nyitottság és a felelősségvállalás. Ahogy Matyóka Zoltán összefoglalta: „Addig tart a nagy előrelépés, amíg a kényszer hajt minket – de a fejlődéshez most már belső motivációra is szükség lesz.”
