Pénzkidobás vagy hatékony csapatépítő eszköz? Kiderült az igazság a karácsonyi céges bulikról
A céges karácsonyi buli nem mindenkinek jelenti ugyanazt: egyesek számára izgalmas lehetőség, míg másoknak inkább kötelező teher. Mindenesetre az év végi buli egyre több cégnél hagyomány és alapvető része a vállalati kultúrának. A megkérdezett munkavállalók nagyobb része (54%) arról számolt be, hogy mint ahogy minden évben, idén is rendeznek náluk ilyen eseményt. Kevés cég mondott le erről az ünnepi csapatépítő formáról: az alkalmazottak közül mindössze húszból egy jelezte, hogy bár tavaly volt közös ünnepi program, idén ez elmarad – derült ki a Profession.hu friss, reprezentatív felméréséből.
Pénzkidobás vagy a csapatépítés kiváló eszköze a karácsonyi céges buli?
Akik mennek idén céges karácsonyra, azoknak kétharmaduk munkaidőn kívül teszi ezt, míg közel egyharmaduk (30%) esetében a program a munkaidő része. A magyar dolgozók többsége (59%) szívesen vesz részt ezeken az eseményeken és általában jól is érzi magát. Egyharmaduk (34%) válaszolta, hogy ha már megszervezik, akkor részt vesz rajta, de szívesebben töltené az idejét mással és közel ennyien (29%) tartják felesleges pénzkidobásnak ezeket az eseményeket. Az alkalmazottak közel fele (44%) érzi úgy, hogy munkáltatója elvárja, hogy jelen legyen a közös eseményen.
Súlyos munkajogi következménye is lehet a rosszul sikerült évzáró céges bulinak
Noha sokszor nagy a kísértés a karácsonyi céges bulin, hogy az ember egy kicsit lelazuljon a kollégák társaságában, levezesse az egész éves stresszt, illetve az ünnepi készülődés okozta feszültségeket. Érdemes azonban tudni, hol a határ, mert azon kívül, hogy könnyen lejárathatjuk magunkat a munkatársaink előtt, egy rosszul sikerült este kirúgással – vagy kényszerű – felmondással – is végződhet. Karácsony előtt pedig nem ez az, amire vágyunk.
A munka törvénykönyve szerint a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.
Azaz a munkavállaló még a munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére.
Attól függően, hogy milyen súlyosnak ítéli a munkaadó, az elhajlást megúszhatja a munkavállaló egy puszta figyelmeztetéssel. Rosszabb esetben azonban akár alkalmazhat úgynevezett hátrányos jogkövetkezményt. Ennek mindenképpen összefüggésben kell lennie a munkaviszonnyal, ám csak meghatározott időre szólhat és nem sértheti a munkavállaló szociális és társadalmi helyzetét. Tipikusan ilyen lehet a későbbi prémium megvonása, de akár a rugalmas munkaidő visszavonása is. Durva esetben azonban a munkáltató akár fel is a munkavállalónak.
További részletek az Origo oldalán olvashatók.
