Világgazdaság exkluzív: Nagyon félhet a középosztály a Tisza vagyonadójától
Kőkemény megszorítások, adó- és járulékemelés, az adóterhek széleskörű, rendszerszintű átrendezése – így foglaltuk össze kedd reggeli cikkünkben a Tisza gazdasági programját, amelyet az Index mutatott be főbb vonalaiban.

A párt több száz oldalas szakmai anyagát aprólékosan kidolgozták, az egyes új köztehertípusok és a régiek tervezett új szabályai hézagmentesen illeszkednek egymáshoz, a készítők nem egy helyen több verzióval is számoltak, némely intézkedésnél pedig megjelölték a gazdasági és a társadalmi veszélyeket is. Mindezt onnan tudjuk, hogy a
Világgazdaság is megszerezte a Tisza Párt gazdasági tervezetét, amelyet leginkább baloldali megszorító csomagnak lehet nevezni.
A terv egyes pontjait a követező napokban részletekben is olvasóink elé tárjuk. Elsőként a vagyonadó papírra vetett tervét mutatjuk be, amelyről elöljáróban annyit mondhatunk: az új adóval
Magyar Péterék lényegében levetkőztetnék a társadalom meglehetősen széles rétegét.
A közepes méretű magyar vállalkozások közül sokakat biztosan, de akár a középosztály számottevő részét is.
Akar a Tisza vagyonadót? Mi az hogy, nagyon is!
Magyar Péter egyik kezdeti ígérete, hogy megadóztatja az úgynevezett gazdagokat, a nagy vagyonokat. Augusztus végén rukkolt elő a Tisza egy vagyonadó-koncepcióval, persze csak címszavakban. Ennek legfontosabb pontja az volt, hogy az ötmilliárd forintnál nagyobb vagyonokra vetnék ki az új közterhet, amelynek mértéke egy százalék lenne. Nem kellett sokat várni és az összeghatár jelentősen csökkent. A Nemzet hangja nevű szavazás október elsején elindított második körében a Tisza már arról (is) megkérdezte szimpatizánsait: akarják-e, hogy már az egymilliárd forintos vagyonra is kivessék majd a vagyonadót. A szavazók 96 százaléka akarta.
A papíron más van
A Tiszánál tehát messze nincs kőbe vésve, mekkora összegtől számít náluk valaki annyira gazdagnak, hogy vagyona egy részét az állam adó formájában elvegye. Ez azért lényeges mozzanat, mert
a szerkesztőségünk birtokában lévő papírra vetett gazdasági program szerint a párt 500 millió forinttól vezetné be a vagyonadót. A mérték pedig nem egy százalék lenne, hanem sokkal több, 6,5 százalék.
A tervezethez csatolt példaszámításokból ugyan arra lehet következtetni, hogy érvényesülne valamiféle lépcsőzetesség, de a teher ezzel együtt is óriási lenne.
Lássunk néhány részletet a baloldali megszorító csomagnak nevezhető tervezetből! A Tisza elképzelése szerint vagyonadó terhelné a hazai és a unióban tartott vagyonelemeket. Adót kellene fizetni az ingatlanok, az értékpapírok, a befektetések, az üzletrészek és a 800 ezer forintnál értékesebb műtárgyak után. Megadóztatnák az EU-n kívül tartott ingatlanokat, üzletrészeket és befektetéseket is. Itt a szabályok némileg eltérnek, az adó az első év után kisebb lenne.
A vagyonadó esetében általában az a legfontosabb kérdés, hogy ki és miként értékeli fel a vagyont. A tervezet ennek kapcsán annyit árul el, hogy az ingatlanok értékét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) állapítaná meg. Valószínűleg országosan, minden ingatlanra kiterjedően. Fontos eleme a Tisza-tervnek emellett, hogy ha valaki valamely vagyonát eltitkolná, 400 százalékos mulasztási bírságot kellene fizetnie.
A legárulkodóbb részlet azonban az, hogy mennyit remélnek a Tiszánál a vagyonadóból. A
– áll a párt dokumentumában.
A tervezet készítői nem rejtették véka alá, hogy nagyon magas adómértéket határoztak meg: maguk írták le, hogy a nagyobb kulcsot írnának elő, mint bármely más vagyonadót alkalmazó ország. Ugyanakkor rögzítették, hogy a közterhet nem büntetésnek szánják, hanem az újraelosztás egy formájának. A kockázatokról szólva megjegyezték, hogy felmerül a vagyonkimentés veszélye, aminek megelőzéséhez erős adóhatósági ellenőrzést tartanak szükségesnek. Ezt nem lehet másként értelmezni, csak úgy, hogy a NAV-ot ráküldenék a társadalomra.
Hatalmas veszély a középosztályra
A legnagyobb veszély ugyanakkor nem az, amivel a tiszások számoltak, hanem az, hogy kudarcba fullad a végrehajtás. Az ingatlanok felmérése, a cégek értékének meghatározása, a külföldi vagyonok felkutatása, a pénzforgalom nyomon követése irdatlan feladatot jelentene a magyar adóhivatalnak. Ha pedig ezzel a NAV nem tudna megbirkózni, és nem folyna be a bevétel, Magyar Péteréknek újra adót kellene emelniük. Akár úgy is, hogy az 500 milliós határt lejjebb viszik. Ez alapján biztosnak látszik, hogy
a középosztály és a közepes vállalkozások biztosan rosszul járnának a Tisza vagyonadó tervével.
Gyurcsányék is megpróbálták
A vagyonadó ötlete igazi baloldali felvetés, amit erősen támogat a nyugati progresszív pénzügyi vonal. Pontosan mutatja ezt, hogy ilyen közteher bevezetésével idehaza legutóbb a Gyurcsány–Bajnai-kormányok próbálkoztak 2009-ben, az IMF-mentőcsomagot követő brutális megszorításhullám keretei között. Az adó az ingatlanokra és a járművekre terjedt volna ki, de a szabályrendszer legfontosabb részét 2010 legelején megsemmisítette a Alkotmánybíróság, mert a jogszabály alkotmányellenes módon írta elő a lakóingatlanok forgalmi értékének megállapítását. A Gyurcsányékkal való párhuzam alapozza meg azt az állítást, hogy a Tisza terve valójában egy baloldali megszorító csomag.


