A Magyar Nemzeti Bank végre megfejtette, mitől szenvednek a hazai autógyárak: de már azt is látni, mikor támadnak fel – itt vannak a válaszok
Részletesen foglalkoztak a Magyar Nemzeti Bank közgazdászai a decemberi inflációs jelentésben a hazai járműipar helyzetével. Korábban a magyar gazdaság húzóágazatának számító szektor története túlzás nélkül egyik legnehezebb időszakát éli meg. Az első fél évben Európai Autóipari Szövetség (ACEA) adatai szerint 218 823 autót gyártottak a magyarországi gyárak, ami 7,2 százalékos visszaesés 2024 azonos időszakához képest, és 15,5 százalékos 2023-hoz képest. Részben a magyar járműipar vesszőfutása is magyarázza, hogy miért nem képes kitörni a magyar gazdaság a lassan három éve tartó stagnálásból.
Magyar járműipar: megfejtette az okokat az MNB
A legnagyobb súlyú hazai feldolgozóipari alágazat sem régiós sem, összeurópai szinten nem teljesít jól, ami azért fájó, mert az első kilenc hónapban 0,9 százalékkal nőtt az újautó-regisztrációk száma az Európai Unióban, tehát a kereslet, ha mérsékelt ütemben is, de emelkedik.
Az eladások alapján éppen olyan európai márkák tudtak érdemben növekedni, amelyeknek nincs magyarországi üzemük. A hazai autóipari visszaesésben tehát jelentős szerepet játszik az aktuális termékszerkezet
– állapítják meg az MNB szakértői. Miközben a Skoda, a Renault és a Volkswagen modelljei iránti európai kereslet élénkült, a hazai kapacitással rendelkező gyártók közül:
- a Mercedes európai eladásai csak kismértékben nőttek (plusz 2,2 százalék), miközben
- az Audi (mínusz 2,2 százalék) és
- a Suzuki (mínusz 14,2 százalék) eladásai visszaestek az év első három negyedévében.
A jegybank szerint a Volkswagen és a Skoda kedvező eladási számai vélhetően hozzájárulhattak ahhoz, hogy a cseh és szlovák közútijármű-gyártás éves változása meghaladja a hazait. Ugyanakkor a Magyarországon gyártott modellek közül stabil bővülést mutat a Mercedes EQB iránti kereslet, az európai eladások 17,0 százalékkal emelkedtek az év eddigi részében. Ezzel párhuzamosan a hazai termelés 19,1 százalékkal nőtt. A Cupra Terramar gyártása a tavaly augusztusi indulást követően idén futott fel.
Az elmúlt időszakban több, hazánkban gyártott modell termelése a cseh és szlovák versenytársakhoz képest is rosszabbul alakult. Ilyen példa a Mercedes CLA, melynek kereslete csak kisebb mértékben csökkent, míg a kecskeméti gyár termelése 43 százalékkal esett.
E mögött az üzem gyártósorain tervezett változások is állhatnak. A CLA új modelljének bevezetésével annak elektromos és hibrid hajtásláncú gyártása Németországba kerül, míg Kecskeméten két, új platformra épülő modellcsalád gyártását tervezik. Hasonlóan nagymértékben elmaradt az eladások számától az Audi Q7, a Land Rover Defender és a Skoda Superb gyártása is (mindegyik Szlovákiában készül).
Nagy Márton Csehországról: „el tudja adni a Skodát”
A hazai járműipar nehéz helyzete a parlament gazdasági bizottságában Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter november végi meghallgatásakor is előkerült. A tárcavezető tulajdonképpen ezzel indokolta a vártnál lassabb, idén mindössze 0,5 százalékot elérő gazdasági növekedést, szemben Csehországgal, ahol az idei harmadik negyedévben 2,8 százalékkal nőtt a GDP.
