Pénzkidobás vagy hatékony csapatépítő eszköz? Kiderült az igazság a karácsonyi céges bulikról
A céges karácsonyi buli nem mindenkinek jelenti ugyanazt: egyesek számára izgalmas lehetőség, míg másoknak inkább kötelező teher. Mindenesetre az év végi buli egyre több cégnél hagyomány és alapvető része a vállalati kultúrának. A megkérdezett munkavállalók nagyobb része (54 százalékuk) arról számolt be, hogy mint minden évben, idén is rendeznek náluk ilyen eseményt. Kevés cég mondott le erről az ünnepi csapatépítő formáról: húszból mindössze egy alkalmazott jelezte, hogy bár tavaly volt közös ünnepi program, idén ez elmarad – derült ki a Profession friss, reprezentatív felméréséből.
Pénzkidobás vagy a csapatépítés kiváló eszköze a karácsonyi céges buli?
Akik mennek idén céges karácsonyra, azoknak kétharmaduk munkaidőn kívül bulizik, míg közel egyharmaduk (30 százalék) esetében a program a munkaidő része. A magyar dolgozók többsége (59 százalék) szívesen vesz részt ezeken az eseményeken, és általában jól is érzi magát. Egyharmaduk (34 százalék) válaszolta, hogy ha már megszervezik, akkor részt vesz rajta, de szívesebben töltené az idejét mással, és közel ennyien (29 százalék) tartják felesleges pénzkidobásnak ezeket az eseményeket. Az alkalmazottak közel fele (44 százalék) érzi úgy, hogy munkáltatója elvárja, hogy jelen legyen a közös eseményen.
Súlyos munkajogi következménye is lehet a rosszul sikerült évzáró céges bulinak
Sokszor nagy a kísértés a karácsonyi céges bulin, hogy az ember egy kicsit lelazuljon a kollégák társaságában, levezesse az egész éves stresszt, illetve az ünnepi készülődés okozta feszültségeket. Érdemes azonban tudni, hol a határ, mert azonkívül, hogy könnyen lejárathatjuk magunkat a munkatársaink előtt, egy rosszul sikerült este kirúgással – vagy kényszerű felmondással – is végződhet. Karácsony előtt pedig nem ez az, amire vágyunk.
A munka törvénykönyve szerint a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.
Azaz a munkavállaló még a munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére.
Attól függően, hogy milyen súlyosnak ítéli a munkaadó, az elhajlást megúszhatja a munkavállaló egy puszta figyelmeztetéssel. Rosszabb esetben azonban akár alkalmazhat úgynevezett hátrányos jogkövetkezményt. Ennek mindenképpen összefüggésben kell lennie a munkaviszonnyal, ám csak meghatározott időre szólhat, és nem sértheti a munkavállaló szociális és társadalmi helyzetét. Tipikusan ilyen lehet a későbbi prémium megvonása, de akár a rugalmas munkaidő visszavonása is. Durva esetben azonban a munkáltató akár fel is mondhat a munkavállalónak.
További részletek az Origo oldalán olvashatók.
