Megszólalt Varga Mihály a kamatcsökkentésről: aligha ezt várta Nagy Márton
„A számok ismeretében azt tudom mondani, hogy a monetáris politika kifizetődő volt, és hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság számára teljes egészében előnyöket tudjon realizálni” – ezt mondta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a parlament gazdasági bizottságának ülésén, ahol a jegybank 2024-es beszámolóját hallgatták meg a képviselők.
Kiemelt figyelmet fordít a forintra a jegybank
Hozzátette, a jegybank az elmúlt fél évben folytatott kiszámítható politikája elősegítette az infláció fokozatos közeledését a 2–4 százalék közötti toleranciasávhoz. „Az irány jó, mind a belföldi, mind a globális folyamatok azonban arra figyelmeztetnek bennünket, hogy az óvatosságot továbbra is fenn kell tartanunk, különös tekintettel az inflációt befolyásoló tényezőkre” – mondta Varga Mihály, kiemelve, hogy az állampapírpiaci hozamok jelentősen mérséklődtek a stabilitásorientált monetáris politikának köszönhetően.
Az egyik legfontosabb tényező a forintárfolyam, ezért annak stabilizálása számunkra kiemelt jelentőséggel bír
– fogalmazott, majd felidézte, hogy idén áprilisban még 410 forintba került egy euró, jelenleg 390 környékén van.
Kitért a világgazdasági folyamatokra is. Varga Mihály szerint egymással ellentétes gazdasági folyamatok hatnak, a szemünk előtt zajlik egy globális átrendeződés, emögött pedig egy technológiai változás. Ezt a folyamatot a világ számos pontján is fegyveres konfliktusok kísérik.
Ebben a bizonytalanságoktól övezett gazdasági környezetben szerinte felértékelődnek a nemzetközi kapcsolatok és együttműködések. „Mi is erre törekszünk, a közelmúltban ezért kezdeményeztem, hogy a jegybankban egy új nemzetközi alelnökség létrehozása történjen meg annak érdekében, hogy képesek legyünk az átalakuló világrendben rejlő lehetőségeket kihasználni” – fogalmazott.
A vállalatok működését is figyelemmel követi a jegybank
Varga Mihály arról is beszélt, hogy elindították augusztusban a Minősített Vállalati Hitel programot, jelenleg hét nagy kereskedelmi bank is partner ebben a konstrukcióban. Jelezte, hogy ezt úgy kell elképzelni, mint a fogyasztóbarát hiteleket, azt kívánják elérni, hogy egy minőségbiztosítási pecsét legyen ezeken a termékeken, és az a vállalkozás, amely ilyen típusú hitelt vesz fel, lehetőség szerint minél gyorsabban és egyszerűen megkaphassa.
Az MNB elnöke kiemelte a jegybank öt csapás programját. Világszerte jellemző a pénzügyi online csalások terjedése, nem csak Magyarországon. Tavaly 224 ezer ilyen esetről tudnak, ezek kiszűrése érdekében hirdették meg júliusban a programot. A legfontosabb eleme a központi visszaélésszűrő rendszer elindítása, amely a másodperc tört része alatt ad az adott kereskedelmi banknak és az ügyfélnek egy jelzést, hogy a pénzének az utalása veszélynek van kitéve.
Azt tudom mondani, hogy a rendszer éles működésének első három hónapjában több mint 1200 ilyen visszaélést tudtunk megakadályozni
– mondta Varga, hozzátéve: abban bíznak, hogy a rendszer biztonságos működésével ez a szám minél kisebb mértékű lehet.
A vagyonmentésen dolgozik most az MNB
A parlamenti meghallgatáson szóba került a jegybanki alapítványok ügye. Csárdi Antal független országgyűlési képviselő megkérdezte Varga Mihálytól, hogy kik ellen, hány darab feljelentést tett eddig a jegybank az MNB-ügyben.
Varga szerint eddig két feljelentés született, a Szabadság téri székház esetében ismeretlen tettes ellen tett feljelentést az MNB.
A jegybankelnök szerint a nyomozó hatóságok feladata, hogy a tetteseket beazonosítsa. Hangsúlyozta, hogy az alapítványoknak új vezetésük van, de hosszú távon a cél az, hogy az alapítványok megszűnjenek.
Hogy mi a jegybank stratégiája? Ebben újat nem tudok mondani, a vagyonmentés
– fogalmazott Varga Mihály, ezért úgy véli, hogy elhamarkodott lenne felszámolni túl gyorsan az alapítványi céghálót, és azzal tesznek a legtöbbet az adófizetőknek, ha ezeket a vagyonmentési folyamat végén számolják fel. Hangsúlyozta, azon dolgoznak, hogy a vagyonmentés megtörténjen, és az a pénz, amelyet annak idején a jegybank eszközként átadott az alapítványoknak, minél nagyobb részben térüljön meg.
Változott az államadósság szerkezete
Varga Mihályt a képviselők kérdezték az államadósság alakulásáról is. Az elnök szerint az elmúlt évek nehézségei, a Covid, az infláció, az energiaárak elszállása az államadósságra is hatással voltak, ráadásul az utóbbi hónapokban a szerkezete is változott, miután már 30 százalék fölött van a devizaadósság aránya. Ezt sokkal lassabban követik a hitelminősítői változások. A lengyel minősítés például két fokozattal feljebb van a magyarnál. Ezek a kockázati felárak pedig beépülnek abba a kamatszolgálatba, amelyet az országnak fizetnie kell.
Azt lehet rövid távú célként kitűzni, hogy a magyar államháztartás teljesítse az euró bevezetésének feltételeit
– mondta az MNB elnöke az euró bevezetéséről, hozzátéve, hogy ez hasznos és jó a gazdaság egészére nézve. Ugyanakkor jelezte, hogy nem a jegybank egyedül dönt a kérdésben, ehhez együttműködés kell a kormányzattal.
