Kezdődik, óriási a tét: ítéletet mondanak Magyarországról a nagy amerikai hitelminősítők – megmondták az elemzők, mi vár ránk
A legtöbb érv amellett szól, hogy nem várható leminősítés, de a kormányzatnak meg kell győznie a hitelminősítőt, hogy a kampány során sem szaladnak majd el a kiadások – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Pénteken kezdődik meg ugyanis a hitelminősítő intézetek idei utolsó, második felülvizsgálati köre. Rögtön az a Standard and Poor’s értékeli a szuverén magyar államkötvényeket, amelynél a leginkább rezeg a léc, ugyanis náluk van a legalacsonyabban besorolásunk. A BBB– osztályzat csak egy fokozatra van a befektetésre nem ajánlott kategóriától, ráadásul a kilátásunk is negatív.
Magyar gazdaság: a Standard and Poor’s áprilisban meglepetést okozott
Regős Gábor emlékeztetett rá, hogy áprilisi hitelminősítése során a Standard and Poor’s már okozott egy kellemetlen meglepetést azzal, hogy negatív kilátással látta el a magyar államadósságot. Ez azért is veszélyes, mert ennél a hitelminősítőnél van a magyar besorolás a legalacsonyabb szinten, épp csak a befektetésre ajánlott kategória alján.
Ami még inkább meglepő volt, az az, hogy a kockázati tényezők között leginkább külső tényezőket soroltak fel: a gyenge külső keresletet, a vámháborút, a mérséklődő tőkebeáramlást, az uniós források visszatartását. Belső tényezőként a kamatkiadásokat és a választásokhoz kapcsolódó esetleges költekezést, az inflációt és az alacsony növekedési kilátásokat emelték ki
– idézte fel az elemző, hozzátéve, hogy az akkori értékelés alapján leminősítésre akkor kellene számítani, ha a költségvetési hiány a tervezettnél magasabban alakulna, a külső kereslet gyengülne, a vámháború eszkalálódna, illetve jelentős uniós forrásvesztés következne be, valamint ha hibás monetáris döntések inflációhoz vezetnének.
A következő tényezőket vette sorba:
- a költségvetési hiány az igencsak kedvező második negyedéves adat fényében nem indokol leminősítést,
- a külső kereslettel sok mindent nem tudunk tenni, talán valami minimális javulás van benne, de többnyire kedvezőtlen továbbra is,
- a vámháborút is kívülről szemléljük – itt sikerült az EU-nak és az Egyesült Államoknak megállapodást elérniük, persze ez nem az EU számára kedvező, de legalább van.
- uniós forrásvesztés: itt tulajdonképpen sem előre- sem visszalépés nem történt, ez inkább kedvezőtlen így.
- hibás monetáris politikai döntések: ez nem áll fenn, az új jegybanki vezetés megfontolt, stabilitásorientált gazdaságpolitikát folytat, amint ez a forint árfolyamán is látszik.
Ezek alapján azt állítja, hogy összességében nem várható leminősítés. Ezen az állásponton van Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetője is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy áprilisban a hitelminősítő az idei költségvetési hiányra akkor 4,5 százalékos előrejelzést adott.
Ez nagyjából megegyezik a mi várakozásainkkal, ugyanakkor sokat javít a kilátásokon, hogy a második negyedéves eredményszemléletű egyenleg pluszos volt a költségvetésben. A külső egyensúlyi helyzet eközben stabilnak mondható, miközben a forint erősödik, leginkább a szigorú monetáris politikai hangvétel miatt
– mondta az elemző.
Úgy látja, a vámháborúval kapcsolatos kockázatok nem tűntek el, de a legrosszabb forgatókönyveket talán sikerült elkerülni azzal, hogy a nyáron Donald Trumppal Ursula von der Leyen megállapodott. Arról nem is beszélve, hogy a régióban több olyan, befektetésre ajánlott ország található, ahol akár jóval rosszabb a költségvetési helyzet, mint nálunk.
Maradhat a negatív kilátás
Mivel a kockázatok összességében nem tűntek el, ezért az MBH Bank elemzője szerint hasonlókat mondhat a hitelminősítő, mint legutóbb, azaz megerősítheti a befektetésre ajánlott kategóriát, de a negatív kilátást fenn fogja vélhetően tartani, miközben figyelmeztethet, hogy a költségvetési helyzet nem romolhat tovább, tehát a kormány a választások közeledte ellenére sem lazíthat.
