Szépen mérséklődik a hazai infláció, jövőre érheti el a célsávot az áremelkedés üteme

Az infláció az év eleji szintekhez képest mérséklődött az elmúlt hónapokban, míg az év hátralévő részében várhatóan továbbra is a toleranciasáv felett alakul – derült ki az MNB friss, csütörtökön közzétett inflációs jelentéséből.

Közzétette friss inflációs jelentését az MNB

Augusztusban az infláció az előző hónaphoz hasonlóan 4,3 százalékon alakult, a maginfláció pedig 3,9 százalékra mérséklődött. A hatósági és az önkéntes árkorlátozó intézkedések jelentős inflációmérséklő hatással voltak, ugyanakkor ezen körön kívül továbbra is erős vállalati átárazások figyelhetők meg. Az árkorlátozások hatásától szűrve az iparcikkek és a piaci szolgáltatások esetében is élénk volt az áremelkedés. Az élelmiszer-inflációt az árréskorlátozás bevezetésének mérséklő hatása, valamint a világpiaci folyamatok begyűrűzése határozza meg. Összességében az előző hónaphoz viszonyított árváltozások mértéke az inflációs kosár esetében enyhén a historikus átlag felett, a maginfláció esetében pedig annak megfelelően alakult augusztusban. 

A lakossági inflációs várakozások enyhén csökkentek, de továbbra is magas szinten tartózkodnak. Mindezek mellett az év eleje óta összességében erősödő forint kedvező hatásai egyre inkább megjelennek a feldolgozóipari termelői árakban és az importárakban.

Az áremelkedés üteme 2026 elején mérséklődhet tartósan a toleranciasávba, és 2027 elején érheti el a 3 százalékos inflációs célt. Éves átlagban idén a júniusi előrejelzéshez képest némileg alacsonyabban, 4,6 százalékon, 2026-ban pedig kissé magasabban, 3,8 százalékon alakulhat a fogyasztóiár-index. 2027-ben 3,0 százalékos infláció várható. 

A harmadik negyedévtől folytatódhat a konjunktúra fokozatos helyreállása

A magyar gazdaság 2025 második negyedévében éves összevetésben 0,1 százalékkal, míg az előző negyedévhez képest 0,4 százalékkal bővült . A hazai reálgazdasági folyamatokat a második negyedévben is kettősség jellemezte: a GDP növekedését elsősorban a lakossági fogyasztás élénk bővülése okozta, miközben a beruházások csökkenése folytatódott. Az elhúzódóan mérsékelt konjunktúra mellett a munkaerőpiaci feszesség oldódott, ugyanakkor a munkanélküliségi ráta változatlanul historikusan alacsony. A bérdinamika lassuló trendje folytatódott 2025 első felében.

A harmadik negyedév magas frekvenciás adatai az éves alapú növekedés enyhe gyorsulására utalnak. Az ágazatokat jellemző kettősség a harmadik negyedévben is fennmaradhat: a kiskereskedelmi forgalom növekedése júliusban is folytatódott, míg az ipari termelés kismértékben visszaesett éves összevetésben. A bizonytalan világpiaci környezet szűkíti az ipari termékek exportját. 

amit az erős fogyasztásnövekedés mellett a fokozatosan normalizálódó külső konjunktúra támogathat. Az aszály miatt a mezőgazdaság teljesítménye visszaesik az idei évben, így összességében a júniusi előrejelzésnél lassabban, 0,6 százalékkal bővülhet a hazai GDP 2025-ben.

Jövő évtől mind belső, mind külső tényezők támogatják a növekedés élénkülését. 

• Az erős fogyasztásdinamika a teljes előrejelzési horizonton a növekedés fontos tényezője marad, amit az emelkedő reálbérek és a kormányzati intézkedések egyaránt támogatnak. 
• Az elmúlt évek kapacitásbővítő beruházási projektjei fokozatosan megkezdik a termelést. 
• Az európai konjunktúra élénkülésével és az új kapacitások termelésének felfutásával az előrejelzési horizonton az export eddiginél gyorsabb bővülése és hazánk exportpiaci részesedésének emelkedése várható. 

A magyar GDP a következő években a júniusi előrejelzéssel megegyező ütemben, 2026-ban 2,8 százalékkal, 2027-ben pedig 3,2 százalékkal bővülhet.

A költségvetési hiány csökkenése várható

A jegybank előrejelzése szerint a 2024-es 4,9 százalékos GDP-arányos értékhez képest a költségvetési hiány 2025-ben tovább csökkenhet az állami kamatkiadások fokozatos mérséklődése mellett. A nyár folyamán bejelentett kormányzati intézkedések 2025-ben várhatóan még mérsékelten hatnak a költségvetésre, 2026-tól azonban már megemelkedhet hiánynövelő hatásuk. Az elsődleges egyenleg a teljes előrejelzési horizonton egyensúlyközeli szinten alakulhat, így a hiány a bruttó állami kamatkiadásokkal párhuzamosan fokozatosan mérséklődik. 

Az államadósság 2025. évi csökkenését az előirányzottnál magasabb várható pénzforgalmi hiány, valamint a visszafogott gazdasági bővülés is nehezíti. Ugyanakkor a hiány várható fokozatos mérséklődésével az előrejelzési horizont végére ismét csökkenhet a GDP-arányos adósságráta.

Felfelé mutató inflációs és lefelé mutató növekedési kockázatok látszanak

A monetáris tanács a szeptemberi Inflációs jelentés alap-előrejelzése körül három alternatív kockázati forgatókönyvet emelt ki. 

• A fogyasztás gyorsabb bővülését feltételező alternatív pálya az alappályához képest magasabb növekedési és inflációs pályával számol. 
• A geopolitikai feszültségek éleződését előrevetítő forgatókönyv az alappályánál visszafogottabb gazdasági növekedéssel és magasabb inflációval konzisztens. 
• Az elhúzódóan gyenge európai konjunktúrával számoló szcenárió az alappályához képest alacsonyabb növekedési és inflációs pályával áll összhangban. 

A kiemelt forgatókönyvek mellett a monetáris tanács további alternatív szcenárióként a kereskedelempolitikai konfliktusok újbóli fokozódását, a geopolitikai feszültségek oldódását, a lassabban csökkenő inflációs várakozásokat, az inflációs várakozások vártnál gyorsabb csökkenését és a munkaerőpiaci feszesség gyorsabb oldódását feltételező forgatókönyveket tárgyalta.