Kapitány Istvánban egy világ omlik össze, ha meglátja, mennyibe kerül az üzemanyag Csehországban és Lengyelországban: még a végén kénytelen lesz elismerni az orosz olajat
Alaposan rácáfolt a valóság a Tisza Párt több politikusának érvelésére. A Barátság kőolajvezeték elzárását követően ugyanis a cseh és a lengyel üzemanyagárakat hozták fel annak igazolására, miért lenne érdemes leválni az orosz olajról mivel szerintük a nyugati típusú olaj mellett is lehet olcsóbb az üzemanyag. A helyzet azonban úgy fest, Magyarországon ma kevesebbe kerül a benzin és a gázolaj literje, mint a két említett országban. Sőt, Lengyelországban például a gázolaj ára már mintegy száz forinttal magasabb, mint idehaza. A Shelltől érkező Kapitány István mégis rendszeresen az orosz olajról való leválás szükségessége mellett érvel. Mindez valahol érthető: a korábbi munkahelye és saját maga is a Shell részvényein keresztül nagyon jól járt az orosz olajról való levállással.
Kapitány Istvánban egy világ omlik össze, ha meglátja, mennyibe kerül a cseh és a lengyel üzemanyag: még a végén kénytelen lesz elismerni az orosz olajat
Hetek óta élénk figyelem kíséri a magyarországi üzemanyagárak alakulását, ennek oka egyrészt az iráni háború. Február 28-án tört ki a katonai konfliktus, miután az amerikai–izraeli erők támadást indítottak a perzsa állam ellen, és megölték az országot 1989 óta vezető Hamenei ajatollahot. Irán válaszul csapásokat mért a környező Öböl-menti országokra, és lezárta a Hormuzi-szorost. Ezen a szűk, alig 40 kilométeres tengeri sávon halad át a világ olaj- és LNG-kereskedelmének egyötöde. A szoros lezárása miatt jelentős mennyiség esik ki a világpiacról, emiatt egy hete folyamatosan 100 dollár fölött van az európai piacon mérvadó Brent ára, ami az üzemanyagkutak árazásában is tükröződik szerte Európában.
A másik ok a Barátság kőolajvezeték elzárása. Január 27. óta nem érkezik egy molekula sem az Ukrajnán áthaladó tranzitvezetéken, bár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint ennek technikai okai vannak, egyre nyilvánvalóbb azonban, hogy politikai döntés áll a háttérben. Ezt nem csak titkosszolgálati információk és műholdfelvételek támasztják alá, hanem maga az ukrán elnök is, aki a hírhedt fenyegetős beszédében kvázi beismerte, hogy kormányváltást szeretne Magyarországon.
A hazai üzemanyagárakra tehát egyszerre gyakorol nyomást a Barátság kőolajvezeték elzárása és a közel-keleti háború. Erre válaszul éppen egy hete vezetett be védett árakat a magyar kormány, így március 10. óta
- a 95-ös benzin literje 595,
- míg a gázolajé 615 forintba kerül.
Ugyanakkor nem csak Magyarország, hanem több szomszédos ország, Szerbia, Horvátország és Szlovénia is próbál gátat szabni az áremelkedéseknek.
Ami viszont igazán beszédes, hogy Lengyelországban és Csehországban is jóval drágább már a benzin és a gázolaj, mint Magyarországon. Pedig Magyar Péter és Kapitány István a Barátság kőolajvezeték elzárása után még épp ezekkel az országokkal próbálta megindokolni, hogy miért érdemes leválni az orosz olajról.
Mindezt azért érdemes kihangsúlyozni, mert a Tisza Párt véleménye messze nem egyértelmű a kérdésben: ugyan mindig a diverzifikációt hangsúlyozzák, de a sorok között olvasva az látszik, hogy nem tartanák ördögtől valónak az orosz energiahordozók szankcionálását. Ezt a feltételezést erősíti Kapitány István, a Tisza gazdasági miniszterjelöltjének egy korábbi Facebook-posztja is, amelyben a szokásos kliséken túl a cseheket hozta fel pozitív példaként, akik annak ellenére, hogy áttértek a Brentre, mégis olcsóbban tankolnak. De a Politico legújabb cikke is, amelyben a Mol vezetői kinevezésébe és stratégiájába is belenyúlnának, csakhogy megváltoztassák a piaci alapon működő vállalat hozzáállását az orosz energiához.
Érdekes volt az is, hogy Magar Péter, a Tisza vezére február végén megosztott listát, ami meglehetősen hiányos volt: nem tartalmazza például Németországot, ahol 2 eurót is eléri a benzin és a gázolaj ára, ami 200 forinttal több, mint nálunk, illetve Romániát sem. Keleti szomszunknál brutális áremelkedés volt az elmúlt hónapokban.
Lengyelországban már 700 forint fölött a gázolaj ára
Márciusban a második legnagyobb áremelkedés a 27 tagú unióban a lengyeleknél volt, ahol átlagosan 17 százalékkal nőttek az üzemanyagárak. A március 16-án bejelentett áremelések alapján Lengyelországban jelenleg 100 forinttal drágább a gázolaj, mint Magyarországon,
egészen pontosan 722 forintba kerül egy liter.