Egyúttal fontosnak nevezte, hogy a külpiacainkon is helyreálljon a kereslet, amit azzal indokolt, hogy a gazdasági növekedés beindulása nélkül a jelenlegi adóssághelyzetet nem lenne lehetséges stabilizálni. Az uniós források felhasználásával kapcsolatban sem látható érdemi haladás, erre is utalhat ismételten a hitelminősítő.
Az erős forint miatt erősítheti meg a besorolásunkat
Regős Gábor úgy véli, hogy a forint elmúlt hetekben látott erősödése is szempont lehet abban, hogy megerősítse a besorolásunkat a Standard and Poor’s. A legutóbbi értékelésnél ugyanis említették a monetáris politikát mint kockázati tényezőt, hiszen akkor még nem látták az új vezetés politikáját.
Az új vezetés politikájának eredményeként a forint stabilizálódott, sőt erősödött. Ez egyrészt segít leküzdeni az inflációt, másrészt pedig az államadósság forintban számított értékének is jót tesz, hiszen az erősebb forint a devizaadósság forintban számított értékét is csökkenti
– mondta az elemző, aki szerint az árfolyam azért is fontos, mert tükrözi a piaci megítélését az adott országnak – az erősebb árfolyam jobb megítélést takar. Ebben persze annak is szerepe van, hogy a magyar költségvetési politika a régióban szokatlan módon a fegyelmezettebbek közé tartozik – tavaly a szlovák, a lengyel és a román hiány is nagyobb volt a magyarnál.
Árokszállási arra hívta fel a figyelmet, hogy a S&P a forint esetleges gyengülését is konkrétan említette a legutóbbi döntéskor, mint olyan faktort, amelyet nézni fog abban az összefüggésben, hogy az árfolyam reagál (gyengül) az esetleges kormányzati túlköltekezésre, vagy a külső egyensúly romlására. Szerinte ilyen helyzet jelenleg nincs, és a forint is erősödik, ami ugyancsak inkább a leminősítés ellen szól.
A Moody’s viszont még leminősíthet
Az MBH Bank elemzője arról is beszélt, hogy a Moody’snál van a legnagyobb esély egy esetleges leminősítésre. A Moody’s 2024 novemberében változtatta meg az adóskockázati besoroláshoz kapcsolódó kilátást stabilról negatívra, a kilátások jellemzően a besorolás 1–3 éven belüli változását jelzik.
Egy esetleges leminősítés esetén is befektetésre ajánlott kategóriában maradna a magyar minősítés, és negatív piaci hatások is legfeljebb mérsékeltek lennének.
A Fitch Ratings nyáron a BBB besorolás mellett a stabil kilátást megerősítette, a decemberi felülvizsgálat során a kilátást azonban negatívra módosíthatják, a korábban vártnál magasabb költségvetési hiány és az államadósság GDP-arányos emelkedése miatt.
Valamiért egy szinten van Románia és Magyarország a S&P-nál
Arra a kérdésre, hogy mivel magyarázható az, hogy a magyar adósbesorolás egy szinten van azzal a románnal, amelynek sokkal rosszabbak az egyensúlymutatói, Árokszállási azt mondta, hogy azért vannak különbségek.
- Egyrészt Romániánál mindhárom minősítőnél negatív a kilátás, és mindháromnál a befektetésre ajánlott kategória legalján van a minősítés, míg Magyarországra ez csak az S&P esetében igaz.
- Másrészt Romániában az államadósság GDP-arányos szintje még mindig alacsonyabb, mint idehaza. Ugyanakkor ott a folyó fizetési mérleg egyenlege is masszívan deficites. Ennek következtében jóval kisebb meglepetés lenne, ha Romániát végül leminősítenék befektetésre nem ajánlott kategóriába a közeljövőben.
Regős ehhez annyit tett hozzá, hogy korábban sokan Romániára mint követendő példára tekintettek, és egy jelentős gazdasági növekedést is képes volt felmutatni. Persze már akkor is lehetett látni, hogy ennek ára van, hogy ezek az egyensúlytalanságok nem tarthatók fenn.
Ennek a korszaknak azonban vége: a román növekedés tavaly alig haladta meg a nem túl magas magyart, miközben a költségvetés kilenc százalék feletti hiányt halmozott fel, ezt viszont most a fiskális politika szigorításával igyekeznek korrigálni. Románia makromutatói tehát nem jobbak a magyaroknál, sőt a költségvetésnél a problémák sokkal súlyosabbak, ami alapján valóban jogosan merülhet fel a fenti kérdés
– mondta a Gránit Alapkezelő közgazdásza, aki szerint, amiben Románia helyzete jobb, az az unióval való viszony, esetükben nincs felfüggesztve a források egy jelentős része.
