
Eldőlt, hogy tényleg kitúr-e minket a munkahelyünkről a mesterséges intelligencia - kezdhetik megbánni a szakértők a jóslatokat?
A ChatGPT eddig nem okozott jelentős változást az amerikai munkahelyeken – derül ki a Yale Egyetem és a Brookings Intézet közgazdászai által készített kutatásból. Az elemzés szerint a mesterséges intelligencia átalakítja a technológiai szektor munkahelyeit, ám az egész amerikai munkaerőpiac összetételét nem változtatja meg olyan gyorsan, mint korábban a számítógépek megjelenése vagy az internet elterjedése.

A kutatók a munkaerőpiaci adatokat és az iparági MI-használatra vonatkozó információkat elemezve leszögezték: nem találtak bizonyítékot arra, hogy a mesterséges intelligencia emberek millióit tették volna munkanélkülivé. A tanulmány szerzői szerint a cégek még csak most próbálják kitalálni, hogyan használják ki a technológiát.
Ez a kutatás szembemegy azokkal a kijelentésekkel, amelyek szerint az MI nagyon gyorsan átalakítja a munkaerőpiacot. Májusban az Anthropic vezetője, Dario Amodei tömeges kirúgásokat jósolt a jogi, pénzügyi és tanácsadói szektorban. Amodei várakozása szerint a munkanélküliség az elkövetkező öt évben 10–20 százalékra nőhet a jelenlegi 4,3 százalékról.
Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója kijelentette: az MI bizonyos munkaköröket, például az ügyfélszolgálatot, teljesen feleslegessé teheti. A Yale kutatói, Joshua Kendall és Maddie Lee szerint ezek az előrejelzések túlzóak, és a gazdaság egész szintjén nem várható ilyen gyors és drasztikus változás. Úgy vélik, hogy az átalakulás csak lassabban megy végbe és egyelőre nyitott kérdés, hogy milyen mértékben.
Hasonló megállapításra jutott a Goldman Sachs: a bank és pénzügyi szolgáltató szerint az MI várhatóan a teljes amerikai munkaerő mintegy 6-7 százalékát teheti majd feleslegessé, de az átalakulás ideiglenes lesz, és a munkaerőpiac rövid idő alatt alkalmazkodni fog az új helyzethez.
Javíthatja a termelékenységet az MI vagy csak gondot okoz?
A mesterséges intelligencia elvileg segítheti a vállalkozásokat a nagy adathalmazok elemzésében, így megjósolhatóak a trendek. Az irodai szoftverekbe és a vállalati alkalmazásokba integrált MI automatizálja az unalmas és monoton rutinfeladatokat, így a munkavállalók értelmesebb tevékenységgel foglalkozhatnak.
A technológia lehetővé teszi a valós idejű nyomon követést, útvonaltervezést és készletgazdálkodást, így az ellátási láncok hatékonyabbá és gyorsabbá válhatnak. A cégek MI-alapú chatbotokat és virtuális asszisztenseket is alkalmaznak a panaszkezelésre, bár a visszajelzések alapján sokszor nem működnek megfelelőlen, ezért szinte lehetetlen a chatbotokkal az érdemi ügyintézés.
Egyesek szimplán feleslegesnek tartják, mások a pontatlansága miatt kevésbé bíznak a technológiában, valamint felmerültek adatvédelmi aggályok is.
Chatbot és mesterséges intelligencia: mik is ezek valójában
Mesterséges intelligenciának összefoglalva azokat a programokat, gépeket vagy szoftvereket nevezhetjük, amelyek emberi beavatkozás nélkül képesek úgy válaszolni vagy viselkedni, mintha természetes intelligenciájú élőlények lennének. Az MI alapvetően a gépek emberhez hasonló képességeit jelenti az érvelés, a tanulás és a kreativitás területén.
A csetbot pedig olyan számítógépes program, amely képes az emberihez hasonló beszélgetésre úgy, hogy irányításához nem szükséges emberi beavatkozás. Bármennyi felhasználót képes egyszerre kiszolgálni, és tudásához mérten a legpontosabb válaszokat adja a feltett kérdésekre.
Elon Musk feje vörösödhet: a ChatGPT-s OpenAI lett a világ legértékesebb startupja, lekörözve a SpaceX-et
Sam Altman vállalata újabb mérföldkőhöz érkezett: 500 milliárd dollárra értékelték az OpenAI-t. A ChatGPT-t fejlesztő cég ezzel megelőzte Elon Musk SpaceX-ét, miközben továbbra is veszteséges, de kulcsszereplő az MI-infrastruktúra építésében. Az OpenAI így kiérdemelte a világ legértékesebb startupja címet.