Bár lengyel elemzők azt jósolják, hogy a dízel üzemanyag átlagára Lengyelországban elérheti a literenkénti 8,50 zlotyit, 780 forintot, az Orlen közben bejelentette, hogy az árrését korlátozza, ez némi könnyebbséget jelent az autósoknak, Igaz, a lengyel olajvállalat döntése nélkül már most is bőven 8 zloty fölött lenne a gázolaj ára.
Ami Csehországot illeti, ott a benzin és a dízel ára az uniós átlag fölé emelkedett az iráni háború kitörése után. Az Európai Bizottság hivatalos adatai szerint március 2. és 9. között a benzin ára Csehországban euróban számolva 6,9 százalékkal, a dízel ára pedig 16,3 százalékkal emelkedett, átlagosan ezek az üzemanyagok 11,6 százalékkal drágultak. Ezzel szemben Magyarországon alig 3 százalékos áremelkedést regisztráltak, ami az egyik legalacsonyabb drágulás az unióban.
Bár Kapitány korábban éppen a cseheket hozta fel pozitív példaként, akik sikeresen megcsinálták szerint a leválást, mostanra nem állja meg a helyét, olyannyira nem, hogy a benzin 603 forintba, míg a gázolaj 669 forintba kerül, ez utóbbi több mint 50 forinttal több a magyar gázolaj áránál.
Román miniszterelnök: nem áll módunkban szabályozni az üzemanyagárakat
Bár egyre több ország vezet be árplafont a jelentős drágulás miatt, Romániában ennek semmi jele, sőt.
Mivel az elmúlt napokban minden piacon 40–50 százalékkal emelkedtek az árfolyamok, elkerülhetetlen volt, hogy az üzemanyagárak emelkedjenek
– mondta a román miniszterelnök, Ilije Bolojan a hétvégén adott interjújában. Ugyan kormány figyelemmel kíséri az üzemanyagárak alakulását, hogy „bizonyos módon enyhítse azok hatását”, de hangsúlyozta, hogy
az áremelkedést nem áll módjában szabályozni.
A kormányfő szerint kedvezőtlen mellékhatásokkal járna az árplafon bevezetése, amit azzal indokolt, ha nem belföldi termelésből származnak azok az erőforrások, amely esetében árplafont kívánnak alkalmazni, fennáll annak a kockázata, hogy problémák merülnek fel az Európai Unióval fennálló kapcsolatban. Arra figyelmeztetett Bolojan, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthatna Romániával szemben. Jelenleg Romániában a benzin literje 654 forintba, míg a gázolajé 689 forintba kerül.
Nem érdeke Magyarországnak az orosz energaihordozókról való leválás
Fontos kiemelni, hogy az uráli olaj jóval olcsóbb, mint a Brent ára, és ez még a mostani időszakban is igaz. Mivel a Mol azonban a Brent árához köti az árazását, ezért jelentős profitja keletkezik, amit viszont az állam 95 százalékos adóval elvon. Ebből finanszírozza a rezsicsökkentést; évente több száz milliárd forintos kiesést jelentene a költségvetésnek az orosz kőolajról való leválás. Másrészről a cseh Unipetrol a legjobb példa arra, hogy mivel jár a kőolaj kizárása: az Orlen tulajdonában lévő vállalkozás évek óta veszteséges.
Mindez azt bizonyítja, hogy ellentétes a magyar gazdasági érdekkekel az orosz olajról leválás, ezért is próbálja minden erejével rávenni Zelenszkijt Orbán Viktor, hogy nyissa meg a Barátság kőolajvezetéket.
Feltűnő volt azonban az elmúlt hetekben Magyar Péter hallgatása, akinek általában mindenről van véleménye, de egy ilyen nemzetstratégiai kérdésben valamiért nincs. Nemrégiben aztán megtörte a csendet, ám nem ítélte el Zelenszkij lépését.
Helyette egy semmitmondó nyilatkozatot tett, és felszólította a miniszterelnököt, hogy ha valóban „fenyegető információval rendelkezik a magyar nemzetbiztonság kapcsán, akkor ne a Facebookon és propagandában üzengessen, hanem haladéktalanul forduljon a NATO-hoz, és kérje a NATO-szerződés 4. cikkelyének alkalmazását”. Arról azonban a politikus mintha megfeledkezett volna, hogy az ukránok robbantották fel az Északi Áramlat gázvezetéket 2022-ben. Márpedig az a vezeték német tulajdon volt, ennek ellenére semmilyen lépést nem tett sem a NATO , sem az Európai Unió, inkább bedugta a fejét a homokba. A Tisza elnöke hallgatásának előzménye is van, amely számtalan kérdést felvet. Két héttel ezelőtt részt vett a müncheni biztonságpolitikai konferencián, ahol több uniós vezetővel is tárgyalt.
Bár Magyar Péter sok részletet nem árult el ezekről a tárgyalásokról, titkosszolgálati jelentések szerint már ott tájékoztatta őt Zelenszkij köre, hogy az ukránok a következő hónapokban nem tervezik újraindítani a Barátság kőolajvezetéket. Ezek után be is indultak a találgatások a magyar sajtóban arról, hogy valamilyen vállalást tett a politikus az ukránoknak. Ilyen lehet a háborúban álló ország uniós tagságának támogatása, pénzügyi segítése, illetve az orosz energiahordozókról való leválás. Ezeket a híreszteléseket azóta sem cáfolta a pártelnök.
