Brutális, ami a magyar költségvetésben történik: 1999 óta nem fordult elő ilyen!
Óriási meglepetést okozott a kormányzati szektor 2025 második negyedévben: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerda reggel közölt adatai szerint az április és június közötti három hónapban 480 milliárd többletet halmozott fel. Ezzel 310 milliárd forint, a GDP 0,7 százalék volt a kormányzati szektor 2025 első féléves egyenlege. A magyar költségvetés egyre szebb számokat produkál.
Magyar költségvetés: 1999 óta nem történt ilyen
A negyedéves többlet olyannyira ritka a kormányzati szektorban, hogy az elmúlt 26 évben, amióta a KSH az adatokat közli, összesen négyszer fordult elő. Utoljára 2017 második negyedévében láttunk hasonlóan magas számot, akkor 268 milliárd forint volt a szufficit.
Mindez azt is jelenti, hogy 1999 óta a legmagasabb negyedéves többletet produkálta a kormányzati szektor.
Míg a bevételek a második negyedévben 1067 milliárd forinttal, 11,8 százalékkal nőttek, addig a kiadások 118 milliárd forinttal, 1,2 százalékkal emelkedtek. Az egyenleg 949 milliárd forinttal, GDP-arányosan 4,5 százalékponttal lett kedvezőbb az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A Portfolio szerint ezzel a kormányzati szektor egyenlegének négy negyedéves gördülő átlaga 3,4 százalékra javult,
ami öt éve nem látott kedvező adat.
Bár a KSH nem közölte, hogy pontosan miből adódik ez a hatalmas egyenlegjavulás, vélhetően nem független attól, hogy május–június fordulóján több egyösszegű nagyobb bevétele is volt az államkasszának állami tulajdonú vállalatokhoz kapcsolódóan:
- májusban az MVM-től 213,5 milliárd forint összegű osztalékbefizetés érkezett a költségvetésbe,
- júniusban pedig további 200 milliárd forint osztalékbefizetés történt, részben a Szerencsejáték Zrt.-től, részben pedig a Corvinus Zrt.-től.
Korábbi cikkünkben is felhívtuk a figyelmet rá, hogy
annak ellenére, hogy idén az eredetileg tervezett 3,7 százaléknál nagyobb, 4 százalék fölött lehet az idei hiány, a költségvetés bevételi oldala egyre szebb számokat produkál, tehát ha elcsúszik is a büdzsé, akkor az biztosan nem az áfabevételeken fog múlni.
A legutolsó augusztusi hiányadat is alátámasztja ezt a vélekedést: nyolc hónap után a halmozott hiány 3025,5 milliárdon áll, amivel a módosított éves terv 63,4 százaléka teljesült. Ezzel pedig az év utolsó négy hónapjára 1700 milliárdos puffer áll a kormány rendelkezésére. Amire szükség is lesz, mivel októbertől számtalan jóléti intézkedés lép életbe, mint a háromgyermekes anyák szja-mentessége, a nyugdíjkorrekció vagy a januári béremelések és a kétgyermekes anyák szja-mentessége, ezek pedig több száz milliárddal terhelik meg a büdzsét.
Másrészről a nemzetközi hitelminősítések utolsó idei felülvizsgálati köre előtt is fontos, hogy a kormány pozitív jelzést küldjön a befektetőknek.
Jövő hét pénteken, október 10-én vizsgálja felül a magyar államadósság osztályzatát a Standard and Poor’s, amelynél a nagy minősítő cégek közül leginkább rezeg a léc. A negatív kilátás mellett fenntartott BBB mínusz besorolás csak egyetlen fokozatra van a befektetésre nem ajánlott kategóriától, így egy esetleges leminősítés már a bóvlit jelentené. Ennek azonban szerencsére nem sok jele van, a Világgazdaságnak nyilatkozó elemző szerint a forint tartós erősödése is arra utal, hogy a befektetők elhiszik, amit a jegybank vagy a kormány kommunikál.
Magasabb lett a tavalyi hiány
A KSH azt is közölte ma, hogy a kormányzati szektor hiánya 2024-ben némileg magasabb volt a 4,9 százaléknál, így a nemzeti számlák második előzetes adatai alapján a 4090 milliárd forint a GDP 5 százalékát tette ki. „Az adatokat a KSH a túlzotthiány-eljárásról EDP szóló jogszabály alapján, a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA 2010) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelentette az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak” – írták, hozzátéve, hogy a kormányzati szektor adóssága az MNB adatai alapján 2024 végén 59 879 milliárd forint volt, a GDP 73,5 százaléka. Ez utóbbi viszont nem jelent változtatást.
