Világgazdaság exkluzív: Nagyon félhet a középosztály a Tisza vagyonadójától
Kőkemény megszorítások, adó- és járulékemelés, az adóterhek széles körű, rendszerszintű átrendezése – így foglaltuk össze kedd reggeli cikkünkben a Tisza gazdasági programját, amelyet az Index mutatott be főbb vonalaiban.
A párt több száz oldalas szakmai anyagát aprólékosan kidolgozták, az egyes új köztehertípusok és a régiek tervezett új szabályai hézagmentesen illeszkednek egymáshoz, a készítők nem egy helyen több verzióval is számoltak, némely intézkedésnél pedig megjelölték a gazdasági és a társadalmi veszélyeket is. Mindezt onnan tudjuk, hogy a
Világgazdaság is megszerezte a Tisza Párt gazdasági tervezetét, amelyet leginkább baloldali megszorító csomagnak lehet nevezni.
A terv egyes pontjait a következő napokban részletekben is olvasóink elé tárjuk. Elsőként a vagyonadó papírra vetett tervét mutatjuk be, amelyről elöljáróban annyit mondhatunk: az új adóval
Magyar Péterék lényegében levetkőztetnék a társadalom meglehetősen széles rétegét.
A közepes méretű magyar vállalkozások közül sokakat biztosan, de akár a középosztály számottevő részét is.
Akar a Tisza vagyonadót? Mi az hogy, nagyon is!
Magyar Péter egyik kezdeti ígérete, hogy megadóztatja az úgynevezett gazdagokat, a nagy vagyonokat. Augusztus végén rukkolt elő a Tisza egy vagyonadó-koncepcióval, persze csak címszavakban. Ennek legfontosabb pontja az volt, hogy az ötmilliárd forintnál nagyobb vagyonokra vetnék ki az új közterhet, amelynek mértéke 1 százalék lenne. Nem kellett sokat várni, és az összeghatár jelentősen csökkent. A Nemzet Hangja nevű szavazás október elsején elindított második körében a Tisza már arról (is) megkérdezte szimpatizánsait: akarják-e, hogy már az egymilliárd forintos vagyonra is kivessék majd a vagyonadót. A szavazók 96 százaléka akarta.
A papíron más van
A Tiszánál tehát messze nincs kőbe vésve, mekkora összegtől számít náluk valaki annyira gazdagnak, hogy vagyona egy részét az állam adó formájában elvegye. Ez azért lényeges mozzanat, mert
a szerkesztőségünk birtokában lévő papírra vetett gazdasági program szerint a párt 500 millió forinttól vezetné be a vagyonadót. A mérték pedig nem 1 százalék lenne, hanem sokkal több, 6,5 százalék.
A tervezethez csatolt példaszámításokból ugyan arra lehet következtetni, hogy érvényesülne valamiféle lépcsőzetesség, de a teher ezzel együtt is óriási lenne.
Lássunk néhány részletet a baloldali megszorító csomagnak nevezhető tervezetből! A Tisza elképzelése szerint vagyonadó terhelné a hazai és az unióban tartott vagyonelemeket. Adót kellene fizetni az ingatlanok, az értékpapírok, a befektetések, az üzletrészek és a 800 ezer forintnál értékesebb műtárgyak után. Megadóztatnák az EU-n kívül tartott ingatlanokat, üzletrészeket és befektetéseket is. Itt a szabályok némileg eltérnek, az adó az első év után kisebb lenne.
A vagyonadó esetében általában az a legfontosabb kérdés, hogy ki és miként értékeli fel a vagyont. A tervezet ennek kapcsán annyit árul el, hogy az ingatlanok értékét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) állapítaná meg. Valószínűleg országosan, minden ingatlanra kiterjedően. Fontos eleme a Tisza-tervnek emellett, hogy ha valaki valamely vagyonát eltitkolná, 400 százalékos mulasztási bírságot kellene fizetnie.
A legárulkodóbb részlet azonban az, hogy mennyit remélnek a Tiszánál a vagyonadóból. A
– áll a párt dokumentumában.
A tervezet készítői nem rejtették véka alá, hogy nagyon magas adómértéket határoztak meg: maguk írták le, hogy a nagyobb kulcsot írnának elő, mint bármely más vagyonadót alkalmazó ország. Ugyanakkor rögzítették, hogy a közterhet nem büntetésnek szánják, hanem az újraelosztás egy formájának. A kockázatokról szólva megjegyezték, hogy felmerül a vagyonkimentés veszélye, aminek megelőzéséhez erős adóhatósági ellenőrzést tartanak szükségesnek. Ezt nem lehet másként értelmezni, csak úgy, hogy a NAV-ot ráküldenék a társadalomra.
Hatalmas veszély a középosztályra
A legnagyobb veszély ugyanakkor nem az, amivel a tiszások számoltak, hanem az, hogy kudarcba fullad a végrehajtás. Az ingatlanok felmérése, a cégek értékének meghatározása, a külföldi vagyonok felkutatása, a pénzforgalom nyomon követése irdatlan feladatot jelentene a magyar adóhivatalnak. Ha pedig ezzel a NAV nem tudna megbirkózni, és nem folyna be a bevétel, Magyar Péteréknek újra adót kellene emelniük. Akár úgy is, hogy az 500 milliós határt lejjebb viszik. Ez alapján biztosnak látszik, hogy
a középosztály és a közepes vállalkozások biztosan rosszul járnának a Tisza vagyonadó tervével.
Gyurcsányék is megpróbálták
A vagyonadó ötlete igazi baloldali felvetés, amit erősen támogat a nyugati progresszív pénzügyi vonal. Pontosan mutatja ezt, hogy ilyen közteher bevezetésével idehaza legutóbb a Gyurcsány–Bajnai-kormányok próbálkoztak 2009-ben, az IMF-mentőcsomagot követő brutális megszorításhullám keretei között. Az adó az ingatlanokra és a járművekre terjedt volna ki, de a szabályrendszer legfontosabb részét 2010 legelején megsemmisítette az Alkotmánybíróság, mert a jogszabály alkotmányellenes módon írta elő a lakóingatlanok forgalmi értékének megállapítását. A Gyurcsányékkal való párhuzam alapozza meg azt az állítást, hogy a Tisza terve valójában egy baloldali megszorító csomag.
