Különleges szerkezet került a megújuló Körszálló falára
Az 1967-ben átadott, ikonikus, henger alakú épület Szrogh György tervei alapján készült, és a korabeli modern építészet egyik kiemelkedő példájává vált. A Körszálló a maga idejében luxusnak számított, belső tereit különleges formák, elegáns részletek és a lenyűgöző körpanoráma tette egyedivé. Az elmúlt évtizedekben azonban hotelként kihasználatlan volt, így átépítésre kerül sor, amely közel két évig tart majd. Ezzel az egykor 280 szobás szálloda funkciót vált, helyette luxuslakások kerülnek kialakításra.
Magyarországon nemrég meghonosított technológiával dolgoznak a Körszálló megújításán
A kivitelezést a Market Építő Zrt., a fejlesztést pedig a Market Asset Management Zrt. valósítja meg a Marriott International együttműködésével. A megújulás tervezője a KÖZTI Zrt., amely az eredeti építészeti karakter megtartása mellett alakítja ki az új szerkezeti és energetikai megoldásokat. A belsőépítészeti koncepciót az osztrák BWM Designers & Architects stúdió jegyzi.
A Magyar Építők beszámolója szerint a bontási munkálatok most egy különösen látványos és technológiailag is összetett fázisba léptek, amelynek során az épületre egy ún. pajzs került fel. A Körszálló esetében alkalmazott technológia Magyarországon még kevéssé elterjedt, a nemzetközi gyakorlatban azonban építési és bontási folyamatok során egyaránt használatos. A pajzsot egy zsalu-együttes alkotja, amelyet szegmensenként hidraulikus rendszer mozgat, folyamatosan követve a bontás előrehaladását. Ez a megoldás garantálja, hogy a bontási területen belül végzett munkák közben semmilyen szerkezeti elem vagy törmelék ne hullhasson le, így a rendszer a legmagasabb biztonsági szintet biztosítja.
A most felhelyezett pajzs három szinten működik: a legfelső szinten zajlik a bontás, az alatta lévő két szinten a szerkezeti rögzítések és a födém aláhúzások kaptak helyet. A rendszer 20 önállóan mozgatható szegmensből áll, amelyek hidraulikus mozgatásukkal dinamikusan követik a bontás ütemét. A munkálatok során kis súlyú, 1–2 tonnás lánctalpas gépeket, robotokat és kézi bontási technológiákat alkalmaznak.
További részletek az Origo oldalán olvashatók.