Nagy Márton szerint a cseh gazdaság egyik nagy előnye, hogy „el tudja adni Skodát”, mivel kicsi, kompakt autókat gyárt, nálunk azonban nem ez a helyzet, ami egy járműipari aszimmetriából ered.
Bár azt is hozzátette, hogy rövidesen meg fog változni a helyzet, ugyanis a Skoda nem lépett időben az elektromos átállás terén, így szerinte „el fog vérezni”.
Fontos hozzátenni, abban, hogy a magyar gazdaság idei teljesítménye elmaradt a várttól, és nem sikerült a repülőrajt, a három nagy gyár, a BMW, a CATL és a BYD késése is szerepet játszik. A jegybank tavaly ilyenkor még 1 százalékos gazdasági növekedési hozzájárulást várt e három beruházás termőre fordulásától, ám a BMW csak október végén kezdte meg a próbagyártást, amit a BYD szintén most tervez, a CATL pedig jövő év első felében fog indítani. A mostani inflációs jelentésben ennek megfelelően 2026-ban 0,6 százalékos, 2027-ben pedig 0,5 százalékos növekedési hozzájárulást vár tőlük.
Így lett átok a magyar gazdaság számára a Mercedes és az Audi
Nagy Márton szavait alátámasztják az MNB és az ACEA adatai is. Hiába voltak sokáig a magyar modell alapjai az idetelepült német prémiummárkák, a nehézségekkel küzdő Mercedes és Audi egyre inkább tehertételt jelentenek a hazai növekedésre. A probléma gyökere az energiaárak elszállásában és a fogyasztók egyre erőteljesebb árérzékenységében keresendő, amire egyelőre nem találják a választ a nagy múltú német autóipari konszernek.
Az elmúlt időszak újdonsága, hogy a prémiummárkákra nincsen akkora kereslet, mint a korábbi, hasonló gazdasági környezetek idején. Ezt szenvedik meg látványosan a német autógyártók, a Mercedes‑Benz bevétele 8 százalékkal csökkent, a profitja pedig mintegy a felére zuhant egy év alatt, a Volkswagen Group 1,3 milliárd eurós működési veszteséget könyvelt el a harmadik negyedévben.
A BMW és a BYD hozhatja el a fordulatot
Az MNB szerint a hamarosan gyártásba kerülő új autó modellek, valamint akkumulátorok iránti kereslet középtávon akár a hazai ipar fordulatát is elhozhatja.
A Szegeden épülő BYD gyártósorán először a BYD Dolphin és az Atto 3 összeszerelése kezdődhet meg, amelyeknek az európai eladásai az idei évben jelentősen emelkedtek (plusz 70,9 és plusz 50,6 százalék).
A BMW Debrecenben gyártásba kerülő teljesen új, iX3 modellje iránt is élénk a kereslet. Az idén nyílt gyár termelése várhatóan fokozatosan fut majd fel. A hibridek és elektromos gépjárművek iránti emelkedő keresletet támasztja alá az ACEA szeptemberi adatközlése is, mely a hibrid és elektromos hajtásláncú autók piacszerzését mutatta. Szintén a BMW mellett szól, hogy a három nagy német autógyártó közül a stuttgarti székhelyű vállalat állja legjobban a sarat a mostani nehézségek közepette.
A trend fennmaradása esetén akár a hazai autógyártás is lendületet kaphat, és az akkumulátorgyártás is jelentős mértékben profitálhat belőle
– állapítják meg a szakértők. Szintén segíti a fordulatot, hogy 2026 második negyedévében megindulhat a CATL debreceni gyárában is a tömegtermelés (összeszerelési munkák már hónapok óta zajlanak másik helyszínen), és a vállalat tájékoztatása szerint a megrendelések már teljes mértékben lekötik a gyártókapacitást. „Előrejelzésünkben ezek a kedvező kilátások is hozzájárulnak az ipar 2026-os növekedéséhez” – olvasható az MNB jelentésében.
