Orbán a minimálbérről: hasamra üthetnék és mondhatnék egy számot – ehelyett kész besegíteni a kormány

A fizetéseket fő szabály szerint a piac határozza meg, a bonyolult eset, hogy mennyi lesz a minimálbér Magyarországon – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, aki Nagy Elekkel, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökével adott interjút az Economxnek. A kormányfő hosszan beszélt az idei minimálbér-emelés dilemmáiról, amelyről jelenleg folynak az egyeztetések. Mint elmondta, a minimálbér ugyan egy piaci bér, ám a kormány be tud avatkozni. Ám ahhoz, hogy ezt meg tudják határozni, a három oldalnak, a kormánynak, a munkaadóknak és a szakszervezeteknek is meg kell tudniuk állapodni.

Orbán a minimálbérről: „Hasamra üthetnék, és mondhatnék egy számot”

Orbán szerint a kormányok különböző taktikát választanak, hogy milyen módon vesznek részt a tárgyalásokon. „A mi filozófiánk, és az én személyes filozófiám is az, hogy engedjük a piaci szereplőket megállapodni” – húzta alá, hozzátéve, ha a szakszervezetek és a vállalkozók meg tudnak állapodni, akkor a gazdaság is képes lesz teljesíteni, tehát nem erőltetnek rá olyat a gazdaságra, amit nem tudnak kitermelni. 

Miután azonban a szakszervezeteknek és a tőketulajdonosoknak is megvan a magukhoz való eszük, ezért a vállalkozók közbevetik, hogy ha a kormány segít adócsökkentéssel, akkor magasabb bérben is meg tudnak egyezni. „Most éppen ott tartunk, hogy egy két számjegyű minimálbér-megállapodáshoz, amit ők egymással ki tudnának tárgyalni, ahhoz ők azt mondják, hogy az kellene, hogy a magánvállalkozásokat terhelő adókból a kormány lépjen vissza.” Jelenleg is folynak erről az egyeztetések, amelyekről részleteket nem árult el, azonban szerinte afelé mennek az események, hogy a kormánynak is kell valamilyen adócsökkentést vállalnia. 

– válaszolta a miniszterelnök arra a kérdésre, hogy az adócsökkentés függvénye-e, hogy jövőre két számjegyű mértében emelkedik-e a minimálbér. Hangsúlyozta, egyedül is eldönthetné a kormány, hogy végül mekkora lesz az emelés, de ez szerinte nem vezetne jóra, ezért a szakszervezetekre és a vállalkozókra kell bízni a döntést, a kormány ebben segíteni kívánja őket.

Nagy Elek, az MKIK elnöke elmondta, hogy Nagy Mártonnal egyeztettek a kormánnyal kötött májusi megállapodásról, a stabilitás érdekében azt javasolták, hogy az egyéni vállalkozók adójánál, ami mintegy félmillió céget érint, a következő három évben emeljék a felső határt a mostani 18 millió forintról 20, 22, 24 millió forintra. Elárulta, hogy arra is nyitott a kormányzat, hogy a vállalkozók költséghányadát, amit elszámolhatnak, 40-ről 50 százalékra emeljék. Ezzel majdnem 20 százalékkal kevesebb adót fognak fizetni az egyéni vállalkozók, ha ezt a kormány támogatja. 

Felgyorsulnak a minimálbér-tárgyalások októbertől

Múlt héten írtunk róla, hogy hamarosan felgyorsulhatnak a minimálbér-tárgyalások. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője a Világgazdaságnak azt mondta, november közepéig szeretnének megállapodni. A munkavállalói oldal azon az egységes állásponton van, hogy van egy tavalyi bérmegállapodás, ami kötelezi a feleket. 

Ezért viszonylag rövid időn belül, várhatóan már a jövő hetet követően kerülhet sor a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) összehívására, ahol mind a három szereplő jelen lehet. Ennek kimenetele azonban nagyban függ attól, hogy a kormány ipar- és munkahelyvédelmi akcióterve pontosan milyen kedvezményeket ad a vállalkozói oldal számára.

A Liga vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány a vállalkozóknak belengetett adókönnyítéseket a 2016-os bérmegállapodáshoz hasonlóan feltételekhez kötheti, ezzel segítve a megállapodás létrejöttét. Egy sor adókönnyítés van a napirenden:

• a szociális hozzájárulási adó 1 százalékpontos csökkentése mellett,
•  az alanyi adómentesség értékhatárának emelése, ami jelenleg 18 millió forint, ezt emelné több lépcsőben az MKIK,
•  továbbá a kisvállalati adó, azaz a kiva átalakítása. 

Annak ellenére, hogy tavaly három évre megállapodtak, a 2026-ra szóló 13 százalékos minimálbér-megállapodás helyett már kisebb emelést adnának. Ezt egyébként a tavalyi bérmegállapodásból is fakad, ami kötelezően előírja az újratárgyalást, ha makromutatókban (bruttó átlagkereset növekedés, GDP, infláció) nagyobb az eltérés egy százaléknál.  A kormány eredetileg 3,2 százalékos inflációval és 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel tervezett, és erre épült maga a bérmegállapodás is. Ehhez képest idén 4,7 százalékos inflációt és 0,6 százalékos növekedést vár a jegybank a legutóbbi inflációs jelentésében, 

Mészáros Melinda vezetője úgy vélte, hogy a minimálbér pályája viszonylag jól körvonalazódik, nem ez lesz elsődlegesen a kérdés, hanem sokkal inkább a szakmunkás-minimálbér, amely piacérzékenyebb, és a gazdasági folyamatokra is sokkal érzékenyebb, ezért itt várhatók a nagyobb viták. 

Jövőre ezer euró lehet a garantált bérminimum, kétezer az átlagkereset

A tét pedig nem kicsi. A tavalyi bérmegállapodás 2016 után lett ismét többéves, aminek értelmében január elsejétől a minimálbér 9 százalékkal, bruttó 290 800 forintra emelkedett. Így, ha tartják magukat a felek az eredeti menetrendhez, akkor

• 2026-ban 13 százalékkal, bruttó 328 600 forintra,
• 2027-ben további 14 százalékkal, 374 600 forintra emelkedik,
• a garantált bérminimumról, ahogy említettük, évente döntenek, enne mértéke idén 348 800 forint.

Tehát egy 10 százalékos emeléssel 383 680 forintra nőhetne, amivel a szakmunkás-minimálbér kvázi elérné az ezer eurót. Persze ehhez az is kell, hogy kitartson a forint elmúlt hónapokban látott lendülete. De nem csak ezt a célt sikerülne teljesíteni. Egy ekkora emelés után szinte biztosra lehetne venni, hogy a bérdinamika 10 százalék fölé gyorsul, ebben az esetben pedig a mostani, 704 ezer forintos bruttó átlagkereset könnyen elérné a 780 ezer forintot. Ez már a kétezer eurós határ megközelítését jelentené.